Korábban jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék

Kérdés: Alapítókkal szembeni kötelezettségként mutatjuk ki a 2016. év előtti jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalékot. A 2016. évi változások következtében mi lesz ennek a sorsa? Kötelezettség marad, vagy vissza kell vezetni az eredménytartalékba?
Részlet a válaszából: […] ...annak összegével az adózás előtti eredményt csökkenteni lehet, a magánszemély tulajdonosok lemondása miatt a társaságot sem terheli a vagyongyarapodás miatt illetékfizetési kötelezettség. Az osztalékkifizetésről való lemondás eredményeként – ugyan közvetett módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Csődeljárás során elengedett követelés illetéke

Kérdés: Csődeljárás során a hitelezők által elengedett követelés vagyonszerzésnek minősül-e a csőd alatt álló cégnél, és az illetéktörvény alapján ajándékozásiilleték-köteles vagy sem (csődegyezség esetén)?
Részlet a válaszából: […] ...elengedett követelés vagyongyarapodás annak, akinekkötelezettsége (tartozása) ezáltal megszűnt. Az illetékekről szóló 1990. éviXCIII. törvény mint vagyoni értékű jogot definiálja a követelést (ingyenesszerzés esetén), azaz az ajándékozási illetéknek tárgya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

Üzletrész értékesítése német tulajdonosoknak

Kérdés: Magyar székhelyű társaságnak kizárólag német tulajdonosai vannak, méghozzá egy család. A szülők szeretnék átadni egyik gyermeküknek a társaságot, és kivonni belőle a befektetett pénzüket, a jegyzett tőkét és az adózott pénzükből folyósított tagi hitelt. A társaság évek óta veszteséges volt, vagy minimális nyereséget produkált (saját tőke kb. a jegyzett tőkével azonos nagyságrendű), de a társaságban a felépített ingatlan már jóval többet ér, mint a felépítéskor. A tulajdonosok úgy gondolják, hogy a tevékenység módosításával a jövőben esetleg több eredményt tudnának elérni. A szülők üzletrészüket gyermeküknek szeretnék eladni. Az üzletrész értékét befolyásolja-e az ingatlan értéke, vagy elég, ha a saját tőke, jegyzett tőke arányának megfelelően a névértéken értékesíti az üzletrészét? Szóba jöhet még az ajándékozás és a tulajdonosi hitel átvállalása. Milyen adózási, illetve illetékfizetési vonzata van egyik, illetve a másik konstrukciónak? Az APEH az egyezség szerinti árat korrigálhatja-e később, lévén, hogy nem egymástól független felekről van szó?
Részlet a válaszából: […] ...részére szinténajándékozási illeték alá esik. Ha pedig a hitelező elengedi azt a társaságnak,akkor a társaságnál következik be vagyongyarapodás, mely ajándékozási illetékalá esik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

Visszavásárolt üzletrész átadása a tagoknak

Kérdés: A 3 millió forint jegyzett tőkével rendelkező kft. egyik tagja eladja üzletrészét a kft.-nek 3300 ezer forintért. A kft. vagyoni helyzete megfelel a Gt. és az Szt. előírásainak. A taggyűlés döntése alapján a visszavásárolt üzletrészt egy év elteltével névértéken, térítés nélkül átadják a tagoknak. Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a tagoknak az üzletrészérték növekedésével kapcsolatosan, a térítés nélküli vagyongyarapodás miatt? Az Szja-tv. 77/A. §-ának (2) bekezdését hogyan kell értelmezni az adott esetben?
Részlet a válaszából: […] A természetes személyeknek térítés nélkül átadott üzletrészjövedelemadóztatását az Szja-tv. 77/A. §-a szabályozza. A 77/A. § (1) bekezdésealapján a magánszemély által értékpapír (az üzletrész is értékpapír) formájábanmegszerzett vagyoni érték esetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Vagyonról való lemondás illetéke kilépéskor

