Tőkeleszállítás miatti kötelezettség teljesítése

Kérdés: A kft. a jegyzett tőke összegét 3 millió forintra kívánja leszállítani tőkekivonással. A tőkeleszállítás során az eredménytartalék arányos részét is kivonják a tulajdonosok. A tőkeleszállítást a cégbírósági bejegyzés dátumával könyveljük, az eredménytartalék csökkenését is. Kötelezettségként mindkettőt előírjuk a tagok felé. Van-e törvényi előírás arra, hogy ezek kifizetése a tagok felé mikor történjen? Az eredménytartalékból történő kivonás adófizetési kötelezettségét milyen dátummal kell előírni?
Részlet a válaszából: […] A tőkekivonással történő tőkeleszállítás miatti kötelezettséget is az esedékessége időpontjával kell teljesíteni. A tőkeleszállításról hozott taggyűlési határozatban nemcsak a tőkekivonás mértékéről kell dönteni, hanem arról is, hogy a tőkekivonás kapcsán a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.
Kapcsolódó címke:

Kiva – be nem számító osztalék

Kérdés: Ügyfelem 2019. január 1-től a kiva szerinti adózást választotta. A korábbi években és a 2019. évben is eredményesen működött, jelentős eredménytartaléka van. Amennyiben a 2019. évi eredményét jóváhagyja osztalékként, lehetséges-e, hogy azt ne a kiva szerint adózza, hanem mint a korábbi évek eredménytartalékából igénybe vett, Tao-tv. szerint adózott osztalékot? Tehát igénybe veheti-e osztalék kifizetésére a korábbi évek eredménytartalékát úgy, hogy a tárgyévi eredményt nem veszi ki a kiva szerinti adózással, hanem eredménytartalékba helyezi azt? Figyelembe vehető-e a keletkezés időrendisége, illetve a kedvezőbb adózás? Ezt a tárgyévi kivaelőleg-bevallásban hol lehet jelölni?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdés b) pontja szerint, ha az osztalék forrása nem a kisvállalatiadó-alanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka. Igénybe veheti ugyanis a vállalkozás az osztalék forrásaként a korábbi évek eredménytartalékát úgy, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.
Kapcsolódó címkék:    

Osztalékfizetés üzemi ingatlannal

Kérdés: A kft. 2018. évben üzleti célú ingatlant vásárolt az ingatlan beruházójától 38,1 millió forintért. A kft. a számlában foglalt 8,1 millió Ft áfát levonta, az ingatlant üzembe helyezte. A kft. nyereséges, 40 millió Ft eredménytartalékkal rendelkezik. A tulajdonosokban felmerült, hogy osztalékot fizetnek az eredménytartalék terhére, amelyet természetben, az üzleti célú ingatlan formájában fizetnének ki. Ha a taggyűlés osztalékfizetésről határoz, és természetben fizeti ki az osztalékot, mikor kell megfizetni az ingatlant terhelő áfát, az osztalékot terhelő személyi jövedelemadót? Milyen adózási hatása van annak, ha csak az ingatlan értékének 50%-a kerül kifizetésre (átadásra)?
Részlet a válaszából: […] ...szerv általi döntésnek, a beszámoló elfogadásakor.Ha a taggyűlés az osztalékfizetésről döntött, akkor a jóváhagyott osztalékot az eredménytartalék csökkentésével elő kell írni a tagokkal szembeni kötelezettségként, a döntés időpontjával (T 413 – K 4792)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.
Kapcsolódó címkék:    

Eredménytartalék felhasználása

Kérdés: A cég eredménytartalékai 2011-2018 között felgyűltek. Nem szeretnék osztalékként felvenni, és az idei évi eredmény sem mínuszos, hogy a veszteséget jóvá lehessen írni belőle. Milyen egyéb módon tudná felhasználni a felgyűlt eredménytartalékát a cég? Fizetheti belőle a kapott kölcsön kamatait? Vagy a kölcsönt visszafizetheti belőle? Vagy bármi másra felhasználhatja?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt meg kell jegyezni, kevés cég esetében okoz gondot az évek alatt felgyülemlett eredménytartalék! A cégről a kívülálló csak jó összképet tud kialakítani, ahol jelentős összegű az eredménytartalék.Az eredménytartalék felhasználásának jogcímeit az Szt. 38...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztési tartalék felhasználása

Kérdés: Fejlesztési tartalékból megvalósított beruházásnál mi a helyes eljárás a társaságiadó-alap korrekciójánál? A 8 millió forintos beruházáshoz 3 millió forintot a fejlesztési tartalék terhére valósítottunk meg.
Részlet a válaszából: […] ...példa segítségével bemutatjuk a fentiekben leírtakat.A társaság a fejlesztési tartalékot a 2017. évben képezte, és 3 millió forintot az eredménytartalékból a lekötött tartalékba ilyen címen átvezetett. A beruházást a 2018. évben kezdte el, de csak 2019-ben fejezte be, 2019...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 14.

