Helyi adó alapjának értelmezése

Kérdés: Jól értelmezzük-e a helyi adókról szóló törvényt, miszerint az iparűzési adó alapjának megállapítására vonatkozóan az Szja-tv. hatálya alá tartozó vállalkozások (egyéni vállalkozó, őstermelő) negatív megkülönböztetésben részesülnek az Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásokkal (társaságokkal) szemben, mivel az előbbinél az iparűzési adó alapjába beletartoznak az olyan – a tevékenységgel összefüggő – költségek ellentételezésére kapott támogatások, amelyeket az Szt. szerint egyéb bevételként kell elszámolni, ezért utóbbiaknak ezen támogatások után nem kell iparűzési adót fizetniük?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...árbevétel a tevékenység végzéssel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) közvetlen összefüggésben kapott – áfa nélküli – ellenérték, növelve a kompenzációs felárral és csökkentve az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. március 8.
Kapcsolódó címkék:  

Bérbe vett sertéstelep, bérbe vett állatok

Kérdés: Adott egy "A" és egy "B" társaság. "B" társaságban 100%-os tulajdoni részesedéssel bíró magánszemély 12%-ban tulajdonosa az "A" társaságnak. Továbbá szintén 12%-os mértékben tulajdonosa az "A" társaságnak "B" társaság tulajdonosának a felesége is. "A" társaság üzemeltetési szerződéssel időlegesen átad 2 db sertéstelepet, és haszonbérleti szerződéssel az ezekben levő állatállományt a "B" társaság számára. A telepek és az átadott állatok az "A" társaság könyveiben szerepelnek. "A" társaság a telepekért ellenértéket nem kér, de előírja kötelezően az állagmegóvást és fenntartást. Az állatok "használatáért" "X" millió Ft + áfa/hó haszonbért számít fel "B" társaságnak. Továbbá a haszonbérleti szerződés kötelezi "B" társaságot arra, hogy az átadott állomány mértéke ne változzon, azt ő a bérleti időszak végén így adja vissza. A szaporulat a "B" társaságot illeti meg. A haszonbérleti szerződés értelmében "B" társaság, mint üzemeltető, jogosult az átvett állato­kat saját nevében harmadik személy részére értékesíteni, illetve köteles az állomány pótlásáról, valamint a takarmányozásról és az üzemeltetéssel kapcsolatos egyéb költségek fedezetéről gondoskodni.
Kérdéseim (adó- és számviteli előírások szempontjából) a fentiekkel kapcsolatban:
1. Helyesen jár-e el "A" társaság, ha a telep üzemeltetésért nem számít fel díjat?
2. Értékesíthet-e "B" társaság a haszonbérlet útján használatába került állatállományból, a szaporulaton túl úgy, hogy az átvett állomány időlegesen az átadáskori mérték alá csökken anélkül, hogy azt neki az "A" társaság kiszámlázta volna?
3. A haszonbérlet ideje alatt keletkezett szaporulat (mivel az jogilag is őt illeti) kimutatása a "B" társaság könyveiben történik?
Részlet az állásfoglalásából: […]  1. Az "A" társaság bérbe adja sertéstelepét a "B"társaságnak. Így a két társaság között szolgáltatásnyújtás történik. Ha ezért aszolgáltatásért nem számítanak fel díjat, akkor ingyenesen nyújtottszolgáltatásról van szó, mind számviteli, mind adózási...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. március 8.
Kapcsolódó címke:

Térképmásolat költségeinek áthárítása

Kérdés: Társaságunk földmérési tevékenységet végez. A tevékenységhez szükséges tulajdoni lap és térképmásolatok beszerzésével cégünk foglalkozik, azt előre kifizeti, meghitelezve az ügyfeleinknek. A munka befejeztével a cég saját nevében bocsát ki számlát, amelyben a földmérést 27% áfával, a tulajdoni lap és a térképmásolatok költségét pedig áfakörön kívüli tételként szerepeltetjük, a továbbhárított költségeket közvetített szolgáltatásként kezeljük. Helyes ez az eljárás? Jó-e az a megoldás, ha előre bekérjük az ügyfelektől a térképmásolati költségek fedezetét, majd a munka befejeztével számlázzuk azt 27% áfával? Vagy az áfa nélküli ellenértéket elszámolási kötelezettségként kellene nyilvántartanunk, mint a hatóság javára beszedett összeget? Akkor is, ha nincs ilyen írásbeli megbízás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...cégnél az egyéb szolgáltatásokköltségei között kell elszámolni, fedezete a földmérési tevékenységéértfelszámított áfa nélküli ellenérték lesz (tehát a tevékenység díjánakmeghatározásakor ezekkel a költségekkel is számolni kell), más módon aztáthárítani...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. március 8.
Kapcsolódó címke:

