Nem megfelelő eszköz, visszakapott ellenérték

Kérdés: Társaságunk 2020-ban a gyártótól rendelt egy tárgyi eszközt, amelyet számláztak részünkre. A számla pénzügyi rendezése megtörtént euróban. Az eszköz a befejezetlen beruházás számlára került könyvelésre, mivel nem a megfelelő eszközt szállították le, így cserét kértünk. Ígéretet kaptunk, hogy kicserélik, azonban ez a mai napig nem történt meg. Így visszakértük az eszköz árát, amit visszautaltak a mérlegkészítés után, 2021-ben. Jóváíró számlát nem kaptunk. A rendelésünk függőben van, mert szükségünk van az eszközre. A2020-as mérlegben a befejezetlen beruházás számlán volt kimutatva az eszköz. Helyesen jártunk el 2020-ban, hogy a befejezetlen beruházáson hagytuk az összeget? Mi a helyes elszámolása az ügyletnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] Akkor maradhatott az eszköz a beruházási számlán, ha az eszközt – a csere kérése miatt – 2020-ban nem küldték vissza a gyártónak. Ha visszaküldték, akkor nincs Önöknél, azt a könyvekből a gyártóval szemben ki kellett már 2020-ban vezetni, függetlenül attól, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. augusztus 26.
Kapcsolódó címkék:  

Elektromos autók áramdíjának könyvelése

Kérdés: A céges elektromos autók használatához felszerelt mérőóra alapján kapott számlában felszámított áram üzemanyagköltség vagy áramdíj? Amennyiben a cég az autó magáncélú használatát (is) engedélyezi, és nem kéri a felmerült költségeinek a megtérítését, abban az esetben is anyagköltség, vagy az már személyi jellegű juttatás? Belső szabályzat csak a maximálisan magáncélra megtehető kilométert korlátozza, nincs útnyilvántartási kötelezettség.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szükséges azt is szabályozni, ha a magánszemély túllépi a használat során az engedélyezett kilométert, miként kell a többletkilométer ellenértékét megtérítenie.(Kéziratzárás: 2021. 07....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. augusztus 5.
Kapcsolódó címke:

A vállalkozási és őstermelői bevétel összeadódik?

Kérdés: Adott egy őstermelő, aki egyben egyéni vállalkozó. A vállalkozási bevétel és az őstermelői bevétel összeadódik az áfa 12 milliós összegéhez?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...csak olyan adóalany választhat, akinek a termékértékesítéséért, szolgáltatásnyújtásáért megtérített vagy megtérítendő ellenérték – éves szinten göngyölített összege – nem haladja meg a 12 millió forintot sem a tárgyév előtti évben ténylegesen, sem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. augusztus 5.

Műemlék jellegű épületek felújítási terveinek felhasználási joga

Kérdés: Társaságunk állami tulajdonú műemlék jellegű épületek felújítását végzi, amelyhez terveket rendel meg. A vételár ezeknek a terveknek a felhasználási jogát is tartalmazza. Hogyan kezelendő a felhasználási jog ellenértéke: ingatlanérték-növelő tételként, vagyoni értékű jogként, esetleg ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként? Ez a kérdés társaságunk esetében azért is lényeges, mert a 2018. évi 134. törvény az állami tulajdonú ingatlanok esetében a szerzői jogok, illetve felhasználási jogok tekintetében is kimondja az állami tulajdonba kerülést. Ha társaságunk nem kezeli külön számviteli szempontból a felhasználási jogot (szerzői jogot), akkor milyen módon tudjuk kezelni annak átadását az állam, illetve a tulajdonosi joggyakorló részére? Véleményünk szerint tehát a felhasználási jog külön vagyoni értékű jogként kezelendő a számviteli nyilvántartásban is, hiszen ez egy forgalmi értékkel rendelkező, átruházható vagyoni értékű jognak minősül, amivel ráadásul el is kell számolnunk. Hangsúlyozom, hogy nem felhasználási díjat fizetünk a felhasználási jog jogosultjának, hanem mi leszünk a felhasználási jog jogosultjai. És véleményem szerint – mint ilyet – a számvitelben, illetve a könyvelésben is le kell követni, vagyis külön nyilvántartásba kell venni vagyoni értékű jogként (szellemi termék felhasználási joga). A kérdés még az, hogy – mivel ingatlanhoz kapcsolódó tervről beszélünk – melyik csoportban kell kimutatni: az ingatlanok között, vagy az immateriális javak között?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdező véleményével természetesen nem értünk egyet. A műemlék jellegű épületek felújításához nélkülözhetetlen tervek felhasználási jogát nem lehet különálló eszköznek tekinteni. Ezek a tervek olyanok, amelyeket csak – a műemlékjellegből következően – egy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. augusztus 5.
Kapcsolódó címke:

