Megtérített jégkár elszámolása

Kérdés: Szövetkezetünknél a lábon álló repcében és kukoricában jégkár keletkezett. A biztosító a felvett jegyzőkönyv alapján a kárt megtérítette. Hogyan könyveljük a fenti gazdasági eseményt és milyen összeggel? Az önköltségszámításnál hogyan vesszük figyelembe a jégkárt? Az áfát hogyan érinti a keletkezett és megtérített kár összege?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(T 8631 – K 261).A jégkár miatt kapott kártérítés nem tevékenység,szolgáltatásnyújtás, illetve termékértékesítés ellenértéke, így abból vagy arrafelszámítottan áfafizetési kötelezettség a szövetkezetet nem terheli. A repce-,illetve a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. december 2.
Kapcsolódó címke:

Előfizető-gyűjtés

Kérdés: Ügyfelünk időszakos lap kiadásával foglalkozik. Mivel újonnan induló lapról van szó, most még jelentős mennyiségű – előfizetők bevonását célzó – ingyenes példány terjesztése a jellemző. A lapokat átvételi elismervény ellenében (ingyen) átadják a terjesztő cégnek, amely az átvett példányok után csak terjesztési díjat számláz a kiadónak. A lapkiadótevékenység elszámolása a következő: – a nyomdában elkészült lapokat készletre vesszük, – a terjesztők által a lehetséges előfizetők részére ténylegesen átadott példányokat számlázzuk a terjesztőknek 100 százalékos engedménnyel, – a megmaradt példányokat visszavesszük és selejtezzük. Kérdésünk: a leírt módon történő eljárás megfelel-e a számviteli és adózási előírásoknak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...– ezen egyedi példányok szokásos piaciára sem haladja meg a kis értékű termék – áfát is magában foglaló – 5000 forintösszegű ellenértékét. Ha ezen feltételek teljesülnek, bár a jövőbeni előfizetőktérítés nélkül kapják meg, nem a térítés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. december 2.
Kapcsolódó címke:

Építményadó továbbszámlázása

Kérdés: A bank a lízingre vásárolt ingatlan utáni adót áfásan számlázza nekünk, SzJ 010-zel. A nekik megfizetett tőke- és árfolyam-különbözet számla is áfás. Szabad-e az építményadót továbbszámlázni? A számlán szolgáltatásközvetítés: 2010. III. félévi építményadó áll. Milyen címen lehet ezt a tételt könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ráfordítások között elszámolnia. Azépítmény­adót az önkormányzat a bankra vetette ki.Az építményadó nem egy sajátos tevékenység ellenértéke,amelyet tovább lehet számlázni. Az építmény­adó – szolgáltatásközvetítéskénti -továbbszámlázása ellentétes...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. december 2.
Kapcsolódó címke:

Beolvadásnál az áfa

Kérdés: "A" cég mint beolvadó cég 100 százalékban tulajdonosa a "B" cégnek. A "B" cég a beolvasztó (az átvevő) cég. "B" cég 2009-ben kiállított "A" cég felé egy számlát 30 millió forint + áfa összegről, a vitorlakikötő üzemeltetési joga átadása kapcsán. "B" cég az áfát 2009-ben rendezte. "A" cég a számlát nem egyenlítette ki, így a pénzügyi rendezetlenség miatt az áfát nem igényelte vissza. A beolvadás napjáig, 2010. október 1-jéig a pénzügyi rendezés nem történt meg, a beolvadás miatt nem is fog kifizetésre kerülni. A kérdés az, ki fogja visszaigényelni az áfát? "A" cég a megszűnésre hivatkozva, vagy "B" cég mint jogutód?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hogy a vitorlakikötőüzemeltetési jogát az "A" cég adóköteles tevékenysége érdekében szerezte be -az "A" cég könyveiben a számlázott ellenérték áfája az adóhatósággal szembenikövetelések között (a 466. számlán) szerepel, mint előzetesen felszámított áfa...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. december 2.
Kapcsolódó címkék:    

Meghiúsult ingatlanvásárlás

Kérdés: A kft. 2009-ben ingatlant vásárolt, saját hasznosítási céllal, amely adásvételt az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezték. Az ingatlan bekerülési értéke 2009-ben aktiválásra került. 2010 júliusában az adásvételi szerződést felbontották. A volt eladók ennek megfelelően kiállították az átvett foglaló-, előleg- és végszámlákra vonatkozó helyesbítő számlát, teljesítés 2009. (az eredeti adásvétel napja), a kiállítás 2010. 07. hó, a felbontás napja. Számvitelileg helyesen járunk-e el, ha a cég életében 2009-től 2010. I. félévre történő ingatlanhasznosítást lezártnak tekintjük, nem visszamenőlegesen módosítunk a kft. könyveiben? Hogyan történjen az ingatlannal kapcsolatos helyesbítő számlák könyvelése? A keletkezett árfolyam-különbözetet átvezethetjük-e a pénzügyi műveletek ráfordításai közé?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...és későbbvisszavett, a két időpont között használt termék piaci értékét, legfeljebb azeredeti eladási árát, az eredeti ellenértéknek részben vagy teljesenvisszatérített – áfát nem tartalmazó – értékét. Ez esetben azonban a helyesbítésa visszavétel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. december 2.
Kapcsolódó címkék:  

