2397 talált cikk az EKR kifejezésre

Kérdés: Magánszemély ügyfelem 1999-től 100%-os tulajdonosa egy Cipruson bejegyzett gazdasági társaságnak. A társaság az eltelt időszak alatt jelentős nyereséget halmozott fel. Ügyfelem részére a ciprusi társaság a felhalmozott (elszámolt) eredményét osztalékként – ügyfelem bankszámlájára történő átutalással – 2009. év novemberében kifizette. Kérdésem, hogy alkalmazhatja-e a 2009. évi LXXVII. tv. 175. § és 231. § által módosított egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. (a továbbiakban AJM) törvény 276. §-ának (3) bekezdése értelmében a magánszemély a Ciprusról, osztalékból származó jövedelmére az Szja-tv. 66. §-a (2) bekezdésének a) pontja által előírt 10%-os adómértéket, abban az esetben is, ha nem vásárolt 2009. december 31-ig magyar állampapírt?

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. ingatlanvagyonnal rendelkezik. Amennyiben a jogutódlással megszerzett ingatlanvagyont kivonja a vállalkozásból, milyen adókötelezettsége keletkezik a kft.-nek és a magánszemélynek? A vagyonkivonást hogyan kell könyvelni? A kft.-nek három tulajdonosa van, a tulajdoni hányad 60-30-10 százalék, de taggyűlési határozat alapján csak a személyesen közreműködő tag részesül osztalékban. A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, az evás előtti időszakról az eredménytartalék 400 E Ft. Az ingatlanvagyon értéke: az 1997. évi alapításkor az apportérték 800 E Ft, könyv szerinti értéke 600 E Ft; 2000. évi vásárlásból 1300 E Ft, könyv szerinti (nettó) értéke: 1100 E Ft.

Kérdés: A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet alapján a cég megtéríti a munkavállaló helyközi bérletének 86%-át oly módon, hogy a munkavállaló vásárolja meg a bérletet a cég nevére szóló számlával. A kifizetés a tárgyhónapot követően történik: a dolgozó átadja a számlát, a bérletet és a 7. §-ban foglalt nyilatkozatot. A kiadási pénztárbizonylaton a bérlet 100%-a szerepel, a 14%-os értékről bevételi pénztárbizonylat készül, és készpénzes számla a dolgozó nevére vonatkozóan. A cég a bérlet után felszámított áfát visszaigényli, illetve a dolgozó felé számlázott összeg áfáját megfizeti. Helyesen jár el a cég? Ha a dolgozó chipkártyás bérlettel rendelkezik, nem tudja leadni a bérletet, ebben az esetben nem fizethető részére a munkába járással kapcsolatban költségtérítés?

Kérdés: Az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja és 259. §-ának 21. pontja alapján termékértékesítésnek minősül-e a meglevő 40 éves kereskedelmi épület építésiengedély-köteles saját vállalkozásban végzett tetőcseréje és alapterület-növeléssel járó tetőtér-beépítése? Ha igen, akkor mikor van a teljesítés időpontja? a) Ha teljesen elkészül, akkor a használatbavételi engedély időpontjában? b) Ha a tetőtér-beépítés elmarad, nem lesz használatbavételi engedély?

Kérdés: Társaságunk jelentős összegű devizában fennálló beruházási hitel és szintén devizában fennálló pénzügyi lízing kötelezettséggel rendelkezik, amelyeket a forint árfolyamának folyamatos és jelentős gyengülése miatt már évek óta át kell értékelni. Az összevont nem realizált árfolyamveszteséget ez ideig a tárgyévi eredmény terhére számoltuk el. Felmerült a kérdés, a számviteli politika esetleges módosításával élhetünk-e a nem realizált árfolyamveszteség elhatárolásának a lehetőségével? Az év végén átértékelendő kötelezettségeknek azonban csak a kis hányada beruházási hitel, jelentősebb része pénzügyilízing-kötelezettséghez kapcsolódik. Lehetséges-e az elhatárolás a pénzügyilízing-kötelezettségek nem realizált árfolyamveszteségéhez kapcsolódóan, annak ellenére, hogy ez tételesen nincs a törvényben nevesítve?

Kérdés: Az utazási iroda utalványokat bocsátott ki, amely utalványokat magánszemélyek vehették meg, és ajándékozhatták át szeretteiknek, vagy használhatják majd fel későbbi utazásaikhoz. Az utazási iroda bocsáthat-e ki ilyen utalványokat? Mikor keletkezik az adófizetési kötelezettség? Hogyan kell az eladott utalványokat könyvelni? Mikor kell az áfát megfizetni? Mi van a fel nem használt utalványokkal? Jól gondolom, hogy a természetbeni juttatások adója nem terheli a kibocsátót? Milyen számlaosztályban kell nyilvántartani?

