2397 talált cikk az EKR kifejezésre

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámoló választása esetén nem kell év végén a devizás tételeket értékelni, időbeli elhatárolást elszámolni stb. Az a kft., amelyik élt az A-C korláttal, és áttérhet a mikrogazdálkodói beszámolóra, annak az A-C korlátot sem kell továbbvinnie?

Kérdés: A kft. Ausztriában vett fel beruházási hitelt, ezért ott is kellett nyitnia bankszámlát. A korábbi könyvelő, könyvvizsgáló szerint ezt nem lehet másként könyvelni, csak a gazdasági események aznapi árfolyamának alkalmazásával, amikor a pénz befolyt, amikor a számláról kifizetés történt. Ez a külföldi bankszámla euróban egyezik a könyveléssel, de itt is – véleményem szerint – alkalmazni kellene a FIFO vagy az átlagár módszerét, különben nagyon torz lehet az árfolyam-különbözet.

Kérdés: Az e-útdíjat előre "fel kell tölteni", kifizetni. Utána még nem látjuk, hogyan történik az elszámolás. Lehet, hogy elég rá, de lehet, hogy marad belőle, főleg év végén. Számlát ugyan készítenek, de ki kell nyomtatni, nem küldik meg. Akkor az e-számlának minősül? Nem teljesen világos az elszámolás módja, ezek alapján a költség megfelelő időben, összegben való könyvelése sem.

Kérdés: Egyre több partner csak e-mailben (PDF-formátumban) küldi a számlát. A vevőnél kinyomtatott bizonylat minőségében is teljesen egyforma tud lenni a szállítói oldalon kinyomtatott és postázott bizonylattal, viszont e-mailben hamarabb megérkezik, és nincs hozzá kapcsolódó egyéb költség sem. Ez a bizonylat e-számlának minősül? (Az 5942. kérdésre adott válaszuk arra utal, hogy igen.) Milyen feltételekkel fogadható be és alkalmazható áfalevonásra az ilyen számla?

Kérdés: A társaság 2010-ben adózott eredménye és likviditási helyzete alapján osztalékfizetésről döntött, amelyet az alapítókkal szembeni kötelezettségként tart nyilván. A kifizetés időpontjában a társaság likviditási helyzetében váratlanul kedvezőtlen fordulat következett be, amely miatt az osztalék kifizetésére a belátható jövőben nincs remény. Jogszerűnek tekinthető-e, ha a társaság tulajdonosai a korábbi – osztalékfizetésről szóló – döntésüket egy újabb taggyűlésen úgy módosítanák, hogy mégsem kerül sor a korábbi döntés végrehajtására, azzal, hogy az előírt osztalékot az eredménytartalékba helyeznék?

Kérdés: Cégünk 2012. év végén megvásárolt egy használt ingatlant, ami a földhivatali bejegyzés szerint: kivett iroda, udvar, számítógépalkatrész-gyártó üzem. A megvásárolt ingatlan áll: épület, térburkolat, kertépítés, parkosítás, telek részből. Az adásvételi szerződésben csak egy vételár van, az egyes részek között az ingatlan-értékbecslő szakvéleménye alapján tudom azt felosztani. Az épületet csak egy tárgyi eszközként lehet aktiválni, de az üzemkörön kívüli ingatlanra eső beruházási értékre nem lehet adókedvezményt igénybe venni. Hogyan lehet az üzemkörön kívüli részt külön aktiválni? Lehet csak a tárgyieszköz-nyilvántartásban két épületem? Meglévő levegőztető-rendszer bővítése, javítása az ingatlan értékét növeli? Az ingatlannal vásárolt klímaberendezés szerelési díja az épületre aktiválható? Vagyonvédelmi rendszer (riasztó), központi hangszórórendszer egyéb berendezés? Beléptetőrendszer az ajtók elektromos mozgatásával? Kamerás rendszer a régi telephelyről áttelepítve, majd bővítve? A maradványérték épület esetében az ügyvezető értékelése szerint lehetséges?

Kérdés: A számvitelre szakosodott bt. számviteli szolgáltatást nyújtott a kft. számára. Amikor kiderült, hogy a bt. nem az elvárható színvonalon teljesítette számviteli és adózási tevékenységét, a vállalkozási szerződést felbontották. Korábban a kft. a bt. alkalmazott tagjának és egy másik alkalmazottjának munkáltatói kölcsönt nyújtott. Amikor esedékessé vált a munkáltatói kölcsön visszafizetése, a bt. nagy összegű számlákat nyújtott be előző időszakokban teljesített állítólagos szolgálatairól. A benyújtott számlák jogosságát a kft. nem ismerte el, a számlákat visszaküldte. A bt. azonban már ezt megelőzően az összes követelését engedményezte a munkáltatói kölcsönt felvett magánszemélyekre. Ők közölték, hogy ezt az összeget a munkáltatói kölcsön miatti tartozásuk teljesítésébe beszámították. Az előbbiek szerinti engedményezés és beszámítás jogszerűnek tekinthető?

