674 talált cikk az eredménytartalék kifejezésre

Kérdés: A kft. alapításakor megállapított tőkeigény időközben lecsökkent, és ezért a tagok a jegyzett tőke leszállítását tőkekivonás útján valósítanák meg. Ezzel a mérleg szerinti eredmény arányos részét osztalékként ki kell-e fizetni (nem akarják más tőkeelemként megtartani)? A társaság tagjai Magyarországon bejegyzett társaságok, jogi személyek. Van-e lehetősége a társaságnak még ugyanebben az évben, egy későbbi időpontban osztalék­előleg kifizetésére, természetesen közbenső mérleg alapján? (Az érthetőség kedvéért a jegyzett tőke 100 millió Ft, a mérleg szerinti eredmény 60 millió forint, a saját tőke egyéb elemei számláin érték nem szerepel. A jegyzett tőke leszállítása a felére történne.)

Kérdés: A társaság forintban vezetett könyveiben a veszteség pótlására teljesített befizetést – taggyűlési határozatban rögzített euróösszegben – a banki nap árfolyamán mutatja ki. Amikor áttért forintról euróban történő könyvvezetésre, akkor az új devizában készített nyitó mérlegben a lekötött eredménytartalék során a pótbefizetésnek az átutalt, a visszafizetendő euróösszegnek kell-e szerepelnie, vagy az áttérés napján érvényes árfolyammal átszámított összegnek? Az így kimutatott kötelezettség kevesebb, mint az eredetileg átutalt euróösszeg. Melyik összeg szerepeljen az áttérés utáni nyitó mérlegben?

Kérdés: "A" kft. pótbefizetést teljesített a vele részesedési viszonyban álló "B" társaságnak. "B" társaság végelszámolással megszűnt, a vagyon azonban már a jegyzett tőke visszafizetésére sem volt elegendő. Mi történik a pótbefizetéssel "A" társaságban?

Kérdés: A kft. egyszemélyes tulajdonosa véglegesen lemond (alapítói döntés meghozatalával) a korábban, a veszteség fedezetére teljesített pótbefizetés összegéről. A kft. a lekötött tartalékba elszámolt és nyilvántartott pótbefizetést a lemondást követően hová könyvelje? Átvezetheti-e, át kell-e vezetnie az eredménytartalék javára?

Kérdés: A kft. új tagjai saját leadózott jövedelmükből 2004. évben jegyzett tőkét emeltek. A kft. saját tőkéje 2010-ben negatív volt (jegyzett tőke 20 M Ft, eredménytartalék -22 M Ft, lekötött tartalék 5 M Ft). A kft. tagjai a jegyzett tőkét 3 M Ft-ra szeretnék csökkenteni. Az Szt., illetve a cégtörvény szerint ha a kft. csökkenti a jegyzett tőkét, akkor vele együtt az eredménytartalékot is csökkenteni kell (ami osztalékfizetést eredményez a tagoknak). A fentiek miatt a kft. tagjainak milyen szja- és ehofizetési kötelezettségei vannak?

Kérdés: Szövetkezetünk a jegyzett tőke részét nem képező, átalakított befektetői részjegyek egy részét a tulajdonosaiktól megvásárolta, és nem kívánja a tagoknak értékesíteni. Könyvelési, illetve törvényi értelmezésben szeretnénk segítségüket kérni. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 101. §-a alapján az átalakított befektetői részjegy a szövetkezetből annak működése során nem vonható ki. Szintén e törvény 105. §-a alapján a szövetkezet az általa megszerzett üzletrészt, átalakított befektetői részjegyet a soron következő közgyűlés határozatával bevonja. Kérdésünk: Hol tartsuk a könyveinkben nyilván a megvásárolt átalakított befektetői részjegyeket? Be kell-e vonni, és ha igen, akkor ugyanúgy könyveljük-e, mint annak idején az üzletrészek bevonását? Amennyiben bevonjuk, akkor nem vonjuk ki a szövetkezet működéséből? (Jelenleg lekötött tartalékban mutatjuk ki az üzletrészekből átalakított, befektetői részjegyeket. Cégbíróságunk véleménye alapján jegyzett tőkében csak a részjegyek szerepelnek.)

Kérdés: 2009-es kedvezményezett átalakulás során a vagyonfelértékelés miatt 16%-os mértékben lekötött tartalékot képeztünk a jogutódnál az eredménytartalékkal szemben. 2010-ben milyen módon, milyen mértékben kell feloldani a tárgyévi értékcsökkenés-különbözet adóját, tekintettel a 2010-ben hatályos kétféle adókulcsra (19% és 10%)?

Kérdés: 2010-ben átalakult egy szövetkezet részvénytársasággá. Az átalakulással egy időben a jegyzett tőke is felemelésre került a szabad eredménytartalékból. A zrt. alapszabályába már a megemelt vagyoni hozzájárulás került. Amennyiben a részvényes el akarja adni a felemelt részvényét, mi a szerzési érték: a befizetett részjegy, vagy a már eredménytartalékból megemelt részvény értéke?

Kérdés: A beruházásra devizában adott előleg mérleg-fordulónapi árfolyam-különbözete elszámolható-e a bekerülési értékben akkor, ha az előleg finanszírozására kapott hitel árfolyam-különbözetét az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján figyelembe vesszük a bekerülési értékben? Nem sértené-e az összemérés számviteli alapelvét, ha az előleg mérleg-fordulónapi árfolyam-különbözete az eredménytartalékban, míg az ahhoz tartozó forrásoldali hitel árfolyam-különbözete a mérlegben az eszközök bekerülési értékének részeként kerülne elszámolásra?

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van 50-50 százalékos részesedéssel. A társaság a 2009. évi beszámolót 2010. 03. 30-án fogadta el, és döntött 2010. 03. 31-i közbenső beszámoló készítéséről, valamint döntött 2010. 04. 30-i fordulónappal szétválással (kiválással) történő átalakulásról. A közbenső mérleg alapján 10 millió forint osztalékelőleget hagyott jóvá a 2010. évi mérleg szerinti eredmény terhére. Az osztalékelőleget 2010. 05. 06-án a tagoknak a 25 százalékos személyi jövedelem levonása után átutalta. 2010. 04. 30-i fordulónappal elkészült a vagyonmérleg-tervezet és a vagyonleltár. A kiválás a jegyzett tőke, illetve az eredménytartalék 50 százalékával történik, az eszközoldalon egy nagy összegű követelés szerepel. Hogyan kell az átalakulás bejegyzését követően a végleges vagyonmérlegben szerepeltetni az osztalékelőleget, mivel a bejegyzés időpontjáig nem ér véget az üzleti év? Mi a helyes eljárás? Mi a teendő a kapott új adószámmal? Az átalakulás bejegyzéséig van-e kötelezettsége a be nem jegyzett társaságnak?