911 talált cikk az ellenőrzés kifejezésre

Kérdés: Egyszemélyes kft.-nél a tulajdonos és az ügyvezető személye elkülönül egymástól. A tulajdonos a 2007. évi zárás során prémium kifizetéséről döntött az alkalmazott részére. A könyvelésben ennek megfelelően elszámolták a jövedelmet járulékaival együtt az átmenő passzívákkal szemben. A beszámoló leadása után az ügyvezető jelezte, hogy ezen járandóságot nem kívánja felvenni. Még nem történt meg az összeg számfejtése, de bevallása sem. Mi a helyes eljárás az átmenő passzíva megszüntetésére? Van választási lehetőség? A cél az lenne, hogy minél kevesebb adó- és járulékteherrel rendezze vissza ezt a tételt a vállalkozás.

Kérdés: A SZL 182/3808-as kérdés alatt megjelentekkel kapcsolatban kérdezem: Mi van akkor, ha e kis összeg után már levonták a 14%-ot? Hogyan lehetne ezt visszakérni? A levonó társaságtól, mely már átutalta az APEH-nek, vagy esetleg év végén, a bevallással egyidejűleg az APEH-en keresztül?

Kérdés: A kéményseprő vállalat 2006-2007-ben téves összegről állította ki a számlát. A hiba feltárása 2008-ban volt. Erről értesítettük a vállalatot, amely a számlákat októberben módosította. Az összeg egyik évben sem jelentős, így számvitelileg beépül a tárgyévi gazdálkodásunkba. Mi a helyes könyvelése a módosító számláknak?

Kérdés: A társaságiadó-törvény 19. §-a (5) bekezdésének c) pontja szerint a 10%-os adómérték alkalmazása esetén a 6% adónak megfelelő, lekötött tartalékba helyezett összeg "a pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) fennálló kötelezettség csökkentésére oldható fel". Ez elég tág meghatározás. Pl. a cég 10 millió nyereségre 6% = 600 000 Ft lekötött tartalékot képez 2008. december 31-én. Ha 2008. december 20-án felvesz 600 000 Ft forgóeszközhitelt egy hónapos futamidőre, akkor 2009. január 20-án visszafizeti a hitelt, és jogszerűen oldja fel a lekötött tartalékot? Rulírozó hitel esetén hogyan lehetne megfelelni ennek a követelménynek? Ha az egyik, éves futamidejű hitele lejár és visszafizeti, akkor jogosan feloldhatja a lekötött tartalékot, és ezután felvehet egy másik hitelt? Az elsőnek említett hitelfelvétel-visszafizetés konstrukció megfelel a törvénynek?

Kérdés: A 2004. év előtt keletkezett veszteség meddig határolható-e el? Valamint a 2004. év után alakult vállalkozás a keletkezett veszteségét meddig határolhatja el, ha minden évben veszteséges volt a 2004. évtől 2008. évben is?

Kérdés: Cégünk könyveiben kártérítés-követeléseket mutat ki, amelyek befolyására szinte semmi esély nincs. További költségeket nem kívánunk rá fordítani, ezért úgy döntöttünk, hogy kivezetjük a könyveinkből. Elengedett követelésként kell kivezetni? Milyen további adóvonzata van? Kell-e hivatalosan értesítenem a másik felet?

Kérdés: Cégünk működését végelszámolással szeretné lezárni. Tartozásunk, követelésünk nincs. A cégben lévő (nullára leírt, kis összegű eszközök, illetve még le nem írt) eszközök elszámolására, illetve a meglévő pénzállomány cégből történő kivételére milyen legális lehetőség van? Végelszámolás esetén az adóhatóság folytat-e visszamenőleges ellenőrzést? Mire kell még odafigyelni a végelszámolás során?

Kérdés: Társaságunk egyik munkavállalója az év elején 69 000 Ft adómentes üdülési csekket kapott. A munkavállaló szeptemberben közli a társasággal, hogy egy másik munkahelyén szintén a minimálbérnek megfelelő összegű üdülési csekket kapott. Mi ilyenkor a teendő? Melyik vállalkozásnak kell megfizetnie az adómentes határt meghaladóan kiadott üdülési csekk utáni adót és járulékokat? Nem kellett volna a munkavállalónak jeleznie a másik munkahelyén, hogy ő már kapott üdülési csekket? Ki a felelős? A mi társaságunk nem szeretne fizetni az év elején kiadott üdülési csekkek után, de a másik társaság sem!

Kérdés: A 3462. kérdésre hivatkozással a következőket tapasztaltam. A közelmúltban lezajlott APEH-ellenőrzés megállapításából jól látszik, hogy az adóhivatal igényt tart a betegszabadságra a szakképzési hozzájárulás számításánál. Az adóellenőrzés megállapította, hogy az adózó a szakképzési hozzájárulás alapját és így annak összegét is helytelenül határozta meg és vallotta be, melynek oka, hogy a betegszabadság után a hozzájárulás megállapítása nem történt meg. A megállapítást alátámasztó indokolásból kitűnik, hogy mindez azért történt, mert a társaság nem bérköltségként vette számításba a betegszabadság díjazását. Igaza van az adóellenőrzésnek?

Kérdés: Számlával egy tekintet alá eső okiratot cégünk 3 esetben készít: – ha meghiúsult a vásárlás (sztornó), – ha téves áru vagy ár számlázása történt, – ha a vevő nem a számára megfelelő árut vett, vagy problémája van az áruval, és azt mi visszavásároljuk. A számlával egy tekintet alá eső okiraton ugyan nem kell feltüntetni a teljesítés időpontját, de a számlázóprogramunk feltünteti, helyesbítéskor az eredeti vásárlás teljesítési időpontját hozza fel. Problémám a könyvelésnél akkor van, ha az eredeti teljesítési időpont az előző hónapban van. Például, ha a 2008. 07. 10. napi teljesítésű számlát 2008. 08. 15-én módosítom. Az árbevétel módosítását 2008. 07. 10. napjával könyvelem. A vevő a helyesbítő számlát 2008. 08. 19-én veszi kézhez, ezen dátummal könyvelem az áfát (negatív előjelű számlahelyesbítés esetén). Ha pozitív előjelű a számlahelyesbítés, akkor azt az eredeti teljesítés időpontjára könyvelem, az áfát önellenőrzéssel helyesbítem. Helyesen gondolom? Visszavásárlás esetén is így kell eljárnom?