2401 talált cikk az EKR kifejezésre

Kérdés: Optikus kft. egy céggel kötött szerződés szerint a szemüveg készítéséhez kapcsolódóan szemvizsgálatot is végez. A szemvizsgálatért egy szemészorvos vállalkozóként tárgyi adómentes számlát állított ki ügyfelünknek. Ügyfelünk a megrendelő nevére két számlát állít ki: egyet a szemvizsgálatról, egyet pedig az elkészített szemüvegekről. Elfogadható-e ez a számlázási gyakorlat?

Kérdés: "A" és "B" magánszemély alkotja 50-50%-os részesedéssel "X" kft.-t. "A" és "B" osztatlan közös 50-50%-os tulajdonában áll 3 db ingatlan (1 raktár, 1 irodaépület és 1 iroda célú lakás). "A" és "B" megállapodnak abban, hogy "X" kft.-nek bérbe adják jelzett ingatlanaikat, a bérbeadás, számlázás, adó- és eho-elszámolás "A" nevében történik. "X" kft. nem éri el a középvállalkozói státuszt paraméterei figyelembevételével. "A" magánszemély és "X" kft. kötelezett-e transzferár-nyilvántartás (esetleg egyszerűsített nyilvántartás) készítésére? Egy másik vállalkozással kapcsolatban: "Y" bt. két magánszemélyből áll: "C" (személyesen közreműködő beltag, tulajdoni hányada: 75%) és "D" (személyesen közre nem működő kültag, tulajdoni hányada: 25%). "Y" bt.-nek könyvel "Z" evás egyéni vállalkozó, aki "D" házastársa. "Y" bt. nem éri el a középvállalkozói státuszt paraméterei figyelembevételével. "Z" egyéni vállalkozás és "Y" bt. kapcsolt vállalkozás-e, és ha igen, akkor kötelezett-e transzferár-nyilvántartás (akár egyszerűsített nyilvántartás) készítésére?

Kérdés: A 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-a (19) bekezdésének g) pontja szerint: "Az a)-f) pont szerint teljesített adókötelezettség alapján a magánszemélynek az elengedett tagi kölcsönnel azonos vagyona tekintetében vagyongyarapodás nem vélelmezhető." Ezen bekezdés előírásait hogyan kell pontosan értelmezni, különös tekintettel az adóhatóság által – egy esetleges adóvizsgálat során – kidolgozandó pénzforgalmi kimutatás összeállításánál? Ha 2003. évet is vizsgálják, akkor ez az összeg hogyan fog abban szerepelni? Lehet, hogy már akkor is figyelembe kell venniük, mint adózott összeget?

Kérdés: Korlátolt felelősségű társaság nyelvoktatással foglalkozik (nyelviskola). A felnőttképzésről szóló törvényben foglaltak alapján intézményi akkreditációval rendelkezik. Az Áfa-tv. 85. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében áfamentes számlát kell kibocsátania?

Kérdés: Magánszemély egy nyugdíjasotthon kht.-val eltartási szerződést kötött. A tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát a nyugdíjasotthonra ruházta át. Ennek fejében megállapodtak, hogy az eltartottat 60. életévének betöltésétől természetben ellátják. A tartás értékét a tartás esedékességekor hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően az intézmény által megjelölt havi térítési díj mértékében határozták meg. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba tartás jogcímén bejegyezték. A holtig tartó tartási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom is bejegyzésre került. Hogyan és milyen értéken kell a nyugdíjasotthon könyveiben rögzíteni a gazdasági eseményeket? A magánszemélyt terheli-e és mikor bevallási és adófizetési kötelezettség?

Kérdés: A zrt. esetében az új részvényjegyzés, befizetés 2008 októberében megtörtént. A cégbíróság azonban – technikai okok miatt – csak 2009 januárjában jegyezte be, ezért jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként volt nyilvántartva 2008. december 31-én a társaság könyveiben. A 2008. év után fizetendő osztalékot lehet-e már fizetni az új részvényekre?

Kérdés: Az éves értékcsökkenés elszámolása lehetőség vagy kötelezettség? Az egyik általam könyvelt bt. adózás előtti eredménye az éves értékcsökkenési leírás elszámolása esetén veszteségbe fordul. Ezt el kellene kerülni, mivel a Széchenyi-hitel meghosszabbítása – az adott banknál – veszteség esetén nem lehetséges. Van-e az adott társaságnak lehetősége úgy dönteni, hogy 2008. évre nem számol el értékcsökkenést?

Kérdés: A belföldi kft.-nek 20 alkalmazottja van. A munkahelyi étkeztetésüket a kft. úgy oldja meg, hogy kihordásos ebédet rendelhetnek. Két cég kínálatából választhatnak. A cégek hetenként adnak át a társaságnak számlát az ebédekről. Személyenként kigyűjtjük havonta, hogy ki mennyit, milyen értékben ebédelt, és abból 12 ezer forintot adómentes étkeztetésként kezelünk, az azt meghaladó összeget pedig leadózzuk. Vannak olyan munkavállalóink, akik nem így ebédelnek, ők utalványt kapnak 10 ezer forint értékben havonta, amelyből 6 ezer forintot adómentesként kezelünk, az azt meghaladó részt leadózzuk. Megfelelő-e ez a gyakorlat az adómentes étkeztetés elszámolásához?

Kérdés: A társaság 2007. évi beszámolója jelentős összegű hibákat tartalmaz. A hibák és hibahatások alapján a nyereséges év veszteséggel zárul. 2008. év is veszteséges lesz. A tulajdonosok által elfogadott és 2008 májusában közzétett 2007. évi beszámolóban a tárgyévi adózott eredmény és az eredménytartalék összege fizetendő osztalékként került kimutatásra. A 2007. évi jóváhagyott osztalék nem került kifizetésre. A 2007. évi beszámoló ismételt közzétételekor a tulajdonosok módosíthatják-e az osztalékfizetésre vonatkozó döntésüket?

Kérdés: A kft. tulajdonosa úgy döntött, hogy egy adott keretösszeg erejéig az idei évben társadalmi célú alapítványt, magánszemélyt, egyházat és sportegyesületet kíván támogatni. 1. Ha alapítványt támogat a társaság, akkor a bejegyzett alapítványnak milyen feltételeknek kell megfelelnie? 2. Rászoruló magánszemélyt (nem a társaság dolgozóit!) támogathat-e a kft.? Pénzösszeg és alapvető használati cikk támogatására gondoltak a tulajdonosok. Van-e az ilyen támogatásokra adókedvezmény, vagy minden támogatás után a szokásos ("természetbeni") adókat és járulékokat kell befizetni? 3. Egyház és/vagy sportegyesület támogatása esetén van-e valami speciális – adózási – megkülönböztetés? Az említett támogatásokat milyen maximális keretösszeg erejéig nyújthatja a kft.?