2179 talált cikk az ellenérték kifejezésre

Kérdés: Elfogadható-e, ha az ügyviteli szoftver a partnerfolyószámlán – mint a tartozások és kötelezettségek kartonján – az előleg elszámolásakor/beszámításakor a végszámlát előleggel csökkentett összegben, azaz a számla fizetendő végösszegében jeleníti meg?

Kérdés: Az általam könyvelt kft. 32 290 Ft-ért vett éles látást biztosító szemüveget monitor használatához. Nem tudom eldönteni, hogy adóköteles vagy adómentes természetbeni juttatás. Kérem a segítségüket!

Kérdés: Kiemelten közhasznú alapítvány a kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti a nyilvántartásait. A pénztárban előfordul, hogy például július 25-én több számlát fizet ki a pénztáros, amelyek közül az egyik április 10-i, a másik május 25-i, a harmadik június 19-i keltezésű készpénzes vásárlásról szól. A könyvelésben nem a kifizetés dátuma szerint történik a könyvelés, hanem az egyes számlák dátuma szerint. Helyes ez így?

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingbe adónak van-e joga az ingatlanra vonatkozóan az építményadót áfával növelten kiszámlázni a lízingbe vevő részére?

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol Európából és a tengerentúlról. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában (tehát az eladási ár része) szerepel a fuvarköltség, a vámköltség, a vámkezelési díj is. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként? Ugyanis sérelmes részünkre, hogy az árbevételben benne van, a készletben nincs, így nagyobb az iparűzési adó alapja.

Kérdés: Biztosításközvetítő kft. az üzletkötőkkel megbízási szerződést kötött különböző biztosítási módozatok értékesítésére. Az üzletkötőnek a kft. jutalékot fizet, a biztosítótól pedig jutalékot kap. Értelmezésünk szerint az üzletkötőkkel kötött megállapodás alapján a közvetített szolgáltatás megvalósul, amely elszámolásának szigorú formai követelményei vannak. Ezúton szeretném kérni minden előírt követelmény összegzését a közvetített szolgáltatások elszámolására vonatkozóan.

Kérdés: A kft. 2008 novemberében alakult. A működése során vásárolt 3 db tehergépkocsit, amelyhez az egyedüli tag 2 millió forint tagi kölcsönt nyújtott. A tag áprilisban névértéken eladta az üzletrészét. A kilépő tag az új taggal úgy állapodott meg, hogy a tagi kölcsön összegét – az eredeti 2 millió forintos összegért – rá engedményezi. Keletkeztet-e valamilyen adónemben ez kötelezettséget a tagnál vagy a társaságnál? Kell-e könyvelni az engedményezést?

Kérdés: A termék értékesítését követően kiderült, hogy a kiállított számla nem a szerződés szerinti egységárakon készült el. Mi a számla helyesbítésének az elfogadott módja? Elegendő, ha csak a különbözetet rögzítjük az eredeti számlára hivatkozó módosító számlával, vagy az eredeti tételt mínuszolni, majd a helyes tételt rögzíteni a számlán, és ezek különbözete lesz a módosító összeg? Ha a vevő az áru egy részét visszaszállítja, akkor csak a visszaszállított áruról kell jóváírást tartalmazó számlát kiállítani a visszaszállítás dátumával, vagy az eredeti számlára hivatkozva annak teljesítési dátumával az eredetileg kiszállított mennyiséget csökkentő tételként, a ténylegesen értékesített, tehát a vevőnél ténylegesen ott maradt mennyiséget pedig számlázni? Így a helyesbítő számlán valójában a visszahozott áru lesz a különbözet.

Kérdés: Cégünk kiskereskedelmi tevékenységet folytat. Vevőinknek lehetőségük van arra, hogy az áruinkat banki hitel felvételével vásárolják meg. A banki hitelt mi intézzük, a bank nekünk átutalja a vevő helyett a vételárat. A banktól ezért havonta pénzügyi szolgáltatás közvetítése jogcímen pénzt kapunk, amelyről a számlát cégünk állítja ki. Kérdés, a banktól utólag kapott összeget melyik 9-es számlára lehet könyvelni?

Kérdés: Építőipari tevékenységet folytató kft. jelentős kivitelezési munkákban vesz részt, mint alvállalkozó. Az utolsó részteljesítésről a számlát nem tudta kiállítani, mert a megrendelő a teljesítésigazolást nem adta ki. Emiatt a ki nem számlázott teljesítés közvetlen önköltsége a kft. könyveiben a készletek között szerepel, a mérlegfőösszeg 15%-ában. Az elismert teljesítések sem realizálódtak teljes összegükben, amelyre 100%-ban a kft. értékvesztést számolt el. A kft. bírósági eljárást nem kezdeményezett, mivel a megrendelő és a fővállalkozó között ugyanebben a témában peres eljárás van folyamatban. A kft. sem fogadott be alvállalkozói teljesítményeket, így azokat a könyveiben nem mutatja ki. A kft. szerint a teljesítés megfelelő volt! Több év után kimutatható-e készletként az el nem ismert teljesítés közvetlen önköltsége? Elszámolható-e értékvesztés? Leltárként elfogadható-e a három éve számba vett közvetlen költségek értéke?