3474 talált állásfoglalás az EKK kifejezésre

Kérdés: Egyszemélyes kft. ügyfelünk házipénztárában évek alatt felgyülemlett több mint 5 millió forint. Ennek oka: minden hónapban készpénzes számlát állít ki, melynek ellenértéke a házipénztárba folyik be. A pénztárból csak minimális kifizetések történnek (munkabér, egyéb költségek és a banki befizetések a NAV adóira). 2021. év végén ügyfelem úgy döntött, hogy törzstőkét emel, de ennek értékét nem fizeti be a pénztárba vagy a bankba, hiszen – úgy gondolta – már ott van a pénz. Ügyvéddel ezt meg is oldották, és december 22-én a Cégbíróság bejegyezte a tőkeemelést. Most viszont a könyvelő dolga megoldani a problémát. Lenne egy megoldási javaslatunk, és ebben kérnénk a segítségüket. Ügyfelem kölcsönt venne fel a cégtől, amelyet a házipénztárból venne ki: T 361 – K 381. Vissza is fizetné mint törzstőkeemelést: T381 – K 479. Könyvelnénk 2021. 12. 22-én a törzstőkeemelést: T 358 – K 411, majd T 479 – K 358. Lezárnánk a 2021. évet, és osztalékot állapítanánk meg, mivel az eredménytartalékban is van az előző évekről nyereség, amelyet ügyfelem még nem vett fel: T 413 – K 479. Mivel van előírt tartozása ügyfelemnek, elengedi az osztalékot: T 479 – K 361. Így megszűnik a tartozása. Évek múlva leszállítaná a jegyzett tőkét 8 millió forintról 3 millió forintra, és akkor adózná le a kivett pénzt. Önök szerint ez jó megoldás lenne? Ha esetleg van jobb megoldás, akkor szívesen meghallgatom, mert úgy gondolom, hogy egy kicsit bajban vagyok.

Kérdés: "A" kft. a 2020. évi beszámoló elfogadásáról szóló határozatában 2021. 05. 10-én az adózott eredmény terhére 100 millió Ft osztalékfizetésről határozott. 2021. 09. 29. nappal a korábban közzétett határozatát, annak meghozatalára visszaható hatállyal, az adózott eredmény felhasználása vonatkozásában 50 millió forinttal módosította a kifizethető osztalék összegét, szem előtt tartva az osztalékfizetési korlát szabályait. Helyesen járt-e el a kft. akkor, amikor a szeptemberi határozatot az osztalék növekedéseként, illetve az eredménytartalék csökkentéseként rögzítette a főkönyvi könyvelésben? A módosító határozat – bírósági ítéletre hivatkozva – a jogi képviselő szerint egy jogszerű határozat.

Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?

Kérdés: Egy online előadáson azt hallottam, hogy 2021-től nem kell a 200 E Ft alatti, kis értékű tárgyi eszközöket a 16. számlacsoportban könyvelni, majd onnan a megfelelő főkönyvi számlára átvezetni, hanem a teljesítés időpontjában értékcsökkenésként elszámolhatom. Ennek az lenne a következménye, hogy nem kell nyilvántartani, leltározni, selejtezni ezeket az eszközöket. Igaz-e az állítás, szabályosan járok el, ha így számolom el a kis értékű eszközöket, vagy valamit félreértettem? Nem találok erre vonatkozóan semmit a számviteli törvényben, ezért bizonytalanodtam el.

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető egyéni vállalkozó devizaszámláján lévő euróállomány forintban történő könyvelésének mi a helyes módszere az árfolyam meghatározásának szempontjából? Milyen árfolyamok alkalmazása megfelelő az egyes tranzakciók, a havi és a teljes éves állomány tekintetében?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető kft. a 2019. évről szóló, 2020. 08. 31-én elfogadott beszámolójában arról döntött, hogy 1 millió Ft osztalékot fizet ki. A kifizetés csak 2022. 10. hónapban történik meg. A hiba, hogy 2020-ban a jóváhagyott osztalék nem került átvezetésre az eredménytartalékból a kötelezettségek közé. A 2020. évi beszámoló forrásoldala: saját tőke 4951 (jegyzett tőke 3000, eredménytartalék 1188, adózott eredmény 763), kötelezettségek 41, passzív időbeli elhatárolás 6, összesen: 4998 E Ft. Ebben az esetben a 2020. vagy a 2021. év könyvelésében kell az osztalékot előírni? 2021. évre 3 oszlopos lesz a kft. mérlege? És ha igen, mi kerül a középső oszlopba?

Kérdés: Hivatalosan – közjegyző előtt bejegyzett – élettársak vagyunk a párommal. Az általam részére adott ajándék, akár ingatlan, ingó, bankszámlájára általam átutalt készpénz, kézben átadott készpénz után van-e valamilyen adó- vagy járulék-, vagy illeték-, vagy bármilyen fizetési kötelezettsége a megajándékozottnak?

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!

Kérdés: Vállalatunk nagykereskedelmi cég, ahol kiemelkedően jó lesz a forgalom idén. Ez már most látszik. Ügyvezetőnk erre hivatkozva 2022-ben szeretné jutalmazásban részesíteni a kereskedelmi osztályok dolgozóit. A döntés megszületett, és szeretnénk elhatárolni még 2021-re ennek a személyi jellegű költségét. A döntést azzal indokolnánk, hogy az idei évi forgalom után kapnák a kollégák a jutalomutazást, és a döntés és értékelés még 2021-ben megtörtént. A fejtörést és a bizonytalanságot az okozza, hogy a juttatás formája utazás, aminek a jövőbeni összege eléggé kérdéses, illetve a hírek szerint a szocho összege is változhat. Tehát az elhatárolandó járulék összege is kérdéses. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a személyi jellegű költségeket még 2021-ben elhatároljuk a várható költség szintjén, vagy a költséget csak az utazás teljesülésekor számoljuk (számolhatjuk el?)

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves véleményüket (áfa szempontjából). Egy magyar kft. székhelye a határ mentén található. A cégnek lehetősége adódott, hogy kedvező feltételekkel a határ túloldalán béreljen raktárt (nem lenne telephely, csak az áru tárolására szolgálna). A kft. webáruházat és kiskereskedelmi boltot üzemeltet Magyarországon. Az áru jelentős része egy harmadik EU-s országból érkezik. Az lenne a cél, hogy az árut ebből a harmadik EU-s országból ne Magyarországra, hanem ebbe a határ túloldalán lévő bérelt raktárba szállítsák, és a kft. vagy a raktárból szállítaná az árut közvetlenül a magyar vevőkhöz, vagy előbb áthozná azt a magyar székhelyére, és innen történne a szállítás. A vevők mindkét esetben adóalanyok és nem adóalanyok egyaránt.
1. Szükséges-e telephelyként bejegyezni a raktárt, ha ott semmilyen tevékenység nem történik, kizárólag az áruk tárolása?
2. Mennyiben jelent többletadminisztrációs terhet a kft.-re a másik országban tárolt áruk Magyarországra történő értékesítése (pl. a raktár országában az adószám kiváltása, vagyonáthelyezés stb.)?
3. Mennyiben befolyásolná az előbbi pontban említetteket, ha a kft. nem raktárt bérelne, hanem egy raktárt üzemeltető cégtől venne igénybe raktározási szolgáltatást, ahol a ki- és betárolással, valamint a megőrzéssel kapcsolatos tevékenységet ez a másik cég végezné?