928 talált cikk az ellenőrzés kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a munkavállaló részére a munkáltató által fizetett munkáltatói nyugdíj-hozzájárulást? Mi a teendő a jóváírt foglalkoztatói hozzájárulással akkor, ha a munkavállaló munkaviszonya a feltételes jogszerzés időtartamánál rövidebb ideig tart?

Kérdés: Hogyan kell a számvitelben elszámolni az előző könyvelő által rendezetlenül hagyott APEH-folyószámlán megjelenő valós túlfizetések és tartozások összegeit? Jelenleg nem egyeznek az egyes adónemeken nyilvántartott egyenlegek a könyvelésben szereplőkkel. A rendezést az eredményszámlákkal szemben kell elvégezni? Ha van ráfordításként elszámolandó tétel, akkor az a társasági adó alapja megállapításakor növelő tétel lesz?

Kérdés: A két fél termék beszerzéséről állapodott meg. Az egyik fél külföldről dollár ellenében szerzi be a terméket a megrendelő kérésére, és a saját árrésének rákalkulálása után továbbértékesíti, számlázza a megrendelőnek. Megegyezésük szerint az árfolyamváltozásokból eredő kockázatot teljes egészében a megrendelő fizeti. Ezért a számlázás és a megrendelő által történő kiegyenlítés közötti árfolyam-különbözetet az eladó átterheli a megrendelőre, árfolyam-differencia megnevezéssel, áfásan. Ez a beszerzett alapanyag bekerülési értékét növeli, tehát költség (és nem árfolyam-különbözetből származó ráfordítás) a megrendelő cégnél? Ez esetben az áfa felszámítása helyénvaló?

Kérdés: Pontosan mit jelent az adóvégrehajtás, azonnali inkasszálást, vagy esetleg rögtön árverezést?

Kérdés: A 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-a (19) bekezdésének g) pontja szerint: "Az a)-f) pont szerint teljesített adókötelezettség alapján a magánszemélynek az elengedett tagi kölcsönnel azonos vagyona tekintetében vagyongyarapodás nem vélelmezhető." Ezen bekezdés előírásait hogyan kell pontosan értelmezni, különös tekintettel az adóhatóság által – egy esetleges adóvizsgálat során – kidolgozandó pénzforgalmi kimutatás összeállításánál? Ha 2003. évet is vizsgálják, akkor ez az összeg hogyan fog abban szerepelni? Lehet, hogy már akkor is figyelembe kell venniük, mint adózott összeget?

Kérdés: Közhasznú tevékenységet folytató egyesület 2006-ban vagyonkezelői szerződést kötött állami tulajdonban lévő ingatlan kezelésére, fenntartására. Ezt a szerződést csak 2009-ben ismertük meg, mivel az egyesület jelentős felújítási munkákra nyert támogatást. A vagyonkezeléssel kapcsolatos elszámolás a könyvelésben nem szerepel. Hogyan kell az egyesület könyveiben kimutatni a vagyonkezelésbe vett ingatlanokat, kell-e azokat aktiválni, illetve kell-e értékcsökkenést elszámolni? Hogyan lehet a felújítási munkák számláit az egyesület könyvelésében elszámolni? A vagyonkezelői szerződés határozatlan időtartamra szól.

Kérdés: A társaság 2007. évi beszámolója jelentős összegű hibákat tartalmaz. A hibák és hibahatások alapján a nyereséges év veszteséggel zárul. 2008. év is veszteséges lesz. A tulajdonosok által elfogadott és 2008 májusában közzétett 2007. évi beszámolóban a tárgyévi adózott eredmény és az eredménytartalék összege fizetendő osztalékként került kimutatásra. A 2007. évi jóváhagyott osztalék nem került kifizetésre. A 2007. évi beszámoló ismételt közzétételekor a tulajdonosok módosíthatják-e az osztalékfizetésre vonatkozó döntésüket?

Kérdés: Társaságunk 2007 januárjában ingatlant vásárolt egy olyan cégtől, amely igen nagy összeggel tartozott nekünk. A cég ezt követően felszámolás alá került, és a felszámoló megtámadta az adásvételi szerződést. A pert megnyerte, a bíróság visszaállította az eredeti állapotot 2008 májusában. A vételt követően az ingatlant aktiváltuk, és értékcsökkenést számoltunk el. Hogyan tudjuk ezt a könyvelésben rendezni 2008-ban?

Kérdés: Kérdés, hogy 10%-os mértékű társaságiadó-kulcs alkalmazható-e az alábbi esetben? – Adóalap 50 M Ft alatti, de meghaladja a jövedelem minimum összegét az adóévben és az előző évben; – a bt. 1 beltagból (ügyvezető), 2 kültagból áll; – a beltagnak 2008. dec. 31-ig egy másik cégnél 36 órás munkaviszonya volt; – a társaságban személyesen, ügyvezetőként közreműködött; – a társaság nevében mellékszolgáltatásként tervezési, kivitelezési, tanácsadási, ellenőrzési feladatokat látott el; – 2008. egész évre vonatkozóan személyi kivét részére 1680 ezer Ft volt, ami meghaladja a minimálbér kétszeresét; – az 1680 ezer Ft összeg után a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék bevallása és pénzügyi teljesítése megtörtént; – a társasági szerződés az ügyvezető mellékszolgáltatását tartalmazza.

Kérdés: A kft. 2004-ben képzett 423 E Ft fejlesztési tartalékot. Ezt a fejlesztési tartalékot feloldotta 2008 márciusában. Az irodájába vásárolt – használt – irodabútorokat (600 E Ft értékben). A vásárláskor nem nagyon nézte meg az irodabútorok állapotát, így 2008 decemberében használhatatlanok lettek. A kft. leselejtezheti-e a bútorokat 2008. évben, nem kell-e emiatt a társaságiadó-alapot növelnie?