Üzlethelyiség vásárlása részletre (áfa)

Kérdés: Kereskedelmi tevékenységet folytató kft. 2011. évben üzlethelyiséget vásárolt. A vételárat nyolc részletben fizették ki, előlegszámla kiállítása ellenében. Az ingatlan-adásvétel a fordított adózás szabályai szerint történt. Mivel az ingatlan áfája ebben az esetben fizetendő és levonható is egyszerre, mi a könyvelés menete?
Részlet a válaszából: […] ...előtt tisztázni kell, hogy a vételárat a kft. nyolcrészletben az üzlethelyiség birtokbavétele előtt fizette meg, mert akkorjogszerű az előlegszámlák kiállítása, vagy az üzlethelyiséget már birtokbavette, és ezt követően fizette meg nyolc részletben a vételárat....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.
Kapcsolódó címke:

Mérlegfordulónapot követő számlák

Kérdés: A Számviteli Levelek 253. számában az 5188. kérdésre adott válasz a mérlegfordulónapot követően kibocsátott vagy beérkezett számlák helyes számviteli nyilvántartásba vételét részletezi. Kérem, szíveskedjenek egyértelművé tenni, hogy mi az az időpont, amíg a fordulónap után beérkezett vagy kibocsátott (előző évi teljesítést tartalmazó) számlákat árbevételként a vevőnél, költségként a szállítónál nyilvántartásba kell venni, és nem elhatárolásként könyvelni.
Részlet a válaszából: […] ...törvény másként nem rendelkezik).Az Áfa-tv. 163. §-a alapján az adóalany a számlakibocsátásáról legkésőbb– a teljesítésig,– előleg fizetése esetén a fizetendő adó megállapításáig,de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül kötelesgondoskodni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Jegyzett tőke emelése ki nem fizetett osztalékból

Kérdés: A társaság 40 millió forint ki nem fizetett osztalékkötelezettséggel (a tulajdonos magánszemélyek követelésével) rendelkezik. A Gt. 13. §-a szerint a nem pénzbeli hozzájárulás lehet követelés is. A tagok osztalékkövetelésével lehet-e jegyzett tőkét emelni? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van? Az eddig megjelent válaszok az elő­leg-, illetve a kölcsönkövetelés apportjáról szóltak. Az osztalékapporttal kapcsolatos kérdésre az APEH-től azt a választ kaptam, hogy lehet, de előtte le kell adózni, vagy elengedett követelésként kell kezelni. Én a válaszokkal nem értek egyet. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetbennincs jó megoldás, legfeljebb az APEH által javasoltak.A Gt. 13. §-ának (2) bekezdése alapján nem pénzbelihozzájárulás lehet az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozatonalapuló követelés is.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Kilépett ügyvéd osztalékelőlege

Kérdés: Az evás ügyvédi iroda két tagja év közben osztalékelőleget vett fel. Előzetesen mérleget készítettem, az alapján történt a kifizetés. Júniusban az egyik tag kilépett. Mi legyen a sorsa az előírt osztalékelőlegnek? Hogyan kell kezelni számvitelileg és adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...évi XI. törvény tartalmazza azügyvédi irodákra vonatkozó előírásokat. Ezen előírások között azonban semosztalékról, sem osztalékelőlegről nincs szó. Felmerül a kérdés, hogy azügyvédi irodánál értelmezhető-e az osztalék, az osztalékelőleg, függetlenülattól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.
Kapcsolódó címkék:  

Támogatással kiegyenlített szállító

Kérdés: Alapítványunk 24 millió forintot nyert európai uniós pályázaton. A támogatás mértéke 100%. Ebből 22 162 500 Ft értékben informatikai eszközöket szereztünk be, a beszerzést a szállító finanszírozta. A számlát az alapítvány kapta, de a kiegyenlítés közvetlenül a szállítónak átutalással történt. 1 837 500 Ft a projektlebonyolítás költsége, amelyet az alapítvány közvetlenül kap meg. 620 E Ft előleget folyósítottak. Hogyan történik az előleg és a szállítói számla, a számlakiegyenlítés könyvelése pénzmozgás nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...kapott támogatásból a fennmaradó résztpedig egyéb bevételként kell kimutatni akkor, amikor ezen költségekfelmerülnek.A folyósított előleg könyvelése: T 384 – K 479. Amikor atámogató a projektlebonyolítás megtörténtét (a teljesítést) elismeri, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.
Kapcsolódó címke:

