801 talált cikk az elhatárolás kifejezésre

Kérdés: Az alapítvány alapítója alapításkor, illetve alapítás után is kifejezett alapítói szándékként, az alapítói okiratban is rögzítetten az alapítvány céljaihoz rendelt vagyonként definiáltan rendelkezik vagyonjuttatásról. A bíróság ezt a szándékát tudomásul veszi, végzésével kvázi "bejegyzi a felemelt induló tőkét". A számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendelet nem tartalmaz az alapítvány céljaihoz rendelt vagyon jegyzett tőkébe könyvelésére szabályt. Az alapító jogi érvelése szerint a Ptk. 3:382. §-a megengedi az alapítónak, hogy az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljesítse, majd az alapítónak a szándéka szerinti teljes juttatott vagyont legkésőbb az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül az alapítványra még átruházzon. A Civil-törvény szerint induló tőke a civil szervezet létrehozásakor az alapítók által a civil szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon. Elfogadható-e az alapítvány érvelése, miszerint az alapítói szándékkal összhangban, a Ptk. rendelkezései által megengedően, az alapítói vagyonrendelést, annak növelését a számviteli beszámoló jegyzett tőke során szerepeltessük? Ha a Civil-törvény szabályai miatt nem lehetséges, közvetlenül a tőkeváltozásba könyvelhetjük-e a bírói bejegyzéssel egy időben az alapítói tőkeemelést? A szervezet könyvvizsgálója az Szt. 4. §-ának (4)–(5) bekezdése alapján egyetért akár a jegyzett tőke, akár a tőkeváltozással szembeni könyveléssel. Ha az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon számviteli bevételkénti elszámolása indokolt, akkor ez az elszámolás jelentősen torzítja az alapítvány jövedelmi helyzetének megítélését.

Kérdés: Sportegyesület társasági adó támogatásban részesült, melynek elszámolását az MLSZ felé nyújtja be. Az elszámolásban a felhasználást igazoló számlákból csak a kifizetetteket veheti figyelembe. Az elszámolás nem a naptári év szerint történik. A főkönyvi könyvelésben a költségeket felmerülésükkor könyveljük, így azokat a tételeket, melyek bekerülnek majd az elszámolásba, már felhasznált támogatásként mutatjuk ki. Év végén a még fel nem használt támogatást elhatároljuk, ez azonban nem egyezik meg a tao MLSZ felé történő elszámolásával. Hogyan kell a főkönyvi könyvelést és az elszámolást összhangba hozni?

Kérdés: Az 1307/2013/EU rendelet alapján a 15 ha feletti földterülettel rendelkező gazdálkodónak a területe 5 százalékát ökológiai célterületként kell fenntartania. Annak érdekében, hogy cégünk ezen előírásnak megfeleljen, a tárgyévre a területalapú támogatást megkapja, az ökológiai jellegű másodvetést választotta. Ez azt jelenti, hogy a fővetésű növény betakarítása után az összes szántóterület 5%-ának megfelelő területen előkészítettük a talajt a vetéshez, az előírásnak megfelelő vásárolt vetőmagot elvetettük. Ezen a területen zöldtrágya termelődik, amit majd bedolgozunk a talajba. Hogyan kell elszámolni a felsorolt munkaműveleteket és a vetőmag költségét, figyelembe véve az önköltségszámítás szabályait is? Elszámolható-e tárgyévi általános költségként, mivel a támogatás kifizetésének feltétele a felsorolt munkafolyamat, vagy a zöldtrágya értéke miatt szükség van a költségek több évre való elosztására? Ha igen, mennyi időre, milyen évenkénti arányban?

Kérdés: Két gazdasági társaság szerződést kötött egymással anyagkészlet kölcsönadása tárgyában. Az átvevő társaság a kölcsönadott anyagot a tevékenysége során felhasználja, terméket állít elő, az elkészült terméket értékesíti. A kölcsönkapott anyagot a szerződésben rögzített időpontban (egy éven belül) a társaság a kölcsönadó társaságnak ugyanolyan minőségben és mennyiségben visszaadja. A használatáért használati díjat fizet a kölcsön­adó társaságnak. Erre a "használati díjra" – mivel nem pénz a kölcsön alapja – vonatkozik-e az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti adómentesség? Kell-e számlázni a használati díjat? Hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Cégünk 5 éves szerződést kötött új partnerével. Ebben a partner vállalta, hogy a szerződés időtartama alatt, a szerződésben rögzített eloszlásban és értékben vásárol a cégünk által forgalmazott termékekből. Cégünk azt vállalta, hogy egyszeri vissza nem térítendő támogatást nyújt a partnernek (nem határoztuk meg, hogy a partner mire használhatja fel azt). Cégünk a támogatás összegét a megadott határidőn belül át is utalta. Az egyszeri támogatás összegét el lehet-e, kell-e határolni halasztott ráfordításként (összemérés, időbeli elhatárolás elve)?

