2179 talált cikk az ellenérték kifejezésre

Kérdés: A belterületi építésitelek-tulajdonnal rendelkező kft. 2007-ben megállapodott az önkormányzattal, hogy a kft. jogosult – meghatározott pénzösszeg ellenében – a telek csapadékvizét a csatornába bevezetni. Ezen jog ellenértékét két részletben kell befizetni, a 2. részlet még nem esedékes. A csatornaépítés beruházás elkezdődött, a kft. azonban a telket értékesítette, az ellenérték magában foglalta a csapadékcsatornára való rácsatlakozás még ki nem fizetett 2. részletét is. A kft. helyesen járt el akkor, amikor a közcsatornába való csatlakozás díjának 1. részletét beruházásként számolta el? Elszámolható-e egyéb ráfordításként a még ki nem fizetett 2. részlet, amelynek a fedezete a telek árában megtérült?

Kérdés: Eddig a bejövő telefon- és internetszámlák 20%-át közvetített szolgáltatásként számoltuk el, és továbbszámláztuk dolgozóinknak, illetve ezen 20%-nyi résznek nem helyeztük levonásba az áfáját. A maradék 80%-ból 70%-ot telefonköltségként az 5. számlaosztályban könyveltünk, és levonásba helyeztük ezen rész után az áfát. A maradék 80%-ból 30%-ot telefonköltségként az 5. számlaosztályban könyveltünk, és nem vontuk le ezen rész áfáját. Így nem volt olyan rész, ami után természetbeni hozzájárulásként személyi jövedelemadót kellett volna fizetnünk. Nem tudom értelmezni azt, ha a cégtelefon használata a számla alapján tételesen nem különíthető el, a kifizetőt terhelő áfás kiadás 20%-át mindenképpen magáncélú használatnak kell tekinteni. Helyesen jártunk el? Jó volt ez az elszámolás 2008. évben, illetve maradhat ez 2009. évben is?

Kérdés: A kft. az általa nagykereskedelmi mennyiségben értékesített termékről – szerződés szerint – devizában (USD-ben) állítja ki az összes számlát. Az ellenérték szintén USD-ben folyik be a cég devizaszámlájára. A kft. 2009-ben nagyobb összegű beruházást tervez, amelyhez forintra lenne szüksége. A kft. többségi tulajdonosa – aki magánszemély – rendelkezik a megfelelő mennyiségű forinttal. Van-e arra lehetőség, hogy a kft. devizaszámláján lévő USD-t a tulajdonos váltsa át a beruházáshoz szükséges forint összegének erejéig? Az átváltási árfolyam lehet a kft. és a tulajdonos közötti megállapodás tárgya? Jól gondoljuk, hogy a fent leírt átváltás még nem minősül a tag szempontjából gazdasági tevékenységnek, mert nem rendszeres és nem ellenérték elérésére irányul?

Kérdés: Egyéni vállalkozó devizában kiállított számlájának ellenértékét a vevő kiegyenlíti devizában az egyéni vállalkozó forintbankszámlájára. A bank úgy írja jóvá az összeget, hogy abból a devizában megállapított konverziós költséget levonja, melyről a közlemény rovatban információt közöl. Mi az egyéni vállalkozó bevétele: a bankkivonaton jóváírásként szereplő forint összege (ténylegesen befolyt), vagy a közlemény alapján ki kell számolni az átutalt deviza összegének és a terhelt konverziós díj összegének forintértékét, és az így kapott összeg lesz a bevétel, illetve a bankköltség?

Kérdés: Társaságunk ingatlanügynöki tevékenységet folytat. A megbízások teljesítéséhez nélkülözhetetlen adatszolgáltatás vásárlása a Földhivataltól. Költségeink mintegy 70%-a ezekből a számlákból származik. Anyagköltségként vagy hatósági díjként kell-e könyvelnünk?

Kérdés: Az autókereskedő díjmentesen ad bérbe személygépkocsit a kft.-nek. A bérleti szerződés nem lízingtípusú. A bérbeadót terheli a biztosítási díj. A kft. felé csak az autópálya-matrica kerül számlázásra. A használó útnyilvántartást vezet, és üzemanyagköltséget számol el. Van-e cégautóadó-fizetési kötelezettség? Kell-e továbbra is útnyilvántartást vezetni? Mit kell, illetve mit lehet tenni magáncélú használat esetén?

Kérdés: A két fél termék beszerzéséről állapodott meg. Az egyik fél külföldről dollár ellenében szerzi be a terméket a megrendelő kérésére, és a saját árrésének rákalkulálása után továbbértékesíti, számlázza a megrendelőnek. Megegyezésük szerint az árfolyamváltozásokból eredő kockázatot teljes egészében a megrendelő fizeti. Ezért a számlázás és a megrendelő által történő kiegyenlítés közötti árfolyam-különbözetet az eladó átterheli a megrendelőre, árfolyam-differencia megnevezéssel, áfásan. Ez a beszerzett alapanyag bekerülési értékét növeli, tehát költség (és nem árfolyam-különbözetből származó ráfordítás) a megrendelő cégnél? Ez esetben az áfa felszámítása helyénvaló?

Kérdés: A terményszárítót a társaság a hulladék anyagáért lebontja. A tevékenység a fordított adózás alá esik? Milyen számviteli szabályokat kell betartani?

Kérdés: A generálkivitelező cég által tervezési díj címén kifizetett összeg könyvelhető-e az eladott áruk beszerzési értékeként? És levonható-e a különadóalapból?

Kérdés: Optikus kft. egy céggel kötött szerződés szerint a szemüveg készítéséhez kapcsolódóan szemvizsgálatot is végez. A szemvizsgálatért egy szemészorvos vállalkozóként tárgyi adómentes számlát állított ki ügyfelünknek. Ügyfelünk a megrendelő nevére két számlát állít ki: egyet a szemvizsgálatról, egyet pedig az elkészített szemüvegekről. Elfogadható-e ez a számlázási gyakorlat?