Kérdés: Az első konszolidáció hatásának megjelenítése hogyan jelenik meg az eredménykimutatásban az Szt. 124. §-ának (5) bekezdésében előírtak figyelembevételével, amikor a konszolidációs tételek az 1-4. számlaosztályban jelentek meg, továbbá a konszolidálás során a közbenső eredmények elhagyása további konszolidációs tételeket okozhat az 1-9. számlaosztályban? Kérek útmutatást a konszolidáció végrehajtásának sorrendjére vonatkozóan: tőkekonszolidáció, adósságkonszolidáció, vállalkozásokon belüli közbenső eredmények elhagyása, ráfordítások-bevételek konszolidálása esetében. A tőkekonszolidációnak része-e a konszolidációból származó mérleg szerinti eredmény? Hogyan függ össze a konszolidált eredménykimutatás mérleg szerinti eredménye, a saját tőke mérleg szerinti eredménye, a leányvállalati saját tőke változása, a konszolidáció miatti változások, valamint a külső tagok részesedése?

Kérdés: Önálló tevékenységet végző magánszemély, aki szálláshely-szolgáltatással (falusi turizmussal) foglalkozik, a tevékenységéhez vissza nem térítendő támogatásokat kért. A támogatásokat utólag folyósították, több részletben. Az első támogatást magához az épülethez kapcsolódva kapta. A beruházás 2008-ban kezdődött, és 2011-ben kapott először utólagos elszámolás után részkifizetés keretében támogatást, a második részletet 2012-ben, az utolsót még nem kapta meg. A beruházás időközben befejeződött, és az engedélyeket is megkapták 2012 decemberében. Helyesen tettük-e, hogy a támogatásokat a folyósítás évében, 2011-ben és 2012-ben nem vettük bevételként figyelembe, mivel a beruházás sem lett még üzembe helyezve, így költség sem lett elszámolva? Majd a beruházást 2012 decemberében aktiválták, de csak akkora összegben, amekkora a beruházás és az eddig megkapott támogatások különbözete. 2013-ban, amikor az utolsó részletet folyósítják, azzal szemben egy összegben a támogatással megegyező összegben értékcsökkenést számolunk el, így a bevétel és az értékcsökkenés különbözete nem befolyásolja az adóalapot. A támogatás feletti rész pedig normál ütemben amortizálódik? A következő támogatást a berendezésekre igényelték most 2013-ban, a támogatás 65%-os mértékű. A támogatott tárgyi eszközöket még tavaly megvették, ezek között van 100 000 Ft alatti egyedi értékű, és van, ami 100 000 Ft feletti. Helyesen járunk-e el akkor, ha a 2012-ben beszerzett kis értékű tárgyi eszközöket nem számoljuk el költségként, így az ezekre az eszközökre jutó támogatást, amikor azt megkapják, szintén nem vesszük figyelembe bevételként azoknál a tárgyi eszközöknél, amelyeknek az egyedi értéke meghaladja a 100 000 Ft-ot? Az amortizációt 2012. december 1-jével elkezdjük, és amikor a támogatási részt folyósítják, akkor a támogatással egyező összegű egyszeri (gyorsított) értékcsökkenést számolunk el, majd a különbözetet normál ütemben értékcsökkentjük?

Kérdés: Cégünk 2012. évben vásárolt egy telephelyet, melyet 2012 novemberétől 2013. május 2-ig felújított. A beruházáshoz, felújításhoz beruházási hitelt, hitelkeret kaptunk a banktól. 2012. évben a beruházás értéke 131 622 782 forint, melyből a felújítás összege: 8 864 945 forint. Üzemkörön belüli ingatlanra eső felújítás összege 7 215 268 forint, melyre a Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja alapján adóalap-kedvezményt érvényesítünk, így 721 527 forint adókedvezményt veszünk igénybe, mely de minimis támogatásnak minősül. A banktól kaptunk egy "Nyilatkozat támogatástartalomról kedvezményes kamatozású kölcsön miatt" című dokumentumot, mely szerint az állami támogatás kategóriája: D Csekély összegű támogatás. A kölcsön támogatástartalma: 34 869 505 HUF, 122 905,45 EUR, dátuma 2012. 10. 26. A hitelt 7 évre kaptuk. A társaságiadó-bevallás 1229-02 lapján ezen összeget és egyéb csekély összegű támogatásokat is szerepeltetek, a 200 000 eurós korlátot nem érjük el a három év alatt. A támogatásintenzitást hogyan tudom (30% + 20% = 50%) kiszámítani? Egyáltalán szükséges-e figyelni, mivel a beruházással kapcsolatban igénybe vett támogatások csekély összegű támogatások?