Szerződés hiányában a számlázás

Kérdés: Termékértékesítéssel foglalkozunk. Vevőinkkel nincs írásos szerződésünk és megállapodásunk sem. A legtöbb esetben a vásárláskor számlát készítünk. Előfordul, hogy a számla készítése technikai okokból elmarad. Ez esetben szállítólevél készül a teljesítéskor. Ezt követően 15 napon belül vevőnként elkészítjük a számlát, amelyhez 3-4 szállítólevél is tartozhat. Helyesen járunk el akkor, ha a számla teljesítési időpontja megegyezik a fizetési határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...§-a alapján az eladó gyűjtőszámlát iskibocsáthat, ha a gyűjtőszámla alkalmazásáról a felek előzetesen megállapodtak.Az utólagos ellenőrzés lehetőségének a biztosítására azonban ez esetben isfontos követelmény a megállapodás írásbelisége....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.
Kapcsolódó címke:

Be nem jelentett devizaárfolyam használata

Kérdés: A cég könyvelője elfelejtette bejelenteni az adóhatóság felé, hogy az Áfa-tv. 80. §-a szerint a külföldi pénznemben történő számlázásainál az alkalmazandó devizaárfolyam a számviteli politikában rögzített, hivatalosan közzétett MNB-árfolyam lesz. A partner részére a mai napig is az MNB-árfolyamon történik a számlázás. Kellemetlen lenne tudatni a partnerrel, hogy rosszul számláztunk, és magasabb értékű számlát kell kifizetnie. Hogyan kerülhető el ez, hogy a belföldi partner ne bontsa fel a szerződést? Bevételünk jelentős részét ő képviseli. Lehet-e, hogy cégünk az áfát önellenőrzi, a különbözetet bevallja és megfizeti? Hogyan könyveljünk, hogy a szankciókat elkerüljük? A társaságnak Közösségen belüli és kívüli beszerzése is volt.
Részlet a válaszából: […] ...devizában eladási árként jegyzett devizaárfolyama használható, amár kiszámlázott tételeket – bármennyire is kellemetlen – önellenőrzéskeretében korrigálni kell.Téves a kérdezőnek az a megjegyzése, hogy a partnernekmagasabb értékű számlát kell kifizetnie....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Mérleg-fordulónapi értékelés év közben

Kérdés: Társaságunk németországi illetőségű anyavállalata negyedévente kéri az év végi zárásnak megfelelő adatokkal történő időszaki főkönyvi kivonat, beszámoló elkészítését. A fentieknek megfelelően társaságunk negyedévente számol el értékvesztést a késztermékekre a piaci ár figyelembevételével. A megképzett értékvesztést csak technikai tételként rögzítjük könyveinkben, mivel a következő negyedév elején sztornírozzuk azt. Így év végén csak az év végi értékeléskor számított értékvesztés kerül a könyvekben kimutatásra. Az adóhatóság megkifogásolta ezen technikai könyvelésünket, hivatkozva arra, hogy a számviteli törvény évente egy alkalommal engedélyezi az értékvesztés elszámolását, és emiatt számviteli megállapítást tett az ellenőrzési jegyzőkönyvben, amelyre mulasztási bírságot szabott ki. Helyesen járunk el a fenti esetben?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az alkalmazott módszer nemellentétes a számviteli törvény előírásával (sőt!), így az adóhatóságszámviteli megállapítása, és ennek alapján a mulasztási bírság kiszabása nemmegalapozott.A számviteli törvény az eszközök, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Pénztárhiány könyvelése

Kérdés: Cégünk pénztárából nagy összegű pénz tűnt el. Rendőrségi feljelentést tettünk. A nyomozást megszüntették, mert az elkövető kiléte a nyomozás során nem volt megállapítható. A cég nem teszi felelőssé a pénztárost. Hogyan kell könyvelni? Be kell-e a tagoknak fizetniük, ha közösen vállalják? Kinek kell befizetnie, ha a tagok úgy döntenek, hogy senki sem felelős? Kell belső jegyzőkönyv?
Részlet a válaszából: […] ...nagy összegben a pénz"eltűnik".Amikor a pénz "eltűnését" észlelik, természetesen a pénzkezelője (a pénztáros) és a pénztár ellenőrzésével megbízott (a cég vezetése)vagy a pénztárostól független személy jelenlétében jegyzőkönyvet kell felvenni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.
Kapcsolódó címke:

Telekvásárláshoz kapcsolódó illeték későbbi elszámolása

Kérdés: A kft. 2006. évben telket vásárolt. Az illetéket 2007-ben szabták ki, illetve fizettük meg. Sajnos elfelejtettük a telekre ráaktiválni, költségként számoltuk el. Nem jelentős a hiba, de a társasági adót önellenőrizni kell. 2008. évben hová, melyik számlára könyveljük az összeget, mint előző évi tételt?
Részlet a válaszából: […] ...T 891 – K 461,a telek értékének növelése: T 161 – K 479.2008. évvel kapcsolatosan könyvelendő a társaságiadó-hiánymiatti önellenőrzési pótlék: T 8632 – K 462-11.A hibának 2008. évre eredménykihatása – az önellenőrzésipótlékon túlmenően – nincs....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.
Kapcsolódó címke:

