965 talált cikk az értékcsökkenési leírás kifejezésre

Kérdés: 2009 augusztusában az őstermelő az MVH határozata alapján – a 2008. június 25-én kelt határozat alapján kapott az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott területalapú támogatáshoz kapcsolódó energetikai céllal termesztett növények termesztéséhez kapcsolódó kiegészítő támogatást – a támogatás visszafizetéséről határozott, amit 2009 augusztusában vissza is fizetett. Kérdésem, hogy 2009. évben ezt hogyan kell elszámolni, támogatás csökkenéseként?

Kérdés: A társaság vagyoni értékű jog megvásárlása érdekében hitelkeret-szerződést kötött a pénzintézettel. A jelentős értékű üzemeltetési jog ingatlanokhoz és egyéb eszközökhöz (gépek, járművek) kötődik. A hitelszerződés rögzíti, hogy a hitel az eszközök átadási ütemének megfelelően kerül folyósításra. Az eszközök átadása és a hitelszerződés megkötése között eltelt majdnem egy év, ezalatt a hitel nem került folyósításra, de a hitelszerződésből eredően komoly bankköltség (szerződéskötési díj és kezelési költség) merült fel. Ezen tételek számviteli elszámolásának mi a helyes módja? Beruházási költség? De a vagyoni értékű jog nem beruházás! Bankköltség mint elszámolt költség időbeli elhatárolással?

Kérdés: Klímaszereléssel foglalkozó egyéni vállalkozó 2007. évben igénybe vette a kisvállalkozói adókedvezményt egy új tehergépkocsi beszerzése miatt. Jól tudom, hogy a kedvezmény igénybevételétől függetlenül az eszköz után az értékcsökkenés ugyanúgy elszámolható és költségként figyelembe vehető, mintha nem vette volna igénybe a kedvezményt? Semmi tiltást nem olvastam erre vonatkozóan, csak az előző könyvelő nem számolta el költségként erre az eszközre az értékcsökkenést.

Kérdés: Egy társaság televíziós csatornát üzemeltet. A csatornán vetített filmek, filmsorozatok licencét a licenctulajdonosok "csomagban" értékesítik: egy szerződésben számos film, illetve filmsorozat vetítési joga kerül értékesítésre. A csomagban lévő filmek vetítési jogát különböző időpontokban kezdődő és végződő, rendszerint 2 vagy 3 éves időszakra (jogperiódusra) bocsátja rendelkezésre a jogtulajdonos. A szerződésben foglalt összesített jogdíj számlázására devizában, rendszerint több részletben (2-6 részlet), elhúzódva kerül sor, többnyire a jogperiódusok érvényességének első egy-másfél évében. Bár a szerződésben foglalt összes jogdíj filmekhez van rendelve – a filmek, a filmsorozatok egyedileg árazva vannak –, de az egyes jogdíjrészletek nem köthetők meghatározott filmekhez, hanem a szerződésben foglalt minden egyes film jogdíját arányosan tartalmazzák. A társaság a filmeket éven túli időszakban hasznosítja. Mi a helyes számviteli elszámolása, nyilvántartása az ilyenformán beszerzett licenceknek? További kérdés: az egyes megoldások esetén milyen árfolyamot kell használni?

Kérdés: A bt. 2009. január 1-jétől visszakerült a számviteli törvény hatálya alá, nyitó mérleget készít. Az eszközök között szerepel egy nyomtató, amelynek az Szt. hatálya alóli kikerüléskor a könyv szerinti nettó értéke 10 ezer forint volt, a társaságiadó-alapnál 0 Ft. A 2009. évi nyitó mérlegben piaci értéken 20 ezer forinttal szerepel. Mi lesz a 2009. évi számviteli, illetve társasági adó szerinti értékcsökkenés alapja?

Kérdés: Egy kft. a 2008-as adóévben a kedvezményes 10%-os adókulcsot alkalmazta a társasági adójának megállapításakor. A lekötött tartalékként kimutatott összeget 2009-ben tárgyieszköz-beruházás aktiválásakor oldotta fel. A tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásakor van-e valamilyen korlátozás az értékcsökkenési leírás költségként való elszámolásában?

Kérdés: Cégünknél 2007-ben tulajdonosváltás történt. A változást követően az új tulajdonos 2009-ben felülvizsgálta a nagyobb értékű tárgyi eszközöknél alkalmazott leírási kulcsokat. Megállapította, hogy például az épületeknél alkalmazott 1%-os leírási kulcs nem megfelelő, 3%-os leírási kulcs alkalmazását kéri. Lehetőségünk van-e ezen kulcsok jövőbeni változtatására?

Kérdés: Jelmezkölcsönző EU-s beszerzésből vásárol különböző jelmezeket, amit kölcsönöz. Ugyanakkor vásárol anyagot is, amiből saját maga készít jelmezt. A vásárolt jelmezek több évig kitartanak, a készletek között könyvelem, év végén leltározom, ami tönkrement, selejtezem, és értékvesztést számolok el, vagy kis értékű tárgyi eszközként kezeljem? Hogyan vezetek tárgyieszköz-nyilvántartást, ha több száz, talán 1000 ilyen jelmez van? Vagy elegendő az év végi leltár? A saját termelésű jelmez is készletrevételre kerül. Ez esetben maximum értékvesztést számolhatok el?

Kérdés: A társaság önkormányzati tulajdonú ingatlant vásárolt, amelyen több felépítmény mellett egy társasház is van. A társasház meleg vizét és fűtését egy hőközpontból oldották meg, amely az ingatlanvétel során a társaság tulajdonába került (mind a hőközpont, mind annak épülete). A beruházási tervek megvalósításához a hőközpontot le kell bontani, ezért a társasház kártalanítási igénnyel állt elő. Az adásvételi szerződésben a társaság vállalta, hogy a társasház fűtési problémáját megoldja. Helyes-e, ha kártalanítás címén fizet a társaság a társasháznak? Mivel a társasház nem áfaalany, így nem kell a társaságnak befizetnie az áfát? Elismert költség lehet-e az új hőközpont kialakítása a társasági adó szempontjából?

Kérdés: Társaságunk tulajdonában lévő uszodaépület egy éve nem üzemel. Az épületet egyedi műemléki védettség alá helyezték. Az épület kívülről megközelíthető, kis részét a kft. ipari munka végzése céljából bérbe vette. A rendeltetésszerű használat megszűnésével értékcsökkenést nem számolunk el. Az épületet a készletek közé át kell sorolni? Ha az épület kis részét bérbeadás útján hasznosítják, meg kell-e szüntetni az értékcsökkenés elszámolását? Milyen értéken lehet készletre venni? Hogyan befolyásolja mindezt az, hogy a műemléki védettség miatt sem elbontani, sem egyéb – az eredeti rendeltetésétől eltérő – célra hasznosítani nem lehet?