659 cikk rendezése:
451. cikk / 659 Tagi kölcsön miatti követelés mint apport
Kérdés: A cég könyveiben jelentős külföldi állampolgárságú magánszemély tagtól származó tagikölcsön-állomány található. A hatályos Gt. 13. §-ának (2) bekezdése szerint nem pénzbeli hozzájárulás lehet bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog, ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is. A tulajdonos által adott tagi kölcsönt – mint tulajdonosi követelést – a cég mint adós elismerte, így az apportálható. A törzstőke felemelhető nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával is. A tagi követelést mint nem pénzbeli hozzájárulást a tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történő bejegyzését megelőzően a tulajdonosnak át kell adnia, a társaságnak pedig át kell vennie, és a tagi követelés átvételét könyvelnie kell. A tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával kell a tőkeemelés összegét a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlával szemben elszámolni. Ezt követően az átvett (az önmagával szembeni) követelést átvezetni a tagi kölcsön miatti kötelezettség (önmagával szembeni kötelezettség) számlára. Kérdések: A leírt gazdasági események járnak-e és ha igen, milyen adófizetési kötelezettséggel a cég, illetve a magánszemély tag esetében? Ha a tagi kölcsön terhére történt tőkeemelést követően a cég úgy dönt, hogy a kötelező tőkeminimumig tőkekivonással vagy az eredménytartalék javára tőkeleszállítást hajt végre, hogyan alakul az adófizetési kötelezettség a cégnél és a magánszemélynél?
452. cikk / 659 Társaságból kilépő tag vállalkozásból kivont jövedelme
Kérdés: 2007 áprilisában az egyik tag kilépett a 2 fős betéti társaságból, ahol 50-50 százalék volt a tulajdoni hányad, a jegyzett tőke 12 E Ft, az eredménytartalék 4000 E Ft, így a saját tőke 4012 E Ft. A társaságból kilépő tag megkapta a bt. tulajdonában lévő 15 millió Ft forgalmi értékű ingatlant. A kilépő tagnak 18 millió Ft összegű tagikölcsön-követelése volt a kilépéskor. Milyen összeg után kell – vagyoni kivét címén – 25 százalék szja-t és a felső korlát figyelembevételével 14 százalék ehót fizetni? Lehet-e az ingatlankivétet a tagnak járó 2000 E Ft vagyonnövekményen felül úgy tekinteni, hogy a tag 13 millió Ft összegben lemond a tagi követelésről? Ha a kilépő tag az elszámolás során a meglévő vagyon rá eső részénél nagyobb értéket kap, akkor azt le kell-e adóznia abban az esetben is, ha a többletként kapott vagyont megtéríti a társaságnak? És mi lesz ez esetben az áfa alapja?
453. cikk / 659 Törzstőke leszállítása az apport visszaadásával
Kérdés: A kft. apportként 20 millió forint értékű telek értékével megemelte a törzstőkéjét 1990 decemberében. A tőkeemelést a cégbíróság bejegyezte, a társaság könyvelte. Sajnálatos módon a földhivatalnál nem történt meg az átírás. Mindez 2007-ben derült ki, amikor a társaság leszállította a törzstőkéjét 20 millió forinttal, az apport értékével. Milyen összegű áfafizetési kötelezettség terheli a kft.-t a kivezetett telek értéke miatt (nyilvántartási vagy a piaci érték alapján)? Számviteli szempontból esetleg utólag van-e teendő?
454. cikk / 659 Részesedés értékesítése
Kérdés: "A" kft.-nek 10 M Ft tartós részesedése van "B" kft.-ben. Az "A" kft. eladja részesedését "B" kft.-nek 15 M Ft-ért. Hogyan könyveljük az ügyletet, van-e annak adóvonzata, illetve hatása a társasági adóra?
