Találati lista:
441. cikk / 911 Operatív lízing (áfa)
Kérdés: A tavalyi évben született meg egy EU-állásfoglalás és azt az követő törvénymódosítás arról, hogy a személygépkocsik bérletének (operatív lízing) áfatartalma levonható. Vannak esetleg e tekintetben megkötések? Abban az esetben, ha az elmúlt években az áfát költségként elszámoltuk, akkor áfa- (és persze tao-) önrevízióval kérhetem annak visszaigénylését?
442. cikk / 911 Vegyes bizonylatok formája
Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető vállalkozás vegyes bizonylatainak alátámasztásához kell-e vezetni a könyvelési bizonylat nevű nyomtatványt? A NAV az átfogó ellenőrzés során kéri a vegyes bizonylatokat, ezek alátámasztására vezetjük ezt a nyomtatványt. Megfelelünk-e az Szt. követelményeinek, ha nem vezetjük, hanem a könyvelőprogramból kinyomtatjuk a vegyes naplót, amelyet a program sorszámoz?
443. cikk / 911 Szakképzési hozzájárulás alapja
Kérdés: A 2012. évi szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettséggel kapcsolatosan kérdezem, hogy a Start kedvezményben részesülőknek a kedvezményezett jövedelemig kell-e hozzájárulást fizetni? A korábbi években több állásfoglalást lehetett olvasni arról, hogy a Start kedvezmény összegéig ez az adónem nem terheli a kifizetést. Idén is többféle álláspontot olvastam. Az adóhivatal azt a tájékoztatást adta, hogy a korábbi állásfoglalások hibásak voltak. Ez azt jelenti, hogy a korábbi éveket önellenőrizni kell?
444. cikk / 911 Cafeteriajuttatás két munkáltatónál
Kérdés: A munkavállaló két munkáltatóval áll munkaviszonyban, és mindkét esetben jogosult cafeteriajuttatásra. Mindkét munkáltatónál a cafeteria alapja a munkavállaló választása meghatározott elemek közül. Ezen nyilatkozat alapján – amely tartalmazza azt is, hogy más munkáltatótól ilyenben nem részesül – 2012. január, február, március hóra kapott önkéntes egészségpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást "A" munkáltatójánál és "B" munkáltatójánál is. A márciusi utalást követően derült ki, hogy a munkavállaló helytelenül nyilatkozott, és nem kaphatta volna mindkét helyen a munkáltatói hozzájárulást. Ennek javítása hogyan történhet?
445. cikk / 911 Külföldi vállalkozó magyarországi telephelye
Kérdés: Az Art. 44. §-ának (3) bekezdése alapján a külföldi vállalkozó magyarországi telephelye – bár közvetlenül nem tartozik az Szt. hatálya alá – a könyveit, nyilvántartásait a számviteli törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozóra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti. Alkalmazhat-e a telephely euróban történő könyvelést, figyelembe véve, hogy az eurós könyvelés számviteli törvényben rögzített előfeltételei ebben az esetben – véleményünk szerint – nem értelmezhetők?
446. cikk / 911 Terven felüli értékcsökkenés az adónál
Kérdés: Egy társaság 2009-ben terven felüli értékcsökkenést számolt el az év végén állományban levő üzleti vagy cégértékre. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása a számviteli törvény 53. § (1) bekezdés e) pontja szerint történt. A Tao-tv. 1. sz. mellékletének 10/c pontja értelmében a társaság az elszámolt terven felüli értékcsökkenést érvényesítheti, azaz nem kell az adóalapot módosítani vele. Viszont ez több mint egymilliárd forintos negatív adóalapot jelentett volna, ezért a társaság úgy döntött, hogy az elszámolt terven felüli értékcsökkenéssel megemeli az adóalapját 2009-ben, ugyanakkor még ebben az évben csökkentette is azt a terven felüli értékcsökkenés egynegyedével. Kifogásolható-e a társaság eljárása adóügyi szempontból? A Tao-tv. 1. számú mellékletének 10/a pontja szerint a terven felüli értékcsökkenés elszámolását követő négy adóévben kell egyenlő arányban érvényesíteni azt. Viszont 2009-ben adóalap-növelő tételként került beállításra az egész terven felüli értékcsökkenés, amely pozitív adóalapot eredményezett, még akkor is, ha annak negyedrészét már 2009-ben érvényesítette a társaság.
