349 talált cikk az engedmény kifejezésre

Kérdés: A betéti társaság a likviditási gondok megoldása érdekében egy pénzügyi szolgáltató társasággal "viszontgaranciával vállalt faktorálási keretszerződést" kötött. A keretszerződésben a faktorcég a következőkre vállalkozik: számlakövetelések megvásárlása, a kintlevőségekkel kapcsolatos számlavezetés és a számlakövetelések beszedése, a számlakövetelés megelőlegezése. A vételár a számlakövetelés megfizetett bruttó összegével egyezik meg, átruházása halasztott fizetéssel történik. A faktorcég előleget nyújt, amelyre kamatot számít fel. A számlakövetelés akkor kerül kiegyenlítésre, amikor a vevő a faktorcégnek fizet, de a faktorcég a vételár összegéből levonja az előleget, az ügyeleti kamatot, a saját költségei ellenértékeként felszámított faktordíjat. A faktorcég jogosult a megtörtént átruházástól elállni, ha a vevő nem fizet. A faktorcég szerint a könyvelés a betéti társaságnál: a kimenő számla: T 311 – K 911, 467, a követelés átvezetése a faktorcéggel szembeni követelésre: T 312 – K 311, a faktorcég által átutalt előleg: T 384 – K 447, a 100%-ban befolyt vevői követelés: T 447 – K 312, a társaságra terhelt költségek, kamatok: T 5, 8 – K 447. Kérdéseink: helyesek-e a faktorcég által javasolt könyvelési tételek, tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül-e, mellőzhető-e a számlaadási kötelezettség, az áfa levonható-e maradéktalanul, vagy az arányosítás szabályait kell alkalmazni?

Kérdés: A kft. ügyvezető igazgatója 82 százalékban tulajdonosa a kft.-nek. Az ügyvezetői teendőket munkaviszonyban látja el. 2006-ban jogosultságot szerez a korengedményes nyugdíjra. A társaság által átvállalt összeg elszámolható-e a kifizetés időszakában egy összegben költségként? Kell-e emiatt a társasági adó alapját módosítani?

Kérdés: Társaságunkat az angol partner marketing- és értékesítési tevékenység szervezésével, igazgatásával bízta meg. Az angol partner minden magyarországi ügyfelével külön-külön köt szerződést és számol el. A pénzmozgások egyszerűsítése végett az angol cég csak társaságunkkal kívánja a pénzforgalmat lebonyolítani: az Angliából érkező áru ellenértékét a magyar vásárló – háromoldalú megállapodás keretében, forintban – társaságunknak utalná át, minden Magyarországon felmerülő költséget – ideértve a marketinges és egyéb promóciós partnerek számláit és a saját ügynöki jutalékot is – társaságunk egyenlítene ki, és az áru ellenértékéből megmaradó összeget továbbítanánk az angol partner részére. Helyes-e az elképzelésünk? A felmerült költségek továbbszámlázásakor kell-e áfát felszámítanunk az angol partner felé? A behozott áru százalékában meghatározott ügynöki jutalékot terheli-e áfa? Az angol partnernek átutalt összeget az elszámolólevélen kívül más bizonylat is kísérje?

Kérdés: Társaságunknál pénzbeli megtérítés történik garanciális elszámolásra hivatkozással, ahol az anyagok nettó beszerzési árát, előre meghatározott óradíjjal munkadíjat és a nettó anyagár százalékában anyagkezelési díjat küldenek. Ezt a bevételt hogyan kell értelmezni, könyvelni? Értékesítés nettó árbevétele vagy egyéb bevétel? Felfogható-e utólag adott, pénzügyileg rendezett engedménynek?

Kérdés: Nem látjuk egyértelműnek az adott támogatások számviteli besorolását. Az Szt. 2005. 01. 01-jétől alkalmazandó szabályokhoz kapcsolódó indokolása szerint: "A törvény pontosítja és egyértelművé teszi az előírásokat a tekintetben, hogy a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, illetve adott támogatást, véglegesen átvett-átadott pénzeszközt mikor kell az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között, mikor kell a rendkívüli bevételek, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolni, és ez utóbbiak esetében mikor kell azokat időbelileg elhatárolni." Mi azonban nem látunk egyértelmű helyzetet. Nem kapunk arra iránymutatást, hogy egy támogatást minek a mentén kell megítélni. Egy olyan támogatás, amelyet a vállalkozás egy közhasznú alapítványnak működése során először és utoljára ad, az a rendkívüli ráfordítások fogalmának legalább annyira megfelel, mint az egyéb ráfordítások fogalmának (az az értékesítés nettó árbevételéhez se közvetlenül, se közvetetten nem kapcsolódik). Véleményünk szerint a jogalkotó nem rendezte a kérdést, holott a kiegészítő mellékletben történő bemutatás szempontjából nem mindegy, hogy egyéb ráfordítás, illetve rendkívüli ráfordítás.

Kérdés: Nem értékvesztett követelés könyv szerinti érték alatti engedményezése (értékesítése) minősülhet-e elengedett követelésnek, vagy a nem ésszerű gazdálkodás miatti adóalap-növelőnek?

Kérdés: Társaságunk termékértékesítéssel foglalkozik, ahol az utólag adott engedmény tárgyévi eredményre gyakorolt hatása jelentős, éves szinten összességében 25 százalék. Az utólag adott engedményeknek a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett összegét – az Szt. 81. §-a alapján – tárgyévi ráfordításként számoltuk el. Ebből következően a mérlegkészítés időpontját követően pénzügyileg rendezett engedmények értékét a tárgyévet követő év eredményében vesszük figyelembe, arra céltartalékot nem képezünk. Könyvvizsgálónk a fenti gyakorlatunkat megkifogásolta, és céltartalékképzést írt elő az Szt. 41. §-a (1) bekezdésének előírása alapján, hivatkozva egy másik szaklapban a 17/2004. és a 101/2003. számviteli kérdésekre adott válaszokra.

Kérdés: Kapcsolódóan az 1804. kérdésre adott válaszhoz, kérdezem: Milyen kötelezettség a mérlegben az "A" rt. szállító tartozása, ha az, akinek tartozik, a "B" kft. ezt a követelést "C" rt.-re engedményezte? Ez utóbbi rt. kizárólag ezen ügyletek finanszírozására jött létre.

Kérdés: Az ingatlanforgalmazó cég megbízást adott az építőipari társaságnak a közművesítési feladatok elvégzésére. A terület közművesítése után a megrendelő a közművesítést nem veszi át, mert annak ellenértékét nem tudja kifizetni. A hosszú és költséges pereskedés elkerülése érdekében el lehet-e járni az alábbiak szerint? A kivitelező a szerződést felbontja, majd az elkészült közművesítést késztermékként vagy áruként készletre veszi, megállapítja az egy-egy telekre jutó közműráfordítás összegét és árát, megpróbálja közvetlenül értékesíteni a telektulajdonosoknak. A ráfordításoknál az áfa levonásra került, az értékesítések esetén pedig az áfa megfizetésre kerül. Ha a közművesítést csak bekerülési érték alatt tudja a kivitelező értékesíteni, adható-e utólagos árengedmény? Az árukészlet leértékelhető-e a keresleti ár szintjére?

Kérdés: 2006-ban cégünk minden 10 000 Ft vásárlás után egy 6000 Ft-os mobiltelefont ad ajándékba. Kérdésünk: Milyen járulék-, illetve áfavonzata van az ajándéknak?