Átalakuló társaság könyvvizsgálója

Kérdés: "A" kft. beolvad "B" kft.-be. Az "A" kft.-ben 50%-os tulajdonrésszel rendelkezik "C" kft. Auditálhatja-e "C" kft. könyvvizsgálója "B" kft. végleges átalakulási vagyonmérlegét, illetve vagyonleltárát?
Részlet a válaszából: […] ...fordulónapját megelőző két üzleti évben a társaságszámára könyvvizsgálatot, vagy a nem pénzbeli hozzájárulás értékénekellenőrzését végezte. Az Szt. 136. §-ának (9) bekezdése szerint a vagyonmérleget(mind a vagyonmérleg-tervezetet, mind a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.
Kapcsolódó címkék:  

Helikopter-leszálló bekerülési értéke

Kérdés: Új pavilonépület épült, amelynek a tetején helikopter-leszállót alakítottak ki. A társaság az épületet az ingatlanok között vette állományba. A későbbi ellenőrzés megállapítása szerint helytelenül, mert a helikopter-leszállót az egyéb építmények között kellett volna aktiválni. A helikopter-leszálló a tetőfelület kb. felét képezi, amely az épülettől nem választható el egyértelműen. A helikopter-leszálló szerkezetébe építették be az épületfödém hőszigetelését is. Az épület szerkezeti, gépészeti méretezését a helikopter-leszálló igényei, terhelései befolyásolják. Így az épületben is van olyan statikai megoldás, gépészeti rendszer, amely a helikopter-leszálló létesítése miatt került más módon megoldásra. Mikor járunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] A válasznál a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (atovábbiakban: Szt.) 23. §-ának (1) bekezdésében foglaltakból kell kiindulni: amérlegben eszközként a vállalkozó rendelkezésére bocsátott, a vállalkozóműködését szolgáló befektetett eszközöket és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.
Kapcsolódó címke:

Foglaló áfája

Kérdés: Beruházó cég lakást értékesít. A vevő 2007-ben kifizette a foglalót, 2008 áprilisában az első részletet (előleget), mindkét tételnél az áfa felszámításra került. 2008. július elsejével a vevő elállt a vételi szándékától, a szerződés szerint a foglalón kívüli részlet visszajár neki 90 napon belül. A helyesbítő számlát milyen teljesítési időponttal kell kiállítani? Milyen bizonylat kell a foglalóról, mivel az már nem a vételár része? Kell-e a sztornószámlák miatt az előző időszak fizetendő áfáját önellenőrizni?
Részlet a válaszából: […] ...hanem sztornószámlát kell kiállítania, amelynek ateljesítési időpontja a visszafizetés időpontja: T 453 – K 384 és T 467 – K453. Önellenőrzést nem kell végrehajtani. A vevő által megfizetett foglaló esetében a vevőnek azáltala – a foglalóhoz kapcsolódóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.
Kapcsolódó címkék:  

Eltérő teljesítési időpontok

Kérdés: Egyik ügyfelünk folyamatos teljesítésű szolgáltatást végez. A szolgáltatásra vonatkozó szerződésből kiderül, hogy a felek havi számlázásban állapodtak meg, fizetési határidőként pedig a tényleges teljesítéstől számított 25. napot jelölték meg. Az Áfa-tv. szerint ez esetben a számlában a teljesítési időpontnak meg kell egyeznie a fizetési határidővel. Ügyfelünk az ez évben kibocsátott szolgáltatásokról olyan számlát állított ki, ahol a számlakiállítás kelte a hónap utolsó napja, teljesítési időpont a hónap utolsó napja, fizetési határidő a hónap utolsó napja + 25 nap. Ezeket a számlákat a hónap utolsó napjával könyveltük. Mi módon javíthatnánk az eddig kibocsátott számlák dátumait?
Részlet a válaszából: […] ...érint, valamint a módosítás természetét, illetőleg annakszámszerű hatását, ha van ilyen. A kibocsátott számla helyesbítésétönellenőrzés keretében kell elvégezni, külön felhívni a számla címzettjénekfigyelmét arra, hogy a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Lakásszerzési kedvezmény érvényesítése

Kérdés: Állásfoglalásukat kérném lakásszerzési kedvezmény felhasználásával kapcsolatosan! Abban az esetben, ha az adózó az értékesített lakásának a vételárát a jogszabályban meghatározott 60. hónap végén akként tudja felhasználni, hogy új építésű lakást vásárol, de a foglalón kívül – még el sem készült lakásról lévén szó – a fennmaradó vételár felhasználása halasztott fizetéssel történik, az adózó csak a megfizetett foglaló összege után tudja érvényesíteni a lakásszerzési kedvezményt? Van-e lehetősége az adózónak arra, hogy a fennmaradó, az előző lakása értékesítéséből származó jövedelme után is érvényesíthesse a lakásszerzési kedvezményt, ha az ingatlan-adásvételi szerződést a 60. hónapon belül a földhivatal érkeztette, és a társasház alapító okiratát is benyújtották a földhivatalba?
Részlet a válaszából: […] ...Az utóbbi igazolására szolgálóiratokat nem kell beküldeni a bevallással, hanem őrizni kell az elévülésig (5év), és csak ellenőrzéskor kell bemutatni.Lakáscélú felhasználásnak minősül többek között a belföldönfekvő lakás tulajdonjogának, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.
Kapcsolódó címke:
1
61
62
63
92