Tőkeleszállítás veszteség miatt

Kérdés: A kft. új tagjai saját leadózott jövedelmükből 2004. évben jegyzett tőkét emeltek. A kft. saját tőkéje 2010-ben negatív volt (jegyzett tőke 20 M Ft, eredménytartalék -22 M Ft, lekötött tartalék 5 M Ft). A kft. tagjai a jegyzett tőkét 3 M Ft-ra szeretnék csökkenteni. Az Szt., illetve a cégtörvény szerint ha a kft. csökkenti a jegyzett tőkét, akkor vele együtt az eredménytartalékot is csökkenteni kell (ami osztalékfizetést eredményez a tagoknak). A fentiek miatt a kft. tagjainak milyen szja- és ehofizetési kötelezettségei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...a cégjegyzékbe történő bejegyzéseidőpontjával, a cégbíróság határozata alapján kell a törzstőke leszállítását azeredménytartalékkal szemben könyvelni: T 411 – K 413. A törzstőke veszteségmiatti leszállításával csökken tehát a jegyzett tőke,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Átalakított befektetői részjegy visszavásárlása

Kérdés: Szövetkezetünk a jegyzett tőke részét nem képező, átalakított befektetői részjegyek egy részét a tulajdonosaiktól megvásárolta, és nem kívánja a tagoknak értékesíteni. Könyvelési, illetve törvényi értelmezésben szeretnénk segítségüket kérni. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 101. §-a alapján az átalakított befektetői részjegy a szövetkezetből annak működése során nem vonható ki. Szintén e törvény 105. §-a alapján a szövetkezet az általa megszerzett üzletrészt, átalakított befektetői részjegyet a soron következő közgyűlés határozatával bevonja. Kérdésünk: Hol tartsuk a könyveinkben nyilván a megvásárolt átalakított befektetői részjegyeket? Be kell-e vonni, és ha igen, akkor ugyanúgy könyveljük-e, mint annak idején az üzletrészek bevonását? Amennyiben bevonjuk, akkor nem vonjuk ki a szövetkezet működéséből? (Jelenleg lekötött tartalékban mutatjuk ki az üzletrészekből átalakított, befektetői részjegyeket. Cégbíróságunk véleménye alapján jegyzett tőkében csak a részjegyek szerepelnek.)
Részlet a válaszából: […] ...kell megfelelően alkalmazni. A visszavásárolt átalakított befektetőirészjegy könyv szerinti értékének megfelelő összegben az eredménytartalékbóllekötött tartalékot kell képezni.A megvásárolt részjegy mindaddig a saját részvény, sajátüzletrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 23.

Átalakuláskor lekötött tartalék

Kérdés: 2009-es kedvezményezett átalakulás során a vagyonfelértékelés miatt 16%-os mértékben lekötött tartalékot képeztünk a jogutódnál az eredménytartalékkal szemben. 2010-ben milyen módon, milyen mértékben kell feloldani a tárgyévi értékcsökkenés-különbözet adóját, tekintettel a 2010-ben hatályos kétféle adókulcsra (19% és 10%)?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a jogutódnak az adót a 10/19százalékos adómértékkel kell megfizetnie, álláspontunk szerint a lekötötttartaléknak a mindenkori adóalapra vetített átlagos adómértékkel számítottösszegét lehet megszüntetni. Ha azonban ez kisebb, mint 16%, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Részvények szerzési értéke

Kérdés: 2010-ben átalakult egy szövetkezet részvénytársasággá. Az átalakulással egy időben a jegyzett tőke is felemelésre került a szabad eredménytartalékból. A zrt. alapszabályába már a megemelt vagyoni hozzájárulás került. Amennyiben a részvényes el akarja adni a felemelt részvényét, mi a szerzési érték: a befizetett részjegy, vagy a már eredménytartalékból megemelt részvény értéke?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a részjegy szerzési értéke.Az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján:nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzettvagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt átalakuló társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Devizában adott előleg árfolyam- különbözete

Kérdés: A beruházásra devizában adott előleg mérleg-fordulónapi árfolyam-különbözete elszámolható-e a bekerülési értékben akkor, ha az előleg finanszírozására kapott hitel árfolyam-különbözetét az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján figyelembe vesszük a bekerülési értékben? Nem sértené-e az összemérés számviteli alapelvét, ha az előleg mérleg-fordulónapi árfolyam-különbözete az eredménytartalékban, míg az ahhoz tartozó forrásoldali hitel árfolyam-különbözete a mérlegben az eszközök bekerülési értékének részeként kerülne elszámolásra?
Részlet a válaszából: […] ...elvét)sértené az, ha a beruházásra devizában adott elő­leg árfolyam-különbözetét azeredmény terhére/javára számolnánk el (nem az eredménytartalékba!), a devizábanadott előleget finanszírozó hitel árfolyam-különbözetével a beruházásbekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Osztalékelőleg átalakulásnál

