363 talált állásfoglalás az élettartam kifejezésre

Kérdés: Cégünk visszlízingszerződést kötött egy lízingcéggel. Hogyan könyvelendő visszlízingbe bevont, már meglévő eszköz lízingcéghez történő számlázása, illetve a lízingcég által visszaszámlázott ugyanezen eszköz, hiszen tárgyieszköz-értékesítés és -vásárlás nem valósul meg?

Kérdés: Az Szt. 52. §-ának (6) bekezdése szerint nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az egyéb eszköznél, amely értékéből a használat során nem veszít, illetve amelynek értéke évről évre nő. Vonatkozik ez a fegyverekre is?

Kérdés: Az rt. 2002. évre tárgyieszköz- és forgóeszköz (készlet) fejlesztést tervez. A megvalósításhoz – a Széchenyi-tervre – pályázatot nyújtott be. A Magyar Államkincstár (MÁK) 2002. 12. 1-jén 10 millió forint támogatási előleget nyújtott, amellyel 2003. július 1-jéig el kellett számolni. Az rt. 2003. július 1-jén a támogatást megalapozó dokumentációt 100 millió forintról benyújtotta, amelyet a MÁK 2004. április 30-án 96 millió forint összegben elfogadott, és 19,2 millió forint támogatást jóváhagyott. A fennmaradó 9,2 millió forintot 2004 májusában átutalta. A beszerzett eszközök leírására három év alatt kerül sor, maradványérték nélkül. Hogyan kell a kapott támogatási előleget ezen időtartam alatt kimutatni? Mikor kell elszámolni a 9,2 millió forintot? Az elszámolás érinti-e a társasági adót? Jelen esetben a támogatást az Áfa-tv. szerint hogyan kell figyelembe venni?

Kérdés: A kft. 2002-ben fejlesztési tartalékot képezett 3,5 millió forint értékben. A kft. 2003-ban épületet vásárolt telephely céljából 30 millió forintért. Hogyan kell elszámolni a beruházást, a fejlesztési tartalékot, az értékcsökkenést a számvitelben, illetve a Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírást? A beruházás nyilvántartási értékét csökkenti-e a fejlesztési tartalék? A fejlesztési tartalékot értékcsökkenésként el lehet-e számolni?

Kérdés: Társaságunk részben technikatörténeti emlékek megmentése, részben haszonszerzés céljából gépjárműveket fog restaurálni. Olyan személygépkocsikkal foglalkozunk, amelyek megfelelnek a Gépja-tv. 5. §-a g) pontjának, vagyis muzeális jellegű gépjárművek. Hogyan kell besorolni számviteli szempontból a tevékenység tárgyát (a roncsot) és az abból létrejövő muzeális jellegű járművet?

Kérdés: Az Szt. 52. §-ának (2) bekezdése szerint az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez ... viszonyított arányát ... az egyedi eszköz várható használata.... figyelembevételével kell megtervezni. Az Szt. 52. §-ának (1) bekezdése alapján viszont értékcsökkenés elszámolása a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték összegéig lehetséges. A következőkben leírt 2 módszer közül melyik módszer alkalmazása a helyes? 1. módszer 2. módszer Bekerülési érték 5 000 000 5 000 000 Maradvány- érték 1 500 000 1 500 000 Várható hasznos élettartam 5 év 5 év Érték- csökkenés alapja 5 000 000 3 500 000 Évenkénti érték- csökkenés 1. év 1 000 000 700 000 2. év 1 000 000 700 000 3. év 1 000 000 700 000 4. év 500 000 700 000 5. év 700 000 Összes érték- csökkenés 3 500 000 3 500 000

Kérdés: Magánszemély bérbeadó a bérleti jogviszony kezdetét megelőzően a bérbe adott építményen teljes körű átalakítást és felújítást végzett saját költségén. A bérleti szerződésben a bérleti díjon felül egyszeri, 4 millió forint összegű használati díjat állapítottak meg, amelyből 2 millió forintot 2003. december 15-én, 2 millió forintot 2004. május 15-én kell megfizetni. A bérleti jogviszony kezdete 2004. január 1-je. Bérleti díjként, egyéb szolgáltatásként vagy vagyoni értékű jogként célszerű elszámolni az egyszeri használatbavételi díjat? És milyen teljesítési időponttal? Ha vagyoni értékű jog, mennyi legyen az évenkénti amortizáció összege?

Kérdés: Egyik telephelyünkön terményszárító és sertéstelep fűtés-korszerűsítése miatt gázközmű-fejlesztési hozzájárulást fizettünk. A két tevékenység között – az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként – azok hasznos élettartamát figyelembe véve tervezzük megállapítani az értékcsökkenési leírást. A sertéstelepi beruházás később fog megvalósulni. A rá jutó közműfejlesztési hozzájárulást tarthatjuk-e a beruházások között? Lehet-e a maradványérték egyenlő a bekerülési értékkel, mivel a hozzájárulás egyszeri és nincs lejárata?

Kérdés: A részvénytársaság tárgyi eszközei között nyilvántart egy 1936-ban épített üzemcsarnokot. Az üzemcsarnok tetejére az eredeti építés alkalmával világító ablakokat építettek be. A világító ablakok korrodálásából adódó tetőbeázások megszüntetésére, az esővíz elvezetésére poliészter hullámlemez került a tetőre, összesen 6 millió forint értékben. A fenti munkálatok elvégzése karbantartásnak vagy felújításnak minősül-e?

Kérdés: Hogyan minősítsük a meglévő üzleti ingatlanokon, vendéglátóegységeken végzett következő munkákat:- az üzleti ingatlan teljes külső vakolását a meglévő vakolat 80-100 százalékának leverésével, esetleg a külső nyílászárók egyidejű cseréjével,- az üzleti ingatlan tetőhéjazatának cseréjét (a tetőcserép 100 százalékának cseréjével, a tetőcserép 60-80 százalékának cseréjével és a tetőléc 30-60 százalékának cseréjével,- palafedés cseréje tetőcseréppel és fordítva, lapos tető teljes szigetelésének cseréje),- külső nyílászárók (ajtók, ablakok) cseréjét?