Üdülési csekk elfogadása

Kérdés: Egyéni vállalkozó üdülési csekket fogad el a vevőktől. Be kell-e ütni a pénztárgépbe bevételként az összeget? Az áfát milyen dátummal kell bevallani? Amikor megérkezik az üdülési csekk értéke a bankszámlára? Hogyan könyveljük? Milyen számlázási technikát kell alkalmazni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...vállalkozói bevétel – főszabály szerint – az értékesítetttermék, áru, szolgáltatás ellenértékeként befolyt összeg (készpénzben vagy abankszámlára). Ha a termék értékesítése, a szolgáltatás nyújtása üdülési csekkellenében történik, az üdülési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. november 18.
Kapcsolódó címke:

Fizetési határidőn (esedékességen) belüli engedmény

Kérdés: Hogyan könyveljük az utólag kapott nem számlázott engedményt, ami az ellenérték-fizetési határidőn belül történő pénzügyi rendezéshez kapcsolódik ("skontó")? A számla eredeti teljes áfatartalma levonásba helyezhető, ha skontóval csökkentett összeget fizetek az eladónak? Vagy korrigálni kell azt az engedményre jutó áfa összegével? Helyes-e az, ha a bruttó vételárból kapott engedményt az áfa tartalmával együtt a pénzügyi bevételek számlán számolom el?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...meghatározott engedményről van szó, amely – az adottesetben – a kötelezettség pénzügyi rendezéséhez kapcsolódik (tehát nem azellenértékből adják az engedményt), és nem nagyobb összegű, mint az arra azidőszakra jutó késedelmi kamat, amennyi az előbb...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. november 18.
Kapcsolódó címke:

Horgászegyesület vállalkozási tevékenysége

Kérdés: Társaságiadó-alapba beszámító bevételnek minősül a horgászegyesület tagdíjbevétele és a horgászengedély ellenértéke?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...egyaránt felmerült költségek megosztásánál figyelmen kívül kellhagyni.Az valószínűsíthető, hogy a tagdíj és a horgászengedélyellenértéke a cél szerinti tevékenységhez tartozó bevétel, amely egyértelműenaz alapszabályban meghatározott tevékenység...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. november 18.
Kapcsolódó címke:

Tévesen átutalt pénz a mérlegben

Kérdés: 2009-ben az egyik partner által számlázott összegek tévedésből kiegyenlítésre kerültek. A szakmai felülvizsgálat megállapította, hogy azokat nem lehetett volna kifizetni. A számlákat – a hiba felderítése után – visszaküldtük a számlakibocsátó részére, nyilvántartásunkból, könyvelésünkből kivezetésre kerültek. Partnerünk, a tévesen átutalt összeget nem utalta vissza. (Tartozik előjelű szállító szerepel a 2009. évi beszámolóban!) A visszajáró pénzt 2010. évben peresítettük. 2009. évben erre az összegre céltartalékot képeztünk. Mivel a számviteli törvény arról rendelkezik, hogy peresített követelést a beszámoló nem tartalmazhat, kérdésünk, mi a teendő 2010. év végén, miként kell elszámolni, miként kell kezelni ezt a követelést a beszámolóban?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...meg, addig a beérkező számla a könyvviteli nyilvántartásokban nemrögzíthető. Ha viszont a számlát nem lehet könyvelni, nyilvánvalóan azellenértéket sem lehet átutalni. Ha – az előbbiek ellenére – az ellenértéketátutalták, akkor a társaságnak pénzkövetelése van...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. november 18.
Kapcsolódó címke:

Üzletrész értékesítése, ki nem fizetett osztalékkal

Kérdés: A" kft. tulajdonosa "B" kft. és "C" kft. A "B" kft. megvásárolja "C" kft. üzletrészét. Az adásvétel időpontjában "A" kft. könyveiben szerepel "C" kft. felé ki nem fizetett osztalék. Az üzletrész-adásvételi szerződésben az üzletrész ellenértéke került rögzítésre 100 értékben, és az, hogy az eladó "C" kft., ezenfelül sem az "A" kft.-vel, illetve sem a "B" kft.-vel szemben semmilyen követelést nem támaszt "C" kft. Az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése szerint az üzletrész bekerülési értéke az érte fizetett ellenérték. A fent vázolt szerződés ugyanakkor tartalmaz egy osztalékkövetelést is. A tranzakció "B" kft. könyveiben történő elszámolásának három lehetséges változata van (a kérdező ismerteti azokat azzal, hogy mindegyiket aggályosnak tartja). Kérdése, melyik változat a helyes?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...írta a kérdező, hogy az Szt. 49. §-ának (3)bekezdése szerint üzletrész vásárlásakor az üzletrész bekerülési értéke afizetett ellenérték. A kérdés szerint "B" kft. megvásárolja "C" kft.-nek az "A"kft.-ben lévő részesedését 100 értékben. Akkor ezen az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. november 18.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
123
124
125
…
222