Kérdés: A betéti társaságnak 1 beltagja és 2 kültagja van 20-20-20 ezer Ft vagyoni betéttel. A társaságnak 2006. 12. 31-ig 12 millió Ft eredménytartaléka képződött. 2007. januárban 2 tag kilépett, a beltag felesége belépett, és a bent maradt beltag betétje megnövekedett, így a társaság jegyzett tőkéje továbbra is 60 ezer Ft maradt. A kilépő tagok csupán a vagyoni betét visszafizetésére tartottak igényt. Az előírások alapján kilépéskor a kilépő taggal el kell számolni, de annak tiltását nem találtuk, hogy a tagok az eredménytartalékból őket tulajdoni részesedésük arányában megillető részéről nem mondhatnak le. Az APEH-állásfoglalás alapján a társaságnak keletkezik illetékfizetési kötelezettsége, mégpedig 21%. Helyes-e az APEH álláspontja? Az illetékfizetési kötelezettség már 2007. évben is fennállt? Meg lehet-e azt tenni, hogy utólag a tagoknak kifizetendő eredménytartalékot 3 oszlopos mérleggel nyilvántartásba vesszük, és megállapodás alapján a tagok most mondanak le ennek kifizetéséről, tehát az ajándékozást most terjesztjük elő illetékkiszabásra?
Részlet a válaszából: […] ...követelés elengedése 2007. december 31-ig megtörtént, akkor a bt. – a volttagok követelésükről való lemondása útján bekövetkező – vagyongyarapodása utánajándékozási illetéket nem kellett fizetni. Tehát nem a kilépés dátumának,hanem a volt tagok őket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Ajándékozási illeték végelszámolás esetén

Kérdés: A 100%-ban külföldi tulajdonban lévő kft. jelentős vevője 2006 óta felszámolási eljárás alatt áll. A felszámoló nyilatkozata alapján a 16 millió forintot meghaladó követelés megtérülése nem várható. Ezért a külföldi tulajdonos 2009 januárjában bejelentette a kft. végelszámolással való megszüntetését. A kft.-nek nincs az állammal és más belföldi szállítóval szemben tartozása. Külföldi kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kölcsöntartása 80 ezer euró, szállítói tartozása 160 ezer euró, míg kapcsolt vállalkozásoktól 2006 előtti áruszállításból származó követelése 140 ezer euró. A tartozások és a követelések beszámítására nincs lehetőség. Pénzügyi rendezésre a végelszámolás alatt álló kft. forráshiány miatt nem képes. A végelszámoláshoz kapcsolódóan várhatóan mindenki lemond az egymással szembeni tartozásáról, követeléséről. A kft. saját tőkéje negatív, és várhatóan a végelszámolást követően sem lesz több a 3 millió Ft összegű jegyzett tőkénél. Kell-e ajándékozási illetéket fizetnie az elengedett kötelezettségek miatt a végelszámolás alatt álló, megszűnő belföldi kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Nyilvánvalóan azért,mert ezáltal annál, akinél (amelynél) a kötelezettséget elengedik, vagyongyarapodáskövetkezik be. (Az előző bekezdésben leírtak is erre utalnak!)A vagyongyarapodást – az Itv. előírásaiból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Vagyongyarapodás, elengedett tagi kölcsön

Kérdés: A 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-a (19) bekezdésének g) pontja szerint: "Az a)-f) pont szerint teljesített adókötelezettség alapján a magánszemélynek az elengedett tagi kölcsönnel azonos vagyona tekintetében vagyongyarapodás nem vélelmezhető." Ezen bekezdés előírásait hogyan kell pontosan értelmezni, különös tekintettel az adóhatóság által – egy esetleges adóvizsgálat során – kidolgozandó pénzforgalmi kimutatás összeállításánál? Ha 2003. évet is vizsgálják, akkor ez az összeg hogyan fog abban szerepelni? Lehet, hogy már akkor is figyelembe kell venniük, mint adózott összeget?
Részlet a válaszából: […] ...tv.) 257. §-a (19) bekezdéséneka)-f) pontjában foglalt feltételeket, akkor az elengedett tagi kölcsönnelazonos vagyona tekintetében vagyongyarapodás nem vélelmezhető. Az elengedetttagi kölcsön forrása több évben keletkezhetett, a Mód. tv. kizárólag azelengedett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Osztalékfizetés veszteség esetén