Egyszeres könyvvitelről áttérés a kettősre

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető egyesület áttér a kettős könyvvitelre. Vállalkozási tevékenységként többek között szakkönyvek kiadását is végzi. Az áttéréskor meglévő könyvkészlet értékét (saját termelésű készlet) milyen módon kell a kettős könyvviteli nyitómérlegben szerepeltetni, és utána el kell-e számolni árbevételként rendező tételként? Amennyiben igen, a társaságiadó-alapnál kell-e, lehet-e ezzel kapcsolatban adóalap-módosító tételt igénybe venni?
Részlet a válaszából: […] ...után a tartalékban figyelembe vett tételek (idesoroltak a saját termelésű készletek is) összegét el kell számolni egyéb bevételként az eredménytartalékkal szemben.A leírtakból az következik, hogy az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttéréskor nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.
Kapcsolódó címkék:  

Tönkrement áru bizonylatolása

Kérdés: A 2011 óta nem működő bt. végelszámolással szeretne megszűnni. Faáru-kereskedéssel foglalkoztak. Leázás, csőrepedés miatt az áru tönkrement, nem értékesíthető. A bt. tagjai külföldre mentek, a nagymama lett az ügyvezető, aki után fizették az egészségügyi szolgáltatási járulékot. A készletekről nincs fellelhető leltár. Jól működő cég volt, eredménytartalékkal rendelkezik. Mit lehetne kezdeni a készlettel?
Részlet a válaszából: […] A fellelhető készletről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben hitelt érdemlő módon rögzíteni kell az áruk tönkremenetelének okait, okozóit, továbbá azt, hogy megtettek-e mindent a kár okainak elhárítása érdekében.Indokolt rögzíteni a tönkrement áruk mennyiségét, könyv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.
Kapcsolódó címkék:    

Tőkekivonással történő tőkeleszállításkor a szerzési érték

Kérdés: Három magánszemély 2010-ben 1-1 millió forinttal kft.-t alapított, pénzeszköz átadásával. 2015-ben a jegyzett tőke 6 millió forintra történő felemeléséről döntöttek úgy, hogy kapcsolódóan 2-2 millió forintot a tőketartalékba is helyeztek. A tulajdonosok 2019-ben a jegyzett tőke, illetve a tőketartalék 50%-os csökkentéséről döntöttek. (A kft. saját tőkéje 21 millió forint volt a döntés időpontjában.) Az egyik magánszemély tulajdonos a megmaradt üzletrészét értékesíti. Mi az üzletrészek bekerülési értéke a tőkeleszállítás időpontjában, illetve az üzletrész értékesítésekor?
Részlet a válaszából: […] ...megszerzett bevételből (a kérdés szerinti esetben a leszállított jegyzett tőke összege és az arra arányosan jutó tőketartalék és eredménytartalék, együttesen 10,5 millió forint egyharmada) az a rész, amely meghaladja az értékpapír (az üzletrész)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.
Kapcsolódó címke:

Kedvezményezett átalakuláshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: Az egyszemélyes rt. átalakul egyszemélyes kft.-vé. A jegyzett tőkéje 100 M Ft. Az átalakulás során él a piaci értékre való felértékelés lehetőségével. Az ingatlanok nettó értéke 200 M Ft, a piaci értéke 1000 M Ft. A számviteliérték-csökkenés és a társaságiadóérték-csökkenés elszámolása megegyezik. Ha az átalakulás kedvezményezett, akkor – véleményünk szerint – nem keletkezik sem a jogelőd zrt.-nél, sem a jogutód kft.-nél a 800 egység után társaságiadó-fizetési kötelezettség, sem az átalakulás időpontjában, sem a későbbiekben a jogutódnál, amennyiben a Tao-tv. 16. §-a (9)--(10) bekezdésében foglaltaknak eleget tesz. Jól gondoljuk? Ha az alapító okiratban szerepel a nyilvántartásikötelezettség-vállalás, és ennek a vállalásnak eleget is tesz, ezen választását bejelenti a jogelőd bevallásában, pénzeszközt nem von ki, akkor – véleményünk szerint – ezen átalakulás megfelel a kedvezményezett átalakulásnak. Van még más feltétel is? A Tao-tv. 16. §-ának (10) bekezdése szerint a jogelődnek be kell jelentenie az adóbevallásában a választását. Ezt pontosan hogyan kell jelezni? A jogelőd végleges vagyonmérlegének utolsó oszlopában megjelölt érték (piaci árra felértékelt) lesz a jogutódnál a számviteli törvény szerinti beszerzési érték, ez fog amortizálódni? A társaság továbbra is 2% amortizációt kíván alkalmazni mind a számvitelben, mind az adózásban. Jól gondoljuk, hogy az adótörvény szerinti amortizációs alapra is választható az, ami az Szt. szerintinél kötelezően a piaci érték lesz? Az amortizációs időszak 50 év lesz a Tao-tv. szerint is? Abban az esetben, ha az átalakulás során a 100 M Ft-os jegyzett tőkét leszállítják 3 M Ft-ra, akkor a tulajdonosnak járó 97 M Ft jegyzett tőke kifizetésének kötelezettsége akadályát képezi-e a kedvezményezett átalakulásnak? Ha az átalakulás után valósul meg a tőkeleszállítás, akkor az már biztosan nincs visszamenőleg hatással a kedvezményezett átalakulásra?
Részlet a válaszából: […] ...azt jelenti, hogy a jegyzett tőke csökkenésével arányosan (a kérdés alapján 97%-kal) csökkenteni kell az átalakulással létrejövő kft. eredménytartalékát, tőketartalékát is. (A tőketartalékban kell lennie a felértékelésből adódó különbözetnek is!)Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Visszavásárolt üzletrész a végelszámoláskor

Kérdés: A 3 millió forint jegyzett tőkéjű kft. visszavásárolt 750 E Ft-ért ugyanennyi névértékű üzletrészt. Most elhatározta, hogy végelszámolással megszűnik. A végelszámolás keretében hogyan kell a visszavásárolt üzletrészt kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...a 373. számlán indokolt a visszavásárlási értéken kimutatni (T 373 – K 384), a visszavásárlási értéknek megfelelő összeget az eredménytartalékból a lekötött tartalékba át kellett vezetni. A visszavásárolt üzletrészt alapvetően a jegyzett tőkével szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.
1
12
13
14
68