813 talált cikk az elhatárolás kifejezésre

Kérdés: Cégünk a 2013-ban 50%-os támogatást nyert pályázaton, tanácsadói szolgáltatáshoz. A szolgáltatás nyújtása 2013. évben megtörtént, a kifizetéseket a 2013. év költségei között elszámoltuk. A pályázat elszámolásához szükséges iratokat beadtuk, de a támogatást csak 2014. év elején folyósítják. Ekkor (mivel vissza nem térítendő támogatás) rendkívüli bevételként könyvelem. Más tennivalóm nincs? Helyes ez így?

Kérdés: Társaságunk rendelkezik az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere által érintett létesítménnyel, ezért EU kibocsátási egység [EU A] kiosztásban részesül. Az ingyenesen – a kibocsátás fedezetére – kapott egységeket az áruk között tartjuk nyilván a FIFO-elv alkalmazásával, a kiosztáskori tőzsdei spotárfolyamon, az ingyenesség miatt az egységek értékével azonosan passzív időbeli elhatárolást képzünk. Ezen egységek forgalmijegyzék-számlán szerepelnek. Társaságunk a kiosztott egységeket egy kibocsátáskereskedelemre szakosodott kereskedőháznál felhasználásig (2014. április) letétbe helyezi (társaságunk forgalmijegyzék-számlájáról az egységek átvezetésre kerülnek a kereskedőház forgalmijegyzék-számlájára). A kereskedőház a letétbe helyezésért díjat fizet társaságunknak. A letétbe helyezés időszaka alatt a kereskedőház az egységek felett szabadon rendelkezhet, azokat átruházhatja, de a letétbe helyezési időszak lejáratával ugyanannyi EUA-egységet vissza kell utalnia forgalmijegyzék-számlánkra. A szerződésben nem szerepel sem az egységek jelenlegi értéke, sem pedig a visszaadáskori értéke. Hogyan kell ezt a "letétbe helyezési" konstrukciót könyvelni? Van-e arra lehetőség, hogy a kiosztáskor képzett időbeli elhatárolást csak 2014 áprilisában – az egységek visszaadásakor – oldjuk fel, nem pedig a letétbe helyezéskor?

Kérdés: Társaságunk pályázat útján vissza nem térítendő támogatáshoz jutott gépbeszerzéshez kapcsolódóan. A gépeket beüzemelték, a termelés folyt, a számviteli elszámolás az előírások szerint megtörtént. A beruházás befejezését követő harmadik évben a berendezés és az épület is tűzkár miatt teljesen megsemmisült. Biztosítása volt a cégnek. Az eszközöket pótoljuk, az épületet újra felépítjük. Hogyan kell elszámolni az időbelileg elhatárolt támogatás azon részét, ami még a passzív időbeli elhatárolások között van? A biztosító várhatóan a mérlegkészítés időpontja után állapítja meg a végleges kártérítés összegét. Hogyan biztosítható a számviteli elvek teljesülése? Az eszközök megsemmisülés miatti kivezetése veszteséget okoz 2013-ban, a kártérítés pedig csak jövőre jelent bevételt.

Kérdés: A devizás forgóeszközhitel árfolyamvesztesége 2013. 01. 01-től elhatárolható. Rulírozó hitel esetén is? Mi a teendő akkor, ha igen, akkor hogyan kell céltartalékot képezni? Ha a rulírozó hitelt folyósítás nélkül újítják meg? (Ha újrafolyósítják, akkor teljesen új hitelnek minősül, a teendők érthetőek.)

Kérdés: Ügyfelem befektető társaság, más társaságok üzletrészeit birtokolja. 2013. októberben 200 000 E Ft osztalékelőleget kapott az egyik leány­vállalatától (T 38 – K 45). Ügyfelem a saját tulajdonosainak szintén osztalékelőleget szeretne fizetni. A társaságnak az osztalékon kívül más bevétele nincs, eredménytartalékkal nem rendelkezik. A kapott osztalékelőleg alapján el lehet-e határolni 200 000 E Ft várható osztalékbevételt?