Kérdés: A bt. 2014. 12. 31-i mérlegfordulónappal elkészítette a végelszámolást lezáró beszámolót, amelyet a törlési kérelemmel és a vagyonfelosztási javaslattal együtt beküldött a cégbíróságnak. Ebben a kötelezettségek között szerepel a zárónappal elszámolt, de még ki nem osztott vállalkozásból kivont jövedelem. Ezt a kötelezettséget a vagyonfelosztási javaslatban a tulajdonosok részére fizetendő pénzeszközök között szerepeltette. A cégbíróság hiánypótló végzést adott ki, miszerint a becsatolt végelszámolási zárómérleg nem fogadható el, mert rövid lejáratú kötelezettséget tartalmaz. Két lehetőséget adtak: nyilatkozzunk, hogy hogyan és mi módon lett kiegyenlítve a tartozás, vagy nyújtsunk be egy új kötelezettséget nem tartalmazó beszámolót. (A vállalkozásból kivont jövedelem a cégbírósági törlésig nem adható ki. Jól gondolom?) Mi a helyes megoldás a hiánypótló végzés rendezésére?

Kérdés: A mezőgazdasági társaságok különféle, jogszabályon alapuló támogatásokban részesülnek tevékenységükhöz kapcsolódóan. A támogatások igénylésére a tárgyév első felében kerül sor, de a pénzügyi rendezése nem történik meg teljes egészében a tárgyévben, a támogatás jelentős hányadát a tárgyévet követő évben folyósítják. A támogatáshoz kapcsolódó költségeket, ráfordításokat a tárgyévben elszámolják. Ezek a támogatások – összegüket tekintve – általában jól tervezhetők, de az is előfordul, hogy eltérés van a végleges elszámoláskor, továbbá előfordul az is, hogy bár jár a támogatás, de nem jut, illetve befagyasztották az adott támogatást. Amennyiben a tárgyévre vonatkozó támogatás utalására a mérlegkészítés időpontjáig nem kerül sor, azt az Szt. 77. §-ának (3) be­kezdése alapján el kell-e számolni egyéb bevételként? Értelmezésünk szerint az egyéb bevételkénti elszámolásnak a feltétele az igénylés és az, hogy a tárgyévhez kapcsolódjon a támogatás, de a mérlegkészítésig történő pénzügyi rendezés nem feltétel. Egy adóhatósági állásfoglalás szerint a mérlegkészítésig történő pénzügyi rendezésnek is meg kell felelni, ami szerintünk nincs összhangban a számviteli törvény előírásával. Kérjük állásfoglalásukat a helyes elszámolás megítélése érdekében!

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, a saját tőkéje 97,5 millió Ft. A tulajdonos 3 társaság, tulajdoni részarányuk 30-30-40%. A 40%-os, 1,2 millió Ft névértékű üzletrészt a társaság piaci áron, 39 millió Ft-ért visszavásárolta. Milyen társasági­adó-vonzata lenne, ha a társaság a visszavásárolt 40%-os üzletrészt 20-20%-os arányban a tulajdonosok részére térítésmentesen átadná? Esetleg kedvezőbb lenne, ha a visszavásárolt üzletrészt bevonnák, majd a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére megemelnék?

Kérdés: A támogatással megvalósult beruházást 2012. december 30-án üzembe helyezték. A támogató szervezet a pénzügyi elszámolást 2014 augusztusában fogadta el, és utalta az előlegen felüli támogatás összegét. Elszámolható 2014. évben a 2013. évre jutó támogatásintenzitással arányos amortizációs összeg? Ha nem, akkor milyen futamidőre számolható el a támogatás arányos része rendkívüli bevételként? (Az eszközök amortizációs kulcsa 14,5%.) Hogyan számolható el a támogatási összeg, amely még fennmarad a támogatásból, amikor kifutott a számvitel szerinti értékcsökkenés?

Kérdés: Az Szt. szerint a mérleg fordulónapján a devizás követeléseket és kötelezettségeket át kell értékelni. Társaságunknál 2014. év végén a jelentős összegű devizás szállítói tartozás miatt nagy összegű összevont árfolyamveszteséget kellett elszámolni. Van-e lehetőség a devizás szállítói tartozás miatt nem realizált árfolyamveszteség elhatárolására?