Találati lista:
221. cikk / 890 Jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozás
Kérdés: Társaságunk három gazdasági társaság tulajdonosa, és mindháromban különböző mértékű, 20% feletti részesedése van. Egyikben sem többségi tulajdonos. Szállítói és vevői kapcsolat is van a három társaság és a tulajdonos társaság között. A mérlegben külön soron, a Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben, illetve a Követelések jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben kell szerepeltetni a fennálló egyenlegeket?
222. cikk / 890 Térítés ellenében átvállalt hitel
Kérdés: A zrt. térítés ellenében átvállalja a kft. banki hitelét. A megállapodás értelmében a kft. egy-két év múlva fogja a kötelezettségét a zrt.-nek megfizetni. Helyesen járunk-e el, ha a kft.-nél a bankkal szembeni kötelezettséget csökkentjük, a zrt.-vel szembeni kötelezettséget pedig növeljük? Nem kell egyéb bevételként elszámolni?
223. cikk / 890 Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó
Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?
224. cikk / 890 Beruházáshoz kapott támogatási előleg elszámolása
Kérdés: A társaság beruházáshoz kapott előleget. A több évig folyt beruházás befejezésekor (aktiválásakor) a támogató véglegesíti a támogatást (az előleg pénzügyileg kiegészül a támogatás végleges összegére, előfordulhat az is, hogy az előlegből vissza kell fizetni). A projekt fenntartási időszaka alatt felmerülhet olyan esemény, amelynek hatására a támogatás összegéből vissza kell fizetni. Az előleget kötelezettségként kell nyilvántartani. Mi az a bizonylat, amelynek hatására az előleg megszűnik, és támogatásként kell elszámolni? Hogyan kell elszámolni az ezt követően utalt összeget? Az egyéb bevételt el kell határolni, majd az eszköz élettartama alatt évente fel kell oldani. A bevétel elhatárolása mikor, milyen bizonylat alapján történik? Ha a bevétel elhatárolása különböző időpontokban valósul meg, hogyan kell a feloldást szabályozni? Mi a helyzet akkor, ha az értékcsökkenési leírás elszámolása már megkezdődött, a bevétel elhatárolása viszont még nem történt meg? Az esetleges támogatás-visszafizetést hogyan kell kezelni a feloldás során?
225. cikk / 890 II. félévben fizetett osztalékelőleg szociális hozzájárulási adója
Kérdés: 2019-től az osztalékelőleg kifizetése után a jövedelemkorlát figyelembevételével szociális hozzájárulási adót kell fizetni. A társaság az I. félévben az osztalékelőleg után 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót vont le, majd a II. félévben ismét osztalékelőleg-fizetésre kerül sor, és még nem érte el a jövedelemkorlátot, akkor a fennmaradó összegre hány százalék szociális hozzájárulási adót kell levonni?
226. cikk / 890 Osztalékelőleg szociális hozzájárulási adója
Kérdés: A II. negyedévben kifizetendő osztalékelőlegből 19,5 vagy 17,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell levonni, figyelembe véve a korlátot, a minimálbér 24-szeresét?
227. cikk / 890 Előlegből beszerzett eszközök támogatás előtti amortizációja
Kérdés: A fejlesztési támogatás előlegéből beszerzett immateriális javakra, tárgyi eszközökre előbb kezdünk el értékcsökkenést elszámolni, mint ahogyan a 96. Egyéb bevételre el lehet vezetni az előleget. Eltelhet több év is az előlegfolyósítás és a támogatás elszámolásának elfogadása között. Lehet, hogy már nem is lesz értékcsökkenési leírás, amikorra jóváhagyják az elszámolást, vagy kevesebb már a nettó érték, mint a támogatás bevétele. Hogyan kell eljárni, ha az előlegről a bevételre elszámolt fejlesztési támogatás összege, amit halasztott bevételként kell átvezetni, több, mint a támogatási előlegből beszerzett – időközben értékcsökkentett – eszköz nettó értéke, illetve ha az eszközt már csak maradványértéken tartjuk nyilván?
228. cikk / 890 Egycélú utalvány beváltása
Kérdés: 2019-től az egycélú utalvány értékesítésekor áfafizetési kötelezettség keletkezik. Számlát vagy nyugtát kell kiállítani? Mivel a vevő nem kért számlát, a pénztárgép 27%-os gyűjtőjében rögzítjük az utalvány ellenértékét, amely az áfát is tartalmazza, és átadjuk a pénztárgépes nyugtát. (Ha az utalvány értéke 10.000 Ft, akkor a fizetendő áfa: 2126 Ft, rövid lejáratú kötelezettség: 7874 forint.) Az utalványbeváltás bizonylatolásával és kontírozásával van problémám. Milyen bizonylatot állítsunk ki, és milyen összegről? Beváltáskor már nincs áfafizetési kötelezettség. Megfelelő-e, ha átvételi elismervényt állítunk ki 10.000 forintról? Ez lenne a számviteli elszámolás bizonylata a rövid lejáratú kötelezettségről és az árbevétel elszámolásáról 7874 forint összegben? De az átvételi bizonylat 10.000 forintról szól, ez zavaró tényező! Ha az elgondolásom nem megfelelő, akkor mi a jó megoldás?
229. cikk / 890 Iparűzési adó könyvelése
Kérdés: Kérjük, szíveskedjenek bemutatni az iparűzési adó könyvelését példán keresztül, évszámokkal! Mit, milyen dátummal kell elszámolni: 2017-es bevallásban kivetett előlegek, 2018. évi befizetések (keresztfélév megzavar), 2018. 12. 20-i feltöltés és 2018. évi bevallás összege.
230. cikk / 890 Magánszemély nevére szóló repülőjegy
Kérdés: Milyen költségelszámolási szabályok vonatkoznak a cég érdekében felmerült, de a magánszemély nevére szóló, online megrendelt menetjegyre? Milyen feltételei vannak az elszámolhatóságnak?