Kérdés: Az Szt. és a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyéb szervezetnek minősülő egyetem könyvtáránál helyesen járunk-e el, ha a könyvtári könyveket és folyóiratokat a készletek között mutatjuk ki? Az egyetem könyvtári állománya analitikus nyilvántartással alátámasztott. A könyveket és folyóiratokat a meghatározott időszakonkénti selejtezés alkalmával számoljuk el ráfordításként. A könyvek és folyóiratok nagy része adományból származik. A passzív időbeli elhatárolást értékvesztéskor vagy selejtezéskor oldjuk fel. Felmerült, hogy a könyvtári könyveket és folyóiratokat a tárgyi eszközök között kellene nyilvántartani, ám ebben az esetben mint kis értékű eszközt azonnal le kellene írni. A főkönyvi könyvelés – ez esetben – megfelelhetne az analitikus nyilvántartásnak? Mi a helyes eljárás?

Kérdés: Egy társaság vezető beosztású dolgozóira (10 fő) 2013. szeptember elsejével egészségbiztosítási szerződést kötött határozatlan időre. A biztosítási díjat (100 E Ft/fő/év) egy összegben, 1 évre előre kellett kifizetni a kapott egészségbiztosítási kötvény szerint. Helyesen számolja-e el a cég, ha a fenti teljes összeget (1000 E Ft) annak kifizetésekor a személyi jellegű kifizetések között mutatja ki, függetlenül attól, hogy az a következő év augusztus végéig terjedő időszakra szól? (Vagyis év végén nincs időbeli elhatárolás a tételre.) Keletkezik-e szja- és ehofizetési kötelezettsége amiatt, hogy évente egyszer fizet 100 E Ft-ot, és nem havonta a 100 E Ft egytizenketted részét? Így az első hónapban a fizetett díj meghaladja a minimálbér 30%-át, míg más hónapban nem lesz fizetés.

Kérdés: Színházi tevékenységű közhasznú nonprofit kft. tárgyévi jegybevételébe beszámíthatók-e a tiszteletjegyek, a kedvezménnyel értékesített jegyek névértéke, az ingyenesen adott előadások értéke? El kell-e különíteni, levonni a 2013. évi eladásból a 2013-ban eladott bérletek, 2014. évi előadások, valamint az egyéb, 2014. évi előadások jegyeladásának díját? A tiszteletjegyek után a fizetendő áfát bevalljuk, az áfa nélküli ellenértéket, mint ajándékot értelmezzük, és az szja-t, az ehót is e szerint valljuk be. Helyes ez így?

Kérdés: A mérlegkészítés időpontja 2012. évre vonatkozóan 2013. 01. 31-e. A cég a beszámolóját ennek megfelelően készítette el és tette közzé. 2013. 01. 31-ét követően azonban érkeztek számlák, amelyek számviteli szempontból a 2012. évet érintik. Ha ezeket a költségszámlákat semmilyen módon nem könyvelték 2012. évre, hogyan kezeljük azokat? Szükséges a társasági adót módosítani? Vagy rögzítsük 2013. évi költségként? Ha önellenőrizni kell a 2012. évi társasági adót, akkor a beszámolót hogyan módosítsuk? A cég 2013. májusi keltezésű számlát kap, amely 2012. évi szállításhoz kapcsolódó bonifikációról szól?

Kérdés: A 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. §-ának (4) bekezdése szerint az olyan gazdasági eseményt, amelynek kihatása két üzleti évet érint, nem kell időbelileg elhatárolni, a bizonylat kiállításának időpontjában számolandó el. A 6. § (3) és (7) bekezdése szerint pedig időbeli elhatárolásként kell kimutatni azokat a költségeket, ráfordításokat, illetve bevételeket, amelyek kettő vagy kettőnél több üzleti évet érintenek. Milyen elhatárolásokat kell az adott paragrafusoknál értelmezni? Mely időszakra kell azokat a számlákat elszámolni, amelyeket időszakos elszámolás miatt a tényleges teljesítést követő hónapban állítanak ki?