Kérdés: A 2010. január 1-jétől hatályos Szja-tv. 1. sz. mellékletének 7.11. pontja értelmében a munkáltató által a dolgozóinak biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását) egyéb indokból adómentes. Adott egy internetutalványt kibocsátó cég, amelytől a dolgozókat foglalkoztató vállalkozás megvásárolja az internetutalványokat, amelyek a dolgozók részére kiosztásra kerülnek. A dolgozók azonban az utalványokat nem az internetszolgáltatónál váltják be, hanem az utalványt kibocsátó cégnek értékesítik, amely viszont nem jogosult internetszolgáltatásra. Az így visszavásárolt utalványokat engedményezési szerződés keretében, amelyet a dolgozók is aláírnak, az utalványokat kibocsátó cég jóváírja az utalványt vásárló cégnek, amely a pénzt a dolgozóknak készpénzben kifizeti. Az utalványokat kibocsátó cég arra hivatkozik, hogy az utalvány értékpapírnak minősül, így azt a dolgozók bármire felhasználhatják, illetve értékesíthetik, nem kell azt internetszolgáltatásra fordítani. Így sem a dolgozóknak, sem az utalványt vásárló cégnek nincs ebből származó adókötelezettsége. A fenti gyakorlat megfelel a hatályos törvényi elő­írásoknak?

Kérdés: A vidéki önkormányzatnál dolgozó munkavállaló kiküldetési rendelvény alapján a férje tulajdonában lévő személygépkocsit használja hivatali munkavégzésre. 2010. évben az 1-6. hónapokban az önkormányzat maximum 500 km-t fizetett ki részére (az APEH-benzinárnak és az elszámolható amortizációnak megfelelően!) kiküldetési rendelvény alapján. (Erre az időszakra a dolgozó cégautóadót nem fizetett.) A 7-9. hónapokban már 1000-1500 km-t használta a dolgozó férje kocsiját hivatali munkavégzésre. A munkavállaló ezekre a hónapokra – a munkáltatójától kapott információk alapján – cégautóadót is bevallott és megfizetett. Kiküldetési rendelvénnyel a munkavállaló a férje tulajdonában lévő személygépkocsira kaphat-e költségtérítést? Igaz-e, hogy az önkormányzat a dolgozójának maximum havi 500 km hivatalos célú gépkocsihasználatot téríthet meg kiküldetési rendelvény alapján? Van-e havi (éves) km-elszámolási korlát? Kell-e a munkavállalónak cégautó­adót fizetnie?

Kérdés: Belföldi ingatlantulajdonnal rendelkező, Magyarországon bejegyzett kft.-nek két tulajdonosa van: apa és fia. Tulajdoni hányaduk 50-50 százalék. A kft.-nek a belföldi ingatlanon a tulajdonjoga már 2009. 12. 31-én fennállt. 2010 októberében az apa ajándékozási szerződéssel a teljes üzletrészét a fiának ajándékozta. Ezzel a fiú tulajdoni hányada a kft.-ben 100 százalékra emelkedett. Keletkezik-e a fiúnak illetékfizetési kötelezettsége?

Kérdés: Szakmai körökben vita tárgyát képezi, hogy a készletek nyilvántartási ára és az év végi készletértékelési ár miként határozható meg helyesen, egy vállalkozáson belül, a számviteli politikában, az értékelési szabályzatban. Egyes vélemények szerint egy-egy készletcsoportnál azonos módon kell eljárni. Az Szt. nem ad arra lehetőséget, hogy a kereskedelmi áruknál másként értékeljék a nagykereskedelmi készleteket, mint a kiskereskedelmi árukat. Azokat vagy a FIFO-módszerrel, vagy mérlegelt átlagáron, vagy elszámolóáron kell értékelni. Más vélemény szerint ez a számviteli törvényből nem következik. Ha egy vállalkozás nagykereskedelmi raktárt működtet, és ott a nyilvántartás vezetése folyamatosan mennyiségben és értékben történik, lehetséges a mérlegelt átlagár. Ugyanakkor, ha ez a vállalkozás kiskereskedelmi boltot is működtet, és ott nem vezet folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást, ott – csak az év végi értékelésnél – a FIFO-elv szerint határozza meg a készletértéket. Ezt abban az esetben is megteheti, ha a nagykereskedelmi raktár is ad át kiskereskedelmi egységének eladásra árut, az egyébként nagykereskedelmi célra beszerzett áruból. Melyik a járható megoldás?