Találati lista:
741. cikk / 1468 Elfagyott gyümölcsültetvény amortizációja
Kérdés: Társaságunk gyümölcsültetvénye az idei 2012-es évben tavaszi fagyok következtében elfagyott, nem várható termés. Ebben az esetben az értékcsökkenés elszámolását az idei évben lehet-e szüneteltetni?
742. cikk / 1468 Méhcsalád nyilvántartása, amortizációja
Kérdés: Egy kft. méhészkedéssel kíván foglalkozni. A méhcsaládok beszerzése várhatóan 30 000 Ft/db áron történik. A beszerzett méhcsaládok elszámolhatók-e a beszerzéskor egy összegben költségként, vagy tenyészállatként kell állományba venni? Egy méhcsalád esetében az anyaméh 2-3 évig él, míg a dolgozó méhek nyári időszakban 50-60 napig. A méhcsalád 2-3 év után teljesen kicserélődik.
743. cikk / 1468 K+F tevékenység közvetlen költsége
Kérdés: A Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének t) pontja alapján a saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége a felmerülés adóévében csökkenti az adózás előtti eredményt. Amennyiben a társaság főtevékenysége kutatás-fejlesztési szolgáltatás más vállalkozások részére, akkor a mások számára, de saját tevékenységi körben végzett K+F közvetlen költségei levonhatók-e az adózás előtti eredményből? A szolgáltatást befogadó cég ezt a K+F költséget nyilvánvalóan nem vonhatja le az adózás előtti eredményéből, mert az nem saját tevékenység.
744. cikk / 1468 Terven felüli értékcsökkenés az adónál
Kérdés: Egy társaság 2009-ben terven felüli értékcsökkenést számolt el az év végén állományban levő üzleti vagy cégértékre. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása a számviteli törvény 53. § (1) bekezdés e) pontja szerint történt. A Tao-tv. 1. sz. mellékletének 10/c pontja értelmében a társaság az elszámolt terven felüli értékcsökkenést érvényesítheti, azaz nem kell az adóalapot módosítani vele. Viszont ez több mint egymilliárd forintos negatív adóalapot jelentett volna, ezért a társaság úgy döntött, hogy az elszámolt terven felüli értékcsökkenéssel megemeli az adóalapját 2009-ben, ugyanakkor még ebben az évben csökkentette is azt a terven felüli értékcsökkenés egynegyedével. Kifogásolható-e a társaság eljárása adóügyi szempontból? A Tao-tv. 1. számú mellékletének 10/a pontja szerint a terven felüli értékcsökkenés elszámolását követő négy adóévben kell egyenlő arányban érvényesíteni azt. Viszont 2009-ben adóalap-növelő tételként került beállításra az egész terven felüli értékcsökkenés, amely pozitív adóalapot eredményezett, még akkor is, ha annak negyedrészét már 2009-ben érvényesítette a társaság.
745. cikk / 1468 Euróban kapott pályázati támogatás
Kérdés: Alapítványunk uniós pályázati támogatás keretében fejlesztési támogatást kap euróban. Az alapítványnak csak forintszámlája van, a beérkezett összeget a pénzintézet értesítője alapján könyveljük a bank által jóváírt összegben. A támogatási összeg elszámolására ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint a kötelezettségeknél, azaz napi választott árfolyamon kell nyilvántartásba venni, és a különbözetet árfolyam-különbözetként elszámolni? A támogatási összeggel devizában kell elszámolni, az eszközök beszerzése, az értékcsökkenés elszámolása viszont forintban történik. A halasztott bevétel elszámolásakor is keletkezik árfolyam-különbözet? Párhuzamosan könyvelni kell devizában és forintban is minden tételt?
746. cikk / 1468 Fejlesztési tartalék, beruházás értékesítése
Kérdés: A fejlesztési tartalékot előrehozott értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni. Az érintett beruházás üzembe helyezésének időpontjától az Szt. szerint elszámolt értékcsökkenési leírásnak megfelelő összeg a társasági adó alapját növeli. Hogyan kell eljárni, ha a fejlesztési tartalékból megvalósult beruházást még az üzembe helyezést megelőzően vagy azt követő egy-két éven belül eladták?
747. cikk / 1468 Személygépkocsi-használat kiküldetésnél
Kérdés: Szaklapban olvastam, hogy a kiküldetési rendelvény alkalmazásának egyik feltétele a saját tulajdonú személygépkocsi. Ha viszont útnyilvántartás alapján számolják el a személygépkocsi-költségtérítést, elfogadható a szívességi használatba kapott vagy bérelt személygépkocsi is, azonban ilyenkor nem lehet elszámolni a 9 Ft/km összegű normaköltséget, és meg kell fizetni a cégautóadót is. Helyes-e ez az állítás?
748. cikk / 1468 Külföldön munkát vállalók hazai bére
Kérdés: Magyarországi társaság Ausztriában fióktelepet nyitott, ott építőipari kivitelezést végez. A fióktelep számláz. A hazai cég is teljeskörűen könyveli a külföldi számlákat. A munkavállalók a magyar tb szabályai szerint – A1-es nyomtatvánnyal – külföldön tevékenykednek, viszont Magyarországon kapnak bért a külföldi munkavégzésük alapján is. A fióktelep részére továbbszámlázhatók-e a Magyarországon kifizetett, az ottani telephelyhez kapcsolódóan felmerült bérköltségek, esetleg igazgatási díjak? Ezt hogyan kell elszámolni a magyar könyvekben?
749. cikk / 1468 Beruházási tervek leírása
Kérdés: A társaság 2008-2009. években egy fogászati centrum építését kívánta megvalósítani, amit adóköteles bérbeadással szeretett volna hasznosítani. A beruházás értékeként több millió forint – mint tervezési és engedélyezési díj – elszámolásra került (az áfát levontuk és visszaigényeltük, annak ellenére, hogy a visszaigénylés időszakában más épületeket a társaság tárgyi adómentesen adott bérbe, azzal az indokkal, hogy az új épületet adókötelesen kívánja majd hasznosítani). A válság miatt az építkezés nem valósult meg. 2012-től újra előtérbe került a fogászati centrum építése, ugyanazon a területen, de más tervekkel és más céggel közös beruházásként. A korábbi években elszámolt tervezési és engedélyezési díjakat elszámolhatja-e a társaság terven felüli értékcsökkenésként, adóalap-korrekció nélkül? A korábban levont és visszaigényelt áfával van-e valamilyen teendő?
750. cikk / 1468 Kísérleti fejlesztés támogatással
Kérdés: Társaságunk az Innovációs Alap terhére kiírt pályázaton indult, és másik két társasággal konzorciumot létrehozva nyert. A nyertes projekt célja egy új eszköz kifejlesztése, amelynek részegységeit más-más társaság fejlesztette ki, de utána összeépítették azokat. Az első munkaszakasz ráfordítását 2010-ben aktiváltuk. Társaságiadó-kedvezményt nem vettünk igénybe. Az első munkaszakasz elszámolása 2011-ben volt, ezt követően kaptuk meg a vissza nem térítendő támogatást. A második munkaszakasz 2011-ben készült el, az elszámolás alapján a támogatást is megkaptuk. A társaság "piacképes" eszközt hozott létre, amelynek a tulajdonjoga – 3 évig – csak a támogató írásbeli hozzájárulásával idegeníthető el, adható bérbe vagy hasznosítható más módon. A kísérleti fejlesztés ráfordításai – munkaszakaszonként is – meghaladják a támogatás összegét. Hogyan kell elszámolni, főként a támogatást?