Szállodai programcsomagok értékesítése

Kérdés: A hotel programcsomagokat állít össze. "A" típusú csomag: csak szállást és minden szállodai vendégnek egységesen, kötelező jelleggel járó reggelit tartalmazza. "B" típusú csomag: az "A" típusú csomagon túl félpanziós ellátást és wellness-szolgáltatást is tartalmaz. Az "A" típusú csomagban található szolgáltatások az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás járulékos költségeként kezelendők, és annak 18%-os adómértékével adóznak. A "B" típusú csomagban a wellness-szolgáltatás nem tartozik bele az alapcsomagba, így 25%-kal adózik. A hotel a programcsomagokat közvetlenül a vendégnek értékesíti, amelyet azonban a megvásárlástól számított egy éven belül lehet igénybe venni, a vendég által választott időpontban. Ez azonban – véleményünk szerint – nem zárja ki a kedvezményes kulcs alkalmazását. Alkalmazható-e a kedvezményes adókulcs a fentiekben leírt módon értékesített programcsomagok esetében az alapszolgáltatásra? Amennyiben a vendég az előre megvásárolt programcsomagba bele nem tartozó szolgáltatásokat is igénybe vesz, azok ellenértékét az elutazása napján – az erről szóló számla ellenében – külön megfizeti. Normál értékesítésnek (tehát nem elő­leg) minősül-e az ügylet a programcsomag értékesítésének napján, és ezt a napot kell-e teljesítési időpontként feltüntetni? Vagy az ellenérték átvételének napjára előlegszámlát kell kiállítani, és a tényleges igénybevétel utolsó napját teljesítési időpontként megjelölve kell majd a tényleges számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ..."B"programcsomag esetében. Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, haaz ellenértékbe beszámító fizetés történik, az előlegként kezelendő, akkor is,ha azt nem előlegnek nevezik. A kérdésben leírtak szerint olyan feltételekkeltörténik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.
Kapcsolódó címke:

Hiteltartozás utáni adó és járulék fizetési időpontja

Kérdés: Munkavállalónak elengedett nagyobb összegű hiteltartozás után a munkavállalónak mikor kell megfizetnie az adót és a járulékokat, ha többhavi munkabére sem nyújt fedezetet a levonásra?
Részlet a válaszából: […] ...időpontja az a nap,amelyen az adóalany kötelezettsége megszűnt [1995. évi CXVII. törvény 9. §(2) bek. e) pontja].Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek amegállapított adóelőleget a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.
Kapcsolódó címkék:    

Eltérő üzleti év – adókedvezmény

Kérdés: Egy eltérő üzleti évvel könyvelő társaság figyelembe veheti-e a 2011. szeptember 30-i fordulónappal készített mérlegében adóalap-kedvezményként a 2011. júniusi törvény, illetve kormányrendelet alapján nyújtott támogatását?
Részlet a válaszából: […] ...adózónak a társasági adó, az osztalékadó és az iparűzési adótekintetében az adómegállapítási, adóbevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetésikötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint kellteljesítenie, megállapítható, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.
Kapcsolódó címkék:  

Ügyvédi iroda osztalékelőlege (eva)

Kérdés: Kötelezően a számviteli törvény hatálya alá tartozó egyszemélyes evás ügyvédi iroda osztalékelőleg kivételéhez kell-e közbenső beszámolót készíteni? Egyik ügyfelem olyan tájékoztatást kapott, amely szerint az egyszemélyes ügyvédi iroda mentesítve van osztalékelőleg fizetése esetén a közbenső beszámoló készítése alól.
Részlet a válaszából: […] ...évi XI. törvény tartalmaz az ügyvédi irodákra vonatkozóelőírásokat. Ezen előírások között azonban sem osztalékról, semosztalékelőlegről nincs szó, ezért nincs követelmény az osztalék, illetve azosztalékelőleg-fizetésre sem. Felmerül a kérdés, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.
Kapcsolódó címkék:    

Magánszemélynek adott kölcsön kapott kamata

Kérdés: "A" magánszemély "Z" magánszemélynek szerződés alapján egy nagyobb pénzösszeget ad kölcsön. "Z" magánszemély 1. esetben havonta, 2. esetben évente kamatot fizet "A" magánszemélynek. A kamatlábat a felek előre rögzítik. (A kamatban részesülő magánszemély semmilyen költséget nem számol el!) A magánszemélytől kapott kamat után a magánszemély hogyan adózik? Mennyi szja-t és ehót kell fizetnie? (Kell-e más járulékot fizetnie?) A fizetendő szja-t (és esetlegesen ehót) 1. és 2. esetben mikor kell bevallania és megfizetnie? Az adóhatóságnak be kell-e jelenteni a kölcsön adott pénzösszeget? Az Szja-tv. 29. §-ának (1) bekezdése szerint a kamatban részesülő magánszemély tekintheti-e a kapott kamat 78%-át adóalapnak, ha ő fizeti be maga után az ehót és az szja-t, továbbá költséget nem számol el? A fenti esetben mikor keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelme a magánszemélynek?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemély költségként nem kívánja elszámolni, akkor a kapott kamat78%-ának az 1,27-szerese az adóalap.A magánszemélynek adót, adóelőleget negyed­­évente kellfizetnie. A havonta kapott kamat esetében a negyedévet követő hó 12-éig kell azadóelőleget megfizetni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.
1
43
44
45
88