2397 talált cikk az EKR kifejezésre

Kérdés: Az Szt. és a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyéb szervezetnek minősülő egyetem könyvtáránál helyesen járunk-e el, ha a könyvtári könyveket és folyóiratokat a készletek között mutatjuk ki? Az egyetem könyvtári állománya analitikus nyilvántartással alátámasztott. A könyveket és folyóiratokat a meghatározott időszakonkénti selejtezés alkalmával számoljuk el ráfordításként. A könyvek és folyóiratok nagy része adományból származik. A passzív időbeli elhatárolást értékvesztéskor vagy selejtezéskor oldjuk fel. Felmerült, hogy a könyvtári könyveket és folyóiratokat a tárgyi eszközök között kellene nyilvántartani, ám ebben az esetben mint kis értékű eszközt azonnal le kellene írni. A főkönyvi könyvelés – ez esetben – megfelelhetne az analitikus nyilvántartásnak? Mi a helyes eljárás?

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?

Kérdés: A nyílt végű lízingelt (bérelt) személygépkocsi havi bérleti díját elszámolom a kötelezettséggel szemben, és év végén értékcsökkenést számolhatok el. Hosszabb bérlet esetén nincs probléma, de vannak olyan szerződések, amelyek 1-2 évig tartanak. Ebben az esetben a Tao-tv. szerinti értékcsökkenést (20%-ot) időarányosan elszámolom, de mi a teendő a megmaradt gépkocsiértékkel, mivel a szerződés lejárta után a gépkocsit vissza kell adni? Gondot okoz még, hogy az autó átvételekor egy nagyobb összeget kell fizetni. Ezt hogyan számoljam el?

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az illetéktörvény 2. §-ának (4) bekezdését? Mit értünk belföldön bejegyzett szervezet fogalma alatt? A bekezdésben felsorolt ügyletek ajándékozásiilleték-kötelezettséget eredményeznek, bár e tényállások nem szerepelnek az Itv. 11. §-ában?

Kérdés: Az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének t) pontja szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása. A vagyoni betét átruházása két külföldi személy között történt, tehát magyar résztvevője nem volt az ügyletnek. A "kapcsolt vállalkozás" fogalmát a Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja határozza meg. Előfordulhat-e, hogy ebben az esetben, az illetékmentesség vizsgálatánál nem a Tao-tv. fogalommeghatározását, hanem az ügylet résztvevőinek államaival kötött nemzetközi szerződések "kapcsolt vállalkozásokra" vonatkozó fogalommeghatározását kell figyelembe venni? A kétféle fogalommeghatározás között jelentős eltérés van.

Kérdés: A 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. §-ának (4) bekezdése szerint az olyan gazdasági eseményt, amelynek kihatása két üzleti évet érint, nem kell időbelileg elhatárolni, a bizonylat kiállításának időpontjában számolandó el. A 6. § (3) és (7) bekezdése szerint pedig időbeli elhatárolásként kell kimutatni azokat a költségeket, ráfordításokat, illetve bevételeket, amelyek kettő vagy kettőnél több üzleti évet érintenek. Milyen elhatárolásokat kell az adott paragrafusoknál értelmezni? Mely időszakra kell azokat a számlákat elszámolni, amelyeket időszakos elszámolás miatt a tényleges teljesítést követő hónapban állítanak ki?

Kérdés: "A" Kft. "B" Kft.-nek milyen feltételekkel adhat 15 millió Ft összegű kölcsönt (nem kapcsolt vállalkozás)?

Kérdés: Ha a külföldi lakóhellyel rendelkező külföldi állampolgár terméket vásárol Magyarországon, az általa fizetett ellenértéket az exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni? Abban az esetben, ha nem bizonyítható, hogy a termék az országot elhagyja, belföldi értékesítésként kell könyvelni?

Kérdés: A társaság mennyiségben és értékben tartja nyilván vásárolt készleteit. A készletek értékeléséhez elszámolóárakat alkalmaz. Az elszámoló­árakat a vásárolt készletek számlacsoportjaival összhangban alakította ki. Havonta a beérkezés során képződött elszámolóár-különbözeteket az elszámolóáras készletekre vetítve arányosan felosztja a közvetlen, a közvetett anyagfelhasználásra és értékesítésre, majd elszámolja az 5-6-7-8. számlaosztályban. Elfogadható-e a társaság által alkalmazott gyakorlat az Szt. által nevesített átlagos (súlyozott) beszerzési ár alkalmazásának az év végi értékeléskor?

Kérdés: Kft.-nek lehet-e tagja ügyvédi iroda?