Ellenérték devizában, az áfa forintban

Kérdés: Magyarországi üzleti partnerünk devizában kívánja számlázni az általuk értékesített termékek ellenértékének – áfa nélküli – összegét. Az áfa összegét pedig a teljesítés napján érvényes MNB középárfolyammal kiszámolva forintban számlázná. A szerződéstervezet szerint a devizában számlázott összeg devizában, a forintösszeg forintban kerülne kiegyenlítésre. Megfelel a tervezett számlázási mód a számviteli és az Áfa-tv. előírásainak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nem vonatkozhat rá a számlakibocsátásikötelezettség. Nem lehet az áfát akkor sem külön számlában érvényesíteni,ha az áfa nélküli ellenértéket devizában határozták meg. Az előbbiekentúlmenően tekintettel kell lenni az Áfa-tv. 80. §-ának (1)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. november 12.
Kapcsolódó címke:

Ajándéktárgyak nyilvántartás szerinti értéke

Kérdés: A kiskereskedő családi bt. ajándéktárgyak értékesítésével foglalkozik, amelyeket kizárólag külföldről szerez be. A társaság nem vezet az árukról folyamatos nyilvántartást, de december 31-én leltároz. A leltározott árut beszerzési áron, euróban tartja nyilván. A beszerzéskori vagy a december 31-i árfolyamon kell azok értékét forintra átszámítani? Ha az utóbbin, akkor a különbözet árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kellelszámolnia. Ebből az következik, hogy az ajándéktárgyak euróban számlázott,készpénzes vásárlása esetén az euróban fizetett ellenértéket a beszerzés, avásárlás időpontjában érvényes, az Szt. 60. §-ának (4)–(6) bekezdése szerintidevizaárfolyamok...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. november 12.
Kapcsolódó címke:

Előleg vagy részteljesítés

Kérdés: A cég építési telket ad el egy másik cégnek. A szerződésben kikötik, hogy az ingatlan birtokbaadása csak a vételár teljes kifizetésekor történik meg. A vételár kifizetése két részletben történik: első részletfizetés legkésőbb a hitel folyósításáig, a második a hitel folyósításakor. A számlát mikor kell kiállítani? A szerződés létrejöttekor a teljes összegről, és feltüntetni a fizetési feltételeket, vagy a részfizetések teljesülése után, a birtokbaadáskor?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kiállítani, majd abirtokbaadáskor az építési telek adásvételéről a számlát, amelyen feltüntetikaz előlegszámlákkal már rendezett ellenértéket (pénzügyileg rendezendőkülönbözet nincsen). Az adásvételről kiállított számla alapján kell könyvelni azeladónál...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. november 12.
Kapcsolódó címkék:  

Előlegszámla, részszámla, végszámla

Kérdés: A társaság több millió forintos projektet végez szerződés szerint, amelyről egy előlegszámlát, 2 részteljesítésről szóló számlát és egy végszámlát bocsát ki. A végszámla mínusz előjellel tartalmazza az előleget és a részteljesítéseket. Kell-e teljes értékű végszámla? Ha igen, hogyan kell azt kontírozni? Szerintünk egy előlegszámlát és 3 részteljesítésről kiállított számlát kellene kibocsátani, vagy 3 előlegszámlát és egy végszámlát. Melyik megoldás a helyes?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szerint fizetendő összegetcsökkenteni) kellene tartalmaznia. A részteljesítésről kibocsátott számlákszerinti – áfa nélküli – ellenértéket az elfogadott összegben árbevételkéntkell elszámolni, a fizetendő (levonható) áfát pedig a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. október 29.
Kapcsolódó címkék:      

Ügyfél nevére szóló csekkek befizetése

Kérdés: A könyvelőcég megbízója ügyintézői tevékenységet is végez ügyfelei részére. Például az ügyfelek nevére szóló csekket befizeti, és a befizetett csekk ellenértékét, valamint egy adminisztrációs díjat kiszámláz az ügyfele felé. Hogyan kell ezt könyvelni a cég megbízójánál? Mindkét összegre fel kell számítani az áfát?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...fizetibe a csekkeken szereplő összeget. A cég megbízója tovább fokozza a jogszabályellenesgyakorlatát azzal, hogy a kifizetett csekkek ellenértékét az ügyfelek felészámlázza. Számlázni a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás ellenértékétkell, ha a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. október 29.
Kapcsolódó címke:

Visszavásárolt üzletrész bevonása

Kérdés: A kft. az egyik tagtól visszavásárolta a 2 millió forint névértékű üzletrészét 2008-ban 50 millió forintért. Az üzletrész értékét a kft. az adásvételi szerződés szerint 10 év alatt fizeti meg a tagnak. Egy év elteltével az üzletrész bevonásra került, a névértéknek megfelelő összegű jegyzett tőke csökkenését rendkívüli bevételként, a visszavásárlási értéket rendkívüli ráfordításként számolta el a kft. Így emiatt 48 millió forint összegű veszteséget mutat ki. Van-e mód arra, hogy a rendkívüli ráfordítást időbelileg az ellenérték megfizetésének időtartamára elhatároljuk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy az üzletrész bevonása miattiveszteséget időbelileg nem lehet elhatárolni.A visszavásárlási érték 25-szöröse a névértéknek. Felmerül akérdés, a visszavásárlás Gt.-ben és Szt.-ben előírt feltételei teljesültek-e.Az Szt. 39. §-ának (5)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. október 29.
Kapcsolódó címke:

Vagyonosodási vizsgálat után tagikölcsön-visszafizetés

Kérdés: A Számviteli Levelek 2009/198-as számában a 4127. Vagyonosodási vizsgálat következménye tárgyú kérdésre adott válaszukhoz kapcsolódik kérdésem. Az eredeti kérdésből kiderült az, hogy ügyfelem magánvagyonának a bevonására volt szükség az egyéni vállalkozásához megvásárolt és ott tárgyi eszközként kimutatott eszközök (főként közúti és vízi járművek) beszerzéséhez. Ezen vagyon eredetének tisztázása alapozta meg a vagyonosodási vizsgálatot. Ügyfelem ezen vagyontárgyak értékesítéséből származó bevételt szeretné – mint magánszemély – az egyéni vállalkozásból kivenni, mint (válaszukban is jóváhagyott és határozat alapján kimutatható) tagikölcsön-visszafizetést. Igen ám, de ha nincs elég beszerzése, ami ellensúlyozná az eszközértékesítésből származó bevételt, akkor nagy adóalapja keletkezik, és az után pedig nagy adófizetési kötelezettsége. Feltételezem, jól gondolom. Tehát le kell adóznia az értékesített járművek bevétele után, és csak az így maradt pénzt fordíthatja tagikölcsön-visszafizetésre? Ha ez így van, akkor viszont duplán adózott.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...eszközök kizárólag üzemi célt szolgálótárgyi eszköznek minősültek-e, ugyanis csak ezen eszközök értékesítésébőlkapott ellenérték lesz a vállalkozás bevétele. Valószínű, hogy a kérdésbenemlített, vállalkozásban kimutatott eszközök nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. október 29.
Kapcsolódó címke:

Vissza nem térítendő lakásépítési támogatás

Kérdés: Munkavállalóinknak az Szja-tv. 1. sz. melléklet 2.7. pontja alapján szeretnénk vissza nem térítendő támogatást nyújtani a kamatmentes munkáltatói lakáshitel elengedése, illetve korszerűsítésre adott lakáscélú támogatás formájában. Mindezt a cafeteria-rendszer keretein belül, amennyiben a munkavállaló ilyen felhasználási célról nyilatkozik. Kérdésünk: vonatkozik-e a 30%-os juttatási korlát a hitel elengedésre és a korszerűsítésre is? Illetve milyen módon kell igazolni a megvalósult korszerűsítést, hogy megfeleljünk az adómentesség feltételének?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...megfelelőségi igazolással rendelkező – beépített – termékekről szólószámlával, valamint a más személy által elvégzett munka ellenértékérőlkiállított bizonylattal.Az adómentesség alkalmazásánál korszerűsítés a lakáskomfortfokozatának növelése...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. október 15.

Visszaszállított termék bizonylatolása

Kérdés: Társaságunk a külföldi anyavállalattól szerzi be termékeit, amelyeket – ha nem értékesítette Magyarországon – visszaszállítja az anyavállalatnak. Ugyanezen termékek esetében a társaság a belföldi vevő részére is, lehetőséget biztosít a vevő általi visszaszállításra. A termék tulajdonjoga minden esetben átszáll a társaságra, illetve a vevőre. Van-e lehetőség számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával korrigálni a korábbi értékesítést, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia? A társaságunk által nem értékesített termék anyavállalat által történő visszavételéhez a társaságnak kell-e számlát kiállítania, vagy befogadhatja az anyavállalat által kiállított jóváíró számlát? Minőségi, mennyiségi kifogás az értékesítéshez kapcsolódóan nem merült fel.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tekintet alá eső okirat azzal, hogy – többek között – tartalmazza avisszaszállított termék megnevezését, mennyiségét, egységárát, ellenértékét ésa fizetendő áfát (a mennyiség és az értékadatok negatív előjellel). Ezenszámlával egy tekintet alá eső...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. október 15.
Kapcsolódó címkék:  

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A 3759. és a 4071. kérdésre adott válaszuk az illetékfizetés tekintetében ellentmondást tartalmaz. Kell-e illetéket fizetni, ha a tagok lemondanak a taggyűlés által jóváhagyott és kötelezettségként kimutatott osztalékról?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a társaság által elfogadott, elismert termékértékesítést,nyújtott-e valamilyen szolgáltatást a társaság számára, aminek az ellenértékelehetne az osztalék, akkor viszont nem beszélhetünk követelésről. Az utóbbittámasztja alá az is, hogy a tagok (a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. október 15.
Kapcsolódó címke:
1
…
133
134
135
…
222