455. cikk / 659 Beolvadás – részesedésváltozás
Kérdés: "A" zrt. 100 százalékban tulajdonosa "B" zrt.-nek, "A" zrt. 90 százalékos tulajdonosa "C" zrt. "B" zrt. beolvad "A" zrt.-be. Az átalakuló gazdasági társaság tulajdonosánál, "C" zrt.-nél a rendkívüli bevételek között ki kell-e mutatni az átalakulással létrejött "A" zrt. (változatlanul működő) megszűnő részesedésére jutó saját tőke összegét, illetve a rendkívüli ráfordítások közé ki kell-e vezetni az "A" zrt. részesedésének nyilvántartás szerinti értékét?
456. cikk / 659 Fejlesztési tartalék felhasználása, feloldása
Kérdés: 2006-ban lekötött tartalékot számoltam el a kft.-nél. A következő 4 évben tárgyieszköz-beruházást számolok el. A beruházás összegét számolhatom el, vagy csak az értékcsökkenést?
457. cikk / 659 Eredménykimutatásban nem szereplő osztalék kifizetése
Kérdés: A 2006. évi beszámolóban jóváhagyott osztaléknak az eredménytartalék terhére megállapított összege után 10 százalék forrásadó megfizetése mellett lehetett a házipénztár összegét csökkenteni a törvényben rögzített feltételek fennállása esetén. A beszámoló 2007. 01. 31-ével elkészült taggyűlési jegyzőkönyvében jóváhagyták a fizetni szándékozott osztalék összegét. A beszámolóban viszont a jóváhagyott osztalékot nem mutatták ki az alapítókkal szembeni kötelezettségként. A forrásadót a társaság bevallotta és befizette. A könyvelő az osztalékkifizetést közvetlenül az eredménytartalékból könyvelte 2007-ben. Ezen a címen a beszámolóban elkövetett hiba módosítható-e ismételt közzététel és a cégbírósághoz történő benyújtás útján?
458. cikk / 659 Tagi kölcsönből eredménytartalék?
Kérdés: Jól működő bt. régóta küszködik pár millió forintos visszafizetetlen tagi hitellel. Pillanatnyilag remény sincs arra, hogy a bt. rendezni tudja tulajdonosai felé tartozását. Könyvvizsgálónk a következő megoldást javasolta: a bt. hozzon taggyűlési határozatot arról, hogy a tagok készpénzes befizetés formájában felemelik a társaság eredménytartalékát, majd ezzel egy időben a pénztáron keresztül fizesse vissza a bt. a tagoknak a tagi kölcsönt. A javasolt megoldás tetszetősnek látszik, de nem ütközik-e jogszabályi előírásba?
459. cikk / 659 Tőkekivonással történő tőkeleszállításkor a szerzési érték
Kérdés: A kft. tulajdonosai 2001-ben jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódóan arányos tőketartalék-növelésről is döntöttek, illetve befizették az összeget. A tulajdonosok 2006-ban a jegyzett tőke, illetve a tőketartalék arányos csökkentéséről döntöttek. A magánszemély tulajdonosoknak történő visszafizetés esetén mi a bekerülési érték? A magánszemély a még meglévő üzletrészét értékesíti. Ez esetben mi a bekerülési érték?
460. cikk / 659 Tőkekivonáshoz kapcsolódó tőke- és eredménytartalék
Kérdés: A számviteli törvény idevonatkozó előírása rögzíti, hogy tőke- és eredménytartalék-csökkenésként kell kimutatni a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó – a jegyzett tőke leszállításával arányos – tőketartalék-, eredménytartalék-kivonás összegét. Egyértelmű ez, ha a jegyzett tőke leszállításához kapcsolódik tőke- és/vagy eredménytartalék-kivonás, annak arányosnak kell lennie. Mi a helyzet abban az esetben, amikor a kft. tulajdonosai (vagy az egyszemélyes kft. tulajdonosa) úgy döntenek, hogy a jegyzett tőke kivonásához nem kapcsolódik tőke- és/vagy eredménytartalék-kivonás? Csak a jegyzett tőkét szállítják le, és a társaságban bent marad az eddig felhalmozott tőke- és eredménytartalék. Megtehetik ezt az Szt. alapján?