447. cikk / 911 Munkáltatói támogatás lakáscélú felhasználásra
Kérdés: Társaságunk vissza nem térítendő munkáltatói támogatást és vállalati kamatmentes kölcsönt szeretne adni munkavállalójának. Kell-e a munkáltatónak vizsgálni (az adómentesség igazolása miatt), hogy a megszerezni (építés, vásárlás), felújítani kívánt ingatlanon kívül van-e más lakás- vagy üdülőtulajdon a munkavállaló nevén, illetve hogy a felújítani, építeni, vásárolni kívánt lakásba költözők, ott lakók száma és a szobaszám, illetve a beszerzési, építési költség megfelel-e a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben foglalt feltételeknek? Kik vehetők figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásakor együtt költözőként: házastárs, élettárs, gyermek (hány éves korig), egyéb családtag? A már ott lakó felnőtt gyermek figyelembe vehető-e pl. felújítás esetén, amennyiben oda van állandó lakcímre bejelentve?
1. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak adott vissza nem térítendő támogatás
1. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak adott vissza nem térítendő támogatás
448. cikk / 911 Önkormányzati bekötőút felújítása
Kérdés: A társaság telephelyének megközelítése kizárólag egy bekötőúton lehetséges, amely az önkormányzat tulajdonában van. Az önkormányzat pénzzel nem rendelkezik az út karbantartására, felújítására, de hozzájárult ahhoz, hogy a társaság azt elvégezze. Az útalap tisztítását, szintezését, kátyúzását, bitumenemulziós kezelését, aszfaltozását külső vállalkozó végezte. Az adóhivatal ellenőrzése miatt a számla áfája nem igényelhető vissza, mert a számla kibocsátója – ember hiányában – a munkát nem végezhette el. Hogyan történik ezen események könyvelése, van-e áfa-, illetve társaságiadó-vonzata?
449. cikk / 911 Euróért vásárolt belföldi üzletrész
Kérdés: Egy belföldi kft. 2008-ban megvásárolta egy másik belföldi kft. 100%-os üzletrészét X euró összegben egy olasz társaságtól. Az üzletrész adásvételét a cégbíróság bejegyezte. Az olasz félnek az üzletrész ellenértékét még nem fizette ki. Az üzletrész euróban meghatározott értékét milyen árfolyamon kell kimutatni? Év végén a még ki nem fizetett összegre kell-e elszámolni árfolyam-különbözetet?
450. cikk / 911 Befektetés román lejben
Kérdés: Ügyfelünk az 1990-es években Romániában leányvállalatot alapított, majd többször is tőkét emelt. A tőkebefizetések euróban és USD-ben történtek. A román cégbíróság a leányvállalat jegyzett tőkéjét román lejben közli, a leányvállalat a könyveit is román lejben vezeti. Előző években mérleg-fordulónapi értékelés nem történt, az árfolyam-különbözet nem volt jelentős. Értékvesztés elszámolása 2011-ben nem indokolt, mivel a leányvállalat saját tőkéje jelentősen meghaladja a részesedés könyv szerinti értékét. A társaság a román cégbíróság által közölt jegyzett tőke lejértékét számolta át forintra, és hasonlította össze a magyar könyvekben lévő részesedés értékével. Az értékelés alapján nagy összegű leértékelést kellett elvégezni. Helyesen jár-e el a társaság, vagy a részesedést az utolsó közzétett beszámoló saját tőke lejértékéhez kellett volna hasonlítani?
