Osztalékelőleg könyvelése

Kérdés: Az év közben, közbenső mérleg alapján fizetett osztalékelőleget hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Gt.-ben előírt feltételek mellett – az Szt. 21. §-a szerinti közbenső mérleg alapján – akkor fizethető osztalékelőleg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredményből, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Teljesítési időpont előfizetésnél

Kérdés: Újság és folyóirat előfizetése esetén mi tekintendő az Áfa-tv. szerint teljesítési időpontnak?
Részlet a válaszából: […] ...mint teljesítési időpont alkalmazása esetén – a bérlethez hasonlóan – az előfizetésnél is az esedékességkor fizetett összeget előlegként, számlát helyettesítő okmánnyal kell kísérni, majd az időszak utolsó napjához igazodó teljesítési időpontú számlát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Kötelező-e az értékhelyesbítés?

Kérdés: A vállalkozási tevékenységet tartósan szolgáló vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök értékének piaci értékre történő helyesbítését köteles-e alkalmazni az egyszerűsített éves beszámolót készítő kft., vagy ez vezetői döntés függvénye?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységét tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket), tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek a visszaírt értékvesztéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Hivatalos külföldi utazás költségeinek elszámolása

Kérdés: Ügyvezető igazgató külföldön partnercéghez megy. Nem vesz fel kiküldetési előleget, hanem az ott-tartózkodás alatt keletkezett számlákat hozza haza. Ilyen a tankolás, esetleges autójavítás, illetve üzleti vendéglátásról szóló számlák. Hogyan lehet ezeket a számlákat elszámolni? Külföldön tankolásról nem adnak nevére szóló számlát. El lehet-e ezt a valutapénztár terhére számolni? Lehet-e költségként érvényesíteni? A külföldi tartózkodás alatt az étkezési számlák elszámolhatók-e? Természetbeni juttatásnak minősülnek-e?
Részlet a válaszából: […] ...ami azt jelenti, hogy a bér utáni adójóváírásnál ezt az összeget is figyelembe lehet venni. A munkáltatónak a kifizetéskor az adóelőleget a kifizetett összeg jövedelemtartalmából, a rendszeres vagy nem rendszeres bérre vonatkozó általános szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Óvadék áfája

Kérdés: A bérbeadó az óvadékról áfás számlát állított ki, a végszámlánál figyelembe vette az óvadék kiegyenlítését. Szükséges-e jóváíró számlát kiállítani a korábban kibocsátott óvadékszámláról?
Részlet a válaszából: […] ...lényege: Az Áfa-tv. 17. §-a alapján a teljesítést megelőzően átadott, de az ellenértékbe beszámítható pénzösszegek (előlegek) adóztathatók. A Ptk. 270. §-a szerint az óvadékból a jogosult csak a kötelezett nem, vagy nem szerződésszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Adott előleggel való elszámolás (áfa)

Kérdés: Gépkocsi-márkakereskedés új autó megrendelésekor a vevőtől előleget vesz át, amelyről számlát helyettesítő okmányt állít ki a vevő nevére. Az autó átadásakor a vevő saját nevére megvásárolja az autót. A kereskedő a teljes eladási árról állítja ki a számlát, a számlán feltünteti negatív előjellel az előlegként befizetett összeget, a kettő különbözete még pénzügyileg rendezendő. Elegendő-e ez, vagy az előlegről külön negatív előjelű, helyesbítő számlát helyettesítő okmányt kell kiállítani? Az is lehet, hogy a vevő lízingkonstrukciót kíván igénybe venni. Ez esetben az értékesítésről a számla a lízingcég nevére kerül kiállításra. A vevő pedig ezzel egyidejűleg negatív előjelű, helyesbítő számlát helyettesítő okmányt kap a befizetett előlegről. Helyesen jár-e el a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 43. §-ának (3), valamint 17. §-ának (1) bekezdése alapján az előleget kapó adóalany az előlegfizetést követően számlát helyettesítő okmány kiállítására kötelezett, s azon teljesítési időpontként a pénzösszeg átvételének (jóváírásának)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Időszakonkénti elszámolás áfafizetési kötelezettsége

Kérdés: Az Áfa-tv. 16. §-ának (11) bekezdése alapján meghatározott időszakra megállapított ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásoknál hogyan kell értelmezni az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját?
Részlet a válaszából: […] ...és az esedékesség időpontja egymástól eltér, azaz az esedékesség korábbi időpont, a teljesítést megelőzően fizetett összegek előlegnek minősülnek, és azokról számlát helyettesítő okmányt kell kiállítani.Amennyiben a felek nem rendelkeztek külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Oktatás áfája

Kérdés: Az államilag el nem ismert oktatásra vonatkozó 25 százalékos adómértéket – a 2003. július 1-jei hatálybalépésre tekintettel – hogyan alkalmazzuk az ez évben beszedett tandíjra?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a teljesítés, illetve amennyiben ez lehetséges, a részteljesítés időpontjában keletkezik. Előleg (a teljesítés időpontját megelőzően az ellenértékbe beszámítható pénzösszeg) fizetése teljesítési időpontnak tekintendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Naptári évtől eltérő üzleti év adóbevallása

Kérdés: A társaság a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmaz. Az áttérés 2001 szeptemberében történt meg. Így a 2001. januártól szeptemberig terjedő időszakról adott be a társaság adóbevallást (0129/Ü). Kérdés, hogy a 2001. októbertől 2002. szeptember végéig terjedő adóévről melyik bevallást kell beadnia?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozók helyi kommunális adója és az iparűzési adó tekintetében az adómegállapítási, -bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie. Ha tehát az üzleti év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...amikor a társaság a biztosítást visszavásárolhatja, akkor a fizetett biztosítási díjat nem költségként kell elszámolni, hanem előlegként kell kimutatni (T 354 – K 384). Ha a biztosított meghal, vagy olyan esemény következik be, amikor a biztosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
1
77
78
79
85