Szerződés átruházásáért fizetett díj elszámolása

Kérdés: A szerződés átruházása ellenértékeként fizetett díjat hol kell elszámolni a számvitelben? Az immateriális javak vagy az igénybe vett szolgáltatások között? Az átruházott szerződés érvényességi ideje az átruházást követően több mint egy év.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szerződés átruházása (megvásárlása) a szerződésben rögzített jog megszerzését jelenti számlázott ellenérték fejében. A számlázott – áfa nélküli – ellenértéket a szerződést átruházónál árbevételként kell elszámolni, a szerződést megvásárlónál pedig...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. augusztus 5.
Kapcsolódó címkék:  

Képernyő előtti munkavégzéshez szemüveg

Kérdés: Képernyő előtt munkát végző személy a cég nevére szóló számlát hoz. A számla összege 90.000 forint, amelyből a cég bruttó 30.000 forintot térít meg a kollektív szerződés alapján. Ilyen esetben hogyan kell helyesen elszámolni a számlát? A teljes számlát, vagy csak a megtérített összeget? Tegyük fel, hogy a szemüveg a munkavégzés feltétele [Szja-tv. 4. § (2a) bekezdése], illetve védőeszköznek minősül (1. sz. melléklet 8. pont).
Részlet az állásfoglalásából: […] ...történik a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveg beszerzése.A munkavállaló a cég nevére szóló számlát hoz (az ellenértékét nyilvánvalóan már kifizette). Ha a számla megfelel a jogszabályi követelményeknek, akkor annak alapján a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. július 15.
Kapcsolódó címke:

USD-ben kiállított számla kiegyenlítése

Kérdés: Cégünk USD-ben kiállított számlát kap a partnerétől, de ezt csak forintban vagy euróban tudja kiegyenlíteni, mivel USD-ben vezetett folyószámlája nincs. Helyesen járunk-e el, ha nem az adott pénznemben történik a számla kiegyenlítése, illetve ha igen, akkor ennek mi a helyes elszámolása?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...igénybe vette. Az adásvételt, a szolgáltatás igénybevételét azonban szerződéskötésnek (lehet szóban is) kell megelőznie. Ha az ellenértéket nem forintban kívánják számlázni, akkor ezt mindenképpen írásban kell rögzíteni, amelyet mind a két fél (tehát a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. július 15.
Kapcsolódó címkék:  

