Oktatás áfája

Kérdés: Az államilag el nem ismert oktatásra vonatkozó 25 százalékos adómértéket – a 2003. július 1-jei hatálybalépésre tekintettel – hogyan alkalmazzuk az ez évben beszedett tandíjra?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a teljesítés, illetve amennyiben ez lehetséges, a részteljesítés időpontjában keletkezik. Előleg (a teljesítés időpontját megelőzően az ellenértékbe beszámítható pénzösszeg) fizetése teljesítési időpontnak tekintendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Naptári évtől eltérő üzleti év adóbevallása

Kérdés: A társaság a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmaz. Az áttérés 2001 szeptemberében történt meg. Így a 2001. januártól szeptemberig terjedő időszakról adott be a társaság adóbevallást (0129/Ü). Kérdés, hogy a 2001. októbertől 2002. szeptember végéig terjedő adóévről melyik bevallást kell beadnia?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozók helyi kommunális adója és az iparűzési adó tekintetében az adómegállapítási, -bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie. Ha tehát az üzleti év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...amikor a társaság a biztosítást visszavásárolhatja, akkor a fizetett biztosítási díjat nem költségként kell elszámolni, hanem előlegként kell kimutatni (T 354 – K 384). Ha a biztosított meghal, vagy olyan esemény következik be, amikor a biztosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Természetbeni juttatás: lakásbérlet, utazási költség

Kérdés: 100 százalékban német tulajdonú kft. vagyunk, 2 német ügyvezető igazgatóval. Mindkét ügyvezető az anyavállalatnál áll munkaviszonyban. Az egyik ügyvezető folyamatosan itt tartózkodik. A kft. lakást bérel neki. A lakásbérleti díj ilyen esetben természetbeni juttatásnak minősül-e, meg kell fizetni után a 44 százalék szja-t? A másik ügyvezető időnként tartózkodik itt. Az utazási költsége (repülőjegy, taxi stb.) milyen költségként számolható el? Szintén anyavállalat alkalmazásában álló német állampolgárt az anyacég a kft.-hez küldi tanácsadóként 2 évre. A fizetését az anyacégtől kapja. A tanácsadónak bérelt lakás díja, a hazautazási költsége természetbeni juttatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az Szja-tv.-ben szabályozott, kis összegű kifizetésből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Személygépkocsi bérlése magánszemélytől

Kérdés: 2002-ben alakult bt. helyesen jár-e el, ha az ügyvezető személygépkocsiját veszi bérbe addig, amíg saját cégautót nem szerez be? Melyek a bérlés feltételei, milyen társasági- és személyijövedelemadó-vonzata van? Mi a helyes költségelszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a bevétel 10 százaléka) 40 százalék, vagy az Szja-tv. 46. §-ának (5) bekezdésében előírt feltételek szerint számított adóelőleget kell levonnia.Az ún. cégautóadó-fizetési kötelezettség akkor áll fenn, ha a személygépkocsi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben vázolt tényállás szerint a kft. 2000-ben osztalékelőleget fizetett a külföldi (német) illetőségű magánszemély tagjainak. Tekintettel arra, hogy a kft. tagjai kizárólag magánszemélyek, és így osztalékelőleg (a kifizető által az osztalékra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Fizetett előleg és az áfa-visszaigénylés értékhatára

Kérdés: A 4 millió forintos áfa-visszaigénylési értékhatárba beleszámít-e a fizetett előleg?
Részlet a válaszából: […] ...időarányosan) az adóéven belül göngyölítetten elérje vagy meghaladja a 4 millió forintot. Az Áfa-tv. 17. §-a értelmében az előleg a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítését megelőzően, az ellenértékbe beszámíthatóan fizetett pénzösszeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Magánszemély elengedett kötelezettsége

Kérdés: Vásárolt követelés elengedése (ha magánszemély az adós) esetén mi az alapja a 44 százalék szja-nak és a 11 százalék eho-nak?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemélynek nem kell megfizetni. Az ilyen jövedelem után a kifizető érvényesítheti a nem rendszeres jövedelmekre vonatkozó adóelőleg-szabályokat, de alkalmazható az Szja-tv. 49. §-ának (2) bekezdése is, amikor a magánszemélynek kell az adóelőleget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Adómentes előleget terheli-e utólag áfa?

Kérdés: Ügyvédként a folyamatban lévő ügyek kapcsán ügyfeleimtől előleget kértem, melyet tárgyi mentesen kezeltem. Ha 2003-tól a jogi szolgáltatás áfaköteles lesz, érinti-e ez a változás az előlegeket, azaz arra is teljesíteni kell az adókötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...változás az előlegeket nem érinti. Az Áfa-tv. 17. §-ának (1) bekezdése alapján az előleg átvételének (jóváírásának) napja teljesítési időpontnak tekintendő. Az Áfa-tv.-t módosító, az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

Bérbeadásnál a teljesítés időpontja

Kérdés: Társaságunk bérbeadással foglalkozik. A bérleti díjat negyedévente előre kérjük el bérlőinktől. Eddig a folyamatos teljesítés szabályainak megfelelően a fizetés esedékességéhez igazodó teljesítési időponttal állítottunk ki számlát. 2003-tól mi tekintendő teljesítési időpontnak?
Részlet a válaszából: […] ...a rendelkezés csak teljesített szolgáltatásokra vonatkozhat.Ezen szolgáltatások esetén azonban az új teljesítési időpont függvényében előlegként kezelendőek a teljesítési időpont előtt fizetett összegek (pl. ha a felek a bérleti díjat időszakonként előre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.
1
76
77
78
83