Részesedés ára

Kérdés: A kft. 4 M Ft üzletrésszel rendelkezik egy zrt.-ben. A zrt. jegyzett tőkéje 20 M Ft, a lekötött tartalék 2 M Ft, az eredménytartaléka 40 M Ft, így a saját tőke értéke 62 M Ft. A kft. el szeretné adni üzletrészét, azonban nincs rá kereslet. A zrt. hajlandó lenne azt 2 M Ft vételáron megvásárolni. Ezen az áron eladhatom-e a részesedést? Ennek milyen adóvonzatai lehetnek? Hogyan kell könyvelni az eladási folyamatot?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...árát is a piaci kereslet-kínálathatározza meg. Ha a kereslet hiányzik, akkor nem lehet eladni. Ha mégis elkívánja adni a kft., mert az ellenértékre azonnal szüksége van, akkor annyiértadja el, amennyit ellenértékként ki tud alkudni, amennyit végül is adnak érte.A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. február 23.
Kapcsolódó címkék:  

Előadók részvétele szakmai kongresszuson

Kérdés: Rendezvényszervezéssel foglalkozó kft. az általa rendezett szakmai kongresszuson a meghívott külföldi, illetve belföldi előadók alábbi költségeit a kft. nevére szóló számlák alapján elszámolja: szállásköltség, utazási költség (repülőjegy, taxi), kongresszuson biztosított ellátás (étkezés, kulturális program). Az előadók felsorolt költségei után terheli-e, és milyen mértékű szja-, járulék- vagy egyéb adófizetési kötelezettség a rendezvényszervező kft.-t? A költségek a társasági adó szerint elszámolható költségnek minősülnek-e, milyen dokumentáció szükséges a költségek szabályos elszámolásához?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...üzleti utazással összefüggésben bevételnek nem számító tételnekminősül a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértéke,ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is,továbbá a hivatali, üzleti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. február 23.
Kapcsolódó címke:

Devizaalapú lízing átértékelése

Kérdés: Olyan lízingjeim vannak, ahol előre meghatározottak a törlesztőrészletek. Ugyanakkor nem kapok számlát, csak akkor, ha valami ügyviteli költség merül fel, illetve az árfolyamváltozásról kapok értesítést. A lízing értékét euróban számították, de forintban kell fizetni. Mi a teendő 2011. év végével? Be kell kérni a lízingbe adótól egy devizára szóló egyenlegközlőt a fordulónapra? Mi történik, ha nem küldi meg? Ha kapok devizaösszeget, akkor azt a szerződéskori és a 2011. 12. 31-i árfolyam különbözetével szorzom? Ez az árfolyam-különbözet? Hogyan történik 2012-ben a törlesztés? Korábbi közlés alapján vettem figyelembe a tőkét és a kamatot, külön értesítés alapján pedig az árfolyam-különbözetet. Most átértékelődik a tartozás, használhatom a korábbi adatközlést? Mi az értelme mindennek? Eddig nem törődtünk a devizaértékkel, hiszen forintot vettünk fel. A tartós bérletet, ha jól érzékelem, nem kell átértékelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nem külön listán,hanem a lízingszerződés lényeges része kell, hogy legyen.A lízingbe vevőnél a lízing futamideje elején a lízingteljes ellenértékét (a tőkét) ki kell mutatni a kötelezettségek között. Azegyedi nyilvántartásnak tartalmaznia kell a teljes devizaértéket,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. február 23.
Kapcsolódó címkék:  