Kérdés: A társaság 2007. évi beszámolója jelentős összegű hibákat tartalmaz. A hibák és hibahatások alapján a nyereséges év veszteséggel zárul. 2008. év is veszteséges lesz. A tulajdonosok által elfogadott és 2008 májusában közzétett 2007. évi beszámolóban a tárgyévi adózott eredmény és az eredménytartalék összege fizetendő osztalékként került kimutatásra. A 2007. évi jóváhagyott osztalék nem került kifizetésre. A 2007. évi beszámoló ismételt közzétételekor a tulajdonosok módosíthatják-e az osztalékfizetésre vonatkozó döntésüket?
Részlet a válaszából: […] ...ehóval csökkentett összegben illetné meg atulajdonosokat, másrészt ha nem tulajdonosi követelés, akkor az arról valólemondás sem jelent vagyongyarapodást a kötelezettséget kimutató társaságnál(visszakapja azt, ami egyébként a társaság vagyonába tartozott)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Értékesítés piaci ár alatt

Kérdés: A kft. üzletpolitikai célokból jóval a piaci érték alatt, jelképes áron értékesít tárgyi eszközt egy másik kft.-nek. A két társaság között nincsen kapcsolt viszony. Az eladó átvállalja a felmerülő adófizetési kötelezettségeket is. Kérdésem, hogy ezen ügyletnek milyen adóvonzata van, és hogyan történik a könyvelése a két cégnél? Az eladó az áfát az eszközök piaci értéke után kell, hogy felszámolja? Mivel a vevő csak az eladási ár utáni áfát fizeti meg, ezért az áfakülönbözet az eladónál elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás lesz? A társasági adó alapját a törvény szerint módosítani kell a térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értékével. De mi van abban az esetben, ha az átadás nem ingyenes, hanem piaci érték alatti áron történik? Ilyenkor nem szükséges az adóalap módosítása?
Részlet a válaszából: […] ...Tekintettel arra, hogy azt az áfát is levonásba helyezi a vevő,amelyet az eladónak nem fizetett meg (amelyet az eladó elengedett), a vevőnélvagyongyarapodás következik be, amely vagyongyarapodás összege után a vevőnekajándékozási illetéket kell fizetnie. Ha a kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Működési támogatások illetékfizetése

Kérdés: 2007. 11. 09-én az APEH hírlevelében megjelent (PM Szakállamtitkár 15918/2007/1 – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559371322) állásfoglalásban többek között az alábbiakat olvastam: A különféle "működési támogatások", végleges pénzeszközátadások illetékjogi megítélésénél is érvényesül az az általános polgárjogi jogelv, hogy az ügyleteket tartalmuk szerint kell megítélni. Ez a kategória sok tranzakciót (például az anyavállalat által a leányvállalat működését segítő ajándék, állami támogatás stb.) fedhet le. Közömbös tehát a megnevezés, ha az ügylet tartalmi szempontból ajándékozásnak minősül! Kérdésem a következő: Amennyiben a működési támogatást alapítvány vagy egyéb társadalmi szervezet kapja működése finanszírozásához állami vagy nem állami (pl. vállalkozói) szférából, akkor az ugyanúgy illetékköteles, mintha azt egyéb gazdálkodó kapná? A kérdés azért aktuális, mert pl. hajléktalanok szociális ellátását végző alapítvány (amely kiemelten közhasznú) forrásait csak a közszférából kapja normatíva alapján, illetve mivel önkormányzat helyett lát el közfeladatot, az önkormányzat is nyújt nem normatívnak minősülő támogatást. A teljes működési támogatási bevétele után kötelezett illetéket fizetni? Hogyan kell helyesen eljárni azoknál a társadalmi szervezeteknél, amelyeknél pl. vállalkozók nyújtanak támogatást; a támogatás célja a társadalmi szervezet működésének finanszírozásához való hozzájárulás? Érvényesülhet-e a társadalmi szervezeteknél ezen a területen az illetékmentesség, illetve milyen kritériumok teljesítése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...állami vagy önkormányzati támogatásban, akkornem beszélhetünk ajándékozásról, mivel nem polgári jogi jogügylet alapjántörténik a vagyongyarapodás. A kérdésben szereplő esetben valószínűleg azönkormányzat saját rendelete – tehát jogszabály – alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.
1
2