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van 50-50 százalékos részesedéssel. A társaság a 2009. évi beszámolót 2010. 03. 30-án fogadta el, és döntött 2010. 03. 31-i közbenső beszámoló készítéséről, valamint döntött 2010. 04. 30-i fordulónappal szétválással (kiválással) történő átalakulásról. A közbenső mérleg alapján 10 millió forint osztalékelőleget hagyott jóvá a 2010. évi mérleg szerinti eredmény terhére. Az osztalékelőleget 2010. 05. 06-án a tagoknak a 25 százalékos személyi jövedelem levonása után átutalta. 2010. 04. 30-i fordulónappal elkészült a vagyonmérleg-tervezet és a vagyonleltár. A kiválás a jegyzett tőke, illetve az eredménytartalék 50 százalékával történik, az eszközoldalon egy nagy összegű követelés szerepel. Hogyan kell az átalakulás bejegyzését követően a végleges vagyonmérlegben szerepeltetni az osztalékelőleget, mivel a bejegyzés időpontjáig nem ér véget az üzleti év? Mi a helyes eljárás? Mi a teendő a kapott új adószámmal? Az átalakulás bejegyzéséig van-e kötelezettsége a be nem jegyzett társaságnak?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kiválással létrejövő új társaság tulajdonosavisszafizeti a kapott osztalékelőleget (fel sem veszi azt), a másik pedig az,hogy az eredménytartalékból átvezetnek a 10 millió forint osztalékelőlegnekmegfelelő összeget a lekötött tartalékba, és az így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Tőkeemelés a törzstőkén felüli vagyon terhére, differenciáltan

Kérdés: A kft. a törzstőkén felüli vagyonából megemelte a törzstőkét. A törzstőkeemelésről a társaság döntött, a taggyűlési jegyzőkönyv szerint: "a taggyűlés a jegyzett tőkét a Gt. 154. §-ának alkalmazásával a törzstőkén felüli vagyonból, ingyenes juttatással a mai nappal ... Ft-tal megemeli." A tőkeemelés a fentiek szerint nem a törzsbetétek arányában történt, hanem attól eltérően, a taggyűlésen hozott határozatnak megfelelően (0 és 9-szeres szorzókkal). Az ingyenes juttatással történt törzstőkeemelés után kinek, milyen járulék-, adó- és illetékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] ...törzstőkefelemelhető a törzstőkén felüli vagyon terhére. A törzstőkén felüli vagyonelemei az Szt. szerinti szabad tőketartalék, szabad eredménytartalék. Ennek ameglétét a Gt. 154. §-ának (1) bekezdésében, az Szt. 40. §-ának (1)bekezdésében foglaltak szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Kiválás vagy valami más?

Kérdés: A zrt.-ből kiválik egy kft. az alábbi paraméterekkel: a zrt. jegyzett tőkéje 68 000 E Ft-tal csökken (a kiváló magánszemély részvényes részvényeinek az értéke), a zrt. által a részvények fejében átadandó eszközök nettó értéke 24 000 E Ft, az átvállalt hitel értéke 18 000 E Ft, amelyeket a kft. részvényei fejében elfogad. A kft. 500 E Ft jegyzett tőkével jön létre. Mi a helyes elszámolás a folyamatosan tovább működő zrt.-nél? [A kérdező kétféle variációt is bemutat, amellyel – mint a számviteli előírásokkal, a Gt.-vel összeegyeztethetetlennel – csak a válaszban foglalkozunk!]
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő értéketnem lehet a kft.-vel szembeni kötelezettségként is meg követelésként iselőírni, az átvállalt hitelt nem lehet az eredménytartalék javára elszámolni.Csökkenti a vevőt 68 000 E Ft-tal, de a vevővel szemben nem ír elő követeléststb.A "B"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.

Osztalékfizetés a végelszámolás előtt

Kérdés: A kft. 2010. 12. 01-től végelszámolás alatt áll. A kft. taggyűlése egyhangúlag elfogadta a kft. 2010. 01. 01. és 11. 30. közötti időszakról szóló tevékenységet lezáró beszámolóját. A tagok úgy döntöttek, élnek a maximális osztalékfizetéssel, azaz a teljes adózott eredmény és a felhalmozott eredménytartalék osztalékként történő kifizetését határozták el. A végelszámoló kérdezi: kifizetheti-e (ki kell fizetnie) a tagok számára jóváhagyott összes osztalékot? A végelszámoló az osztalék egy részét visszatarthatja-e, ha úgy látja, hogy a végelszámolási időszak likviditása veszélybe kerülhet (bár fedezet van az osztalékra)?
Részlet a válaszából: […] Avégelszámolás kezdete előtti nappal – mint mérlegfordulónappal -a kft.ügyvezetőjének a tevékenységet lezáró beszámolót kell készítenie az Szt.előírásai szerint, amelyet a taggyűlésnek el kell fogadnia. A taggyűlésnek abeszámoló elfogadásával egyidejűleg döntenie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Részvénytársaságnál tőkeemelés ingatlanapporttal

Kérdés: A részvénytársaság saját tőkéje a kritikus értékre lecsökkent. Kapcsolt vállalkozása (kft.) ingatlanapporttal emelne tőkét. Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik 2011-ben a két társaságnál?
Részlet a válaszából: […] ...(T 332 – K 412) elszámolni. (A zrt. saját tőkéjének csökkenésétfeltételezhetően a veszteséges gazdálkodás miatti negatív eredménytartalékbefolyásolta, ennek megszüntetésére felhasználható a tőketartalék, ha van.Ennek érdekében mutattuk be részletesebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.
1
34
35
36
66