Számlázott kutatás-fejlesztés

Kérdés: Kutatás-fejlesztési tevékenységgel bíztunk meg egy alapítványt 2009-ben. Az alapítvány két évig számlázta ennek a díját, amellyel csökkentettük az innovációs járulék összegét. A díjat a beruházási számlára tettük, majd ha befejeződik, aktiválni fogjuk kísérleti fejlesztésként. A szerződésben vállalt fejlesztés nem járt eredménnyel, az alapítvány ismételten megpróbálja azt eredményesen befejezni. Mit kell tenni a beruházási számlán lévő projekt értékével, amennyiben eredménytelenül zárul a megrendelt kutatás-fejlesztés? Az innovációs járulék két évben történő csökkentése is jogosulatlan volt?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...de az nem zárult kedvezőeredménnyel.Ami kifogásolható, az, hogy a megrendelt kutatás-fejlesztésitevékenység számlázott ellenértékét nem a beruházási számlára kell(ett volna)könyvelni, hanem– vagy közvetlenül az immateriális javak között...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. február 23.
Kapcsolódó címkék:  

Devizában meghatározott ellenérték forintban való számlázása

Kérdés: Az Szt. előírása alapján: a mérlegfordulónapon meglévő, külföldi pénzértékre szóló minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget, valamint a valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. A mérleg-fordulónapi értékelés hatással lesz az eredményre. Kérdésem az, hogy ha egy devizában történt megállapodást követően a teljesítésről a szállító forintban állítja ki a számlát (a teljesítéskori napi árfolyam alapján), akkor az külföldi pénzértékre szóló kötelezettségnek számít? Át kell értékelni? (A kérdező példát is hoz erre.)
Részlet az állásfoglalásából: […] ...számviteli elszámolás alapvetően az azt alátámasztószerződésre épül. Ha a szerződésben (a megállapodásban) az ellenértéketdevizában határozták meg, a szerződés szerinti teljesítéshez az szükséges, hogydevizában számlázzanak. Forintban történő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. február 2.
Kapcsolódó címke:

Előleg nem pénzben történő teljesítése

Kérdés: Társaságunk utazási irodaként működik. 2011. évben barterszerződést kötöttünk egy média­szolgáltatóval reklámtevékenység végzésére. A 2011-2012. évi reklámtevékenységért cserébe utazásszervezési szolgáltatást nyújtunk 2012-ben. A megállapított utazásszervezés részvételi díja egyenlő a marketingszolgáltatás díjával. A médiaszolgáltató folyamatosan végzi a reklámtevékenységet, amelyről – minden teljesítés után – áfával növelt szolgáltatási számlát állít ki. Irodánk a vállalt szolgáltatást 2012 augusztusában teljesíti. A szerződés szerint a számlákon "pénzmozgást nem igényel" megjelölést tüntetünk fel. Az utazási iroda a médiaszolgáltató aktuálisan teljesített és számlázott szolgáltatása értékének megfelelő összegű, árrésáfát tartalmazó előlegszámlát állít ki a médiaszolgáltató részére "pénzügyi teljesítést nem igényel" megjegyzéssel. A marketingszolgáltatóval való folyószámla-egyeztetés során kiderült, hogy ő az előlegszámláinkat nem könyveli. Kérdéseim: A könyvelésben összevezethetem-e az előlegszámlát a reklámszolgáltatás számlájával? Jogosult vagyok-e a marketingszámlák áfájának visszaigénylésére? Helyes-e azon értelmezésünk, hogy bartermegállapodás esetén a médiaszolgáltató számlája utazási irodánknál részvételidíjelőleg-befizetésnek minősül?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szolgáltatás nyújtása esetén, ha a teljesítést megelőzően pénzvagy készpénzhelyettesítő fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámíthatóvagyoni előnyt juttatnak (előleg), a fizetendő adót az elő­leg jóváírásakor,kézhezvételekor...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. február 2.
Kapcsolódó címkék:  

Üzlethelyiség vásárlása részletre (áfa)

Kérdés: Kereskedelmi tevékenységet folytató kft. 2011. évben üzlethelyiséget vásárolt. A vételárat nyolc részletben fizették ki, előlegszámla kiállítása ellenében. Az ingatlan-adásvétel a fordított adózás szabályai szerint történt. Mivel az ingatlan áfája ebben az esetben fizetendő és levonható is egyszerre, mi a könyvelés menete?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...fizette meg nyolc részletben a vételárat. Ez utóbbiesetben csak egy számla van az üzlethelyiség megvételéről, függetlenül attól,hogy az ellenértéket hány részletben fizette meg.Amennyiben a fordított adózás szabályai szerint történt azüzlethelyiség vétele, és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. február 2.
Kapcsolódó címke:
1
…
111
112
113
…
222