Garanciakiterjesztés elszámolása

Kérdés: Riasztóberendezések és számítógépek kereskedésével foglalkozó társaságnál egyre több olyan eset van, amikor az ügyfél garanciakiterjesztést kíván vásárolni az eszköz megvásárlásával egyidejűleg. Ezt a garanciakiterjesztést a társaságnak is meg kell vásárolnia az eladótól. A termékkel eredetileg pl. 3 év garancia jár, de a vevő ehhez még plusz 1 év kiterjesztett garanciát vásárol. Ezt az eladótól megvásároljuk, amelyet az eladó a számlán külön feltüntet (értékkel). Számvitelileg a kiterjesztett garancia (plusz garanciális időszak) az áru bekerülési értékét növelő tétel, vagy időbeli elhatárolásként kellene kezelni bejövő és kimenő oldalon is? Az olyan esetekben, amikor eleve úgy vásárolunk terméket, hogy az ár tartalmazza a garanciális időszakot is – mert X Ft 2 év garanciával és Y Ft 3 év garanciával –, jól gondoljuk, hogy az elhatárolás fel sem merül? Itt a termék árában foglalt garancia a bekerülési érték része? Az előzőekben feltett kérdésekre adott válaszok másképpen alakulnak, ha nem az áru (eszköz) megvásárlásával egyidejűleg történik a garanciakiterjesztés-vásárlás, hanem például fél év elteltével?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...jól gondolják – az időbeli elhatárolás sem a társaságnál, sem a vevőnél fel sem merülhet. (Ha nem tekintenénk a garanciakiterjesztés ellenértékét a beszerzési érték részének, akkor sem költségként kellene a felmerüléskor elszámolni, hanem készletre kellene venni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. július 15.
Kapcsolódó címkék:  

Örökölt üzletrész megvásárlása, bevonása

Kérdés: Cégünk 2021-től a kiva hatálya alá tartozik. Magánszemély tulajdonostól egyenes ágon örökölt üzletrészét a cég megvásárolja, majd bevonja. (Névérték 3 M Ft, piaci érték hagyatéki leltár szerint 200 M Ft, visszavásárlási érték 70 M Ft.) A visszavásárlás-bevonás következtében növekszik a cég kivaalapja? [Kiva-tv. 20. § (3) bekezdés a) pontja]. A visszavásárlás-bevonás következtében a magánszemély tulajdonosoknak keletkezik adó- és járuléktöbblet-kötelezettsége? A visszavásárlás-bevonás következtében az üzletrész megszűnik, már nem lehet újra értékesíteni? Ha a visszavásárlást nem követi bevonás/elidegenítés/térítésmentes átadás, ez az állapot 25 évig is fenntartható, ha a társasági szerződésben ezt rögzítjük, ez az állapot jelent-e bármilyen előnyt a bevonáshoz képest adózási szempontból a cégnek? Amennyiben a visszavásárlást követően a cég magánszemélynek elidegeníti a visszavásárolt üzletrészt, keletkezik-e többletköltsége (adó), ha az üzletrész eladási értéke megegyezik a szerzési értékkel?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...időpontjában mennyi volt a törzstőke, illetve a saját tőke összege.Az üzletrészt a kft. – a Ptk. 3:174. §-a alapján – ellenérték fejében a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg. A társaság saját üzletrészének alapjául...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. július 15.

Alvállalkozás-szerződéses elszámolási egység

Kérdés: A vállalkozás szerződések alapján, építkezéseken villanyszerelési munkálatokat lát el, ehhez kapcsolódóan nyújt szolgáltatást. Ezen munkálatok egy részében közvetlenül a megrendelő felé szolgáltat, de sok esetben egy projektnél alvállalkozói szerepben tevékenykedik.
1. Ezen szolgáltatások szerződéses elszámolási egységnek minősülnek-e számviteli szempontból, és így kell-e alkalmazni az új szabályt ezen ügyletekre?
2. Befolyásolja-e az, hogy éppen milyen státuszban van, avagy ki tekintendő "megrendelőnek" ezen esetben (csak a közvetlen megrendelő vagy a fővállalkozó is)?
3. Mi tekinthető jelen esetben a törvényi megfogalmazás alapján a "megrendelő által meghatározott jellemzőkkel meghatározott szolgáltatásnak"? Konkrétan milyen ismérv alapján dönthető el? (Épületek árammal, füstjelzőkkel, riasztókkal való ellátását végzik, természetesen a szakhatósági előírások szigorú betartásával.)
Részlet az állásfoglalásából: […] ...keretében több munkahelyen történhet a munkavégzés, nyilvánvalóan külön-külön meghatározva az egyes munkahelyeken végzett munka ellenértékét, mint a projektmunka egyes szakaszának a részteljesítését. Ez – véleményünk szerint – megfelel a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. július 15.
Kapcsolódó címke:
1
…
34
35
36
…
222