Tárgyi eszközök bruttó értéke áttéréskor

Kérdés: Az egyszeresről a kettős könyvvitelre való áttéréskor a tárgyi eszközöknél a nettó értéket kell a főkönyvi számlára felvinni, vagy pedig a tárgyi eszköz egyedi nyilvántartásáról külön tételben a bruttó értéket és külön az addig elszámolt értékcsökkenést? Másik kérdésem: a kettős könyvvitelre való áttérés alkalmával megváltoztathatom-e az értékcsökkenési leírás évenként elszámolandó összegét?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre a válasz az, hogy az egyszeres könyvvitelt vezetőnél is az egyszerűsített mérleget leltárral kell alátámasztani. A tárgyi eszközök leltárának külön-külön kell tartalmaznia a tárgyi eszköz bekerülési (bruttó) értékét, illetve az elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Fejlesztési tartalék

Kérdés: A kft. 2002-ben fejlesztési tartalékot képezett 3,5 millió forint értékben. A kft. 2003-ban épületet vásárolt telephely céljából 30 millió forintért. Hogyan kell elszámolni a beruházást, a fejlesztési tartalékot, az értékcsökkenést a számvitelben, illetve a Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírást? A beruházás nyilvántartási értékét csökkenti-e a fejlesztési tartalék? A fejlesztési tartalékot értékcsökkenésként el lehet-e számolni?
Részlet a válaszából: […] A fejlesztési tartalék nem befolyásolja a beruházás bekerülési értékét, és nem érinti a számviteli elszámolás szerinti értékcsökkenést. Annak ellenére tehát, hogy a kft. az épületet részben a fejlesztési tartalék terhére "szerezte be", annak bekerülési értéke 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Kisvállalkozói kedvezmény

Kérdés: Egyéni vállalkozó új személygépkocsit vásárol, alkalmazhatja-e a kisvállalkozói kedvezményt, ha az érvényesítést követő négy évig megfizeti a cégautóadót. A vállalkozó tevékenységi köre: pl. közúti árufuvarozó, nem telephelyhez kötött kereskedelmi tevékenység, állattenyésztési szolgáltató.
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó a kisvállalkozói kedvezményt a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, korábban használatba nem vett, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz adóévi beruházási költsége alapján veheti igénybe.Az Szja-tv. szerint a személygépkocsi nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Állványozáshoz szükséges elemek nyilvántartása

Kérdés: A kft. az ipari, az építési-szerelési munkákhoz szükséges állványozást külön részlegével végzi. Az ehhez szükséges elemeket a kft. beszerzi. A különféle elemek beszerzési egységára 50 ezer forint alatt van. Megfelelően jár-e el a kft., ha az állványozáshoz szükséges elemeket fajtánként csoportosan nyilvántartásba veszi, az állványozórészleg használatába adja, és ezzel egyidejűleg egy összegben terv szerinti értékcsökkenésként elszámolja? A fenti elemeket a kft. háromévenként leltározza, amikor meggyőződik azok állapotáról, megállapítja a hiányt, a megrongálódott elemeket selejtezi. Követhető-e ez az eljárás nagyobb összértékű beszerzések esetén is, ha az azonnali értékcsökkenés-elszámolás miatt kiugróan magas az eredménykimutatásban megjelenő értékcsökkenési leírás?
Részlet a válaszából: […] A hosszú kérdésre viszonylag egyszerű a válasz.Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Nyilvánvaló, hogy az állványozáshoz szükséges elemek (oszlopok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Nagy értékű személygépkocsi költségelszámolása

Kérdés: Kell-e a személygépkocsival kapcsolatos költségek elszámolásánál a hatmillió forint beszerzési értékhez kapcsolt korlátot alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. évközi módosítása alapján a személygépkocsival kapcsolatos költségek elszámolásánál megszűnik a hatmillió forint értékhez kapcsolt korlát. A hatályon kívül helyezett rendelkezés azt jelenti, hogy az olyan személygépkocsi esetében, amely után az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

Közösen vásárolt eszköz nyilvántartása

Kérdés: Az egyik társaság 4 másik céggel együtt 2003-ban vásárolt egy kameraemelő állványt. Az5 cég megállapodást kötött, hogy az állványnak mindegyikük 20-20 százalékban tulajdonosa. A mi társaságunk nevére állították ki a beszerzési számlát, amelynek 20-20 százalékát társaságunk a másik 4 cég nevére továbbszámlázta. Így mind az 5 cég a teljes bekerülési érték egyötödét aktiválta, és az amortizációt is ezután számolta el. A könyvvizsgáló szerint helytelenül jártunk el. Miért?
Részlet a válaszából: […] A könyvvizsgálónak igaza van.Az Szt. 23. §-ának (1) bekezdése alapján a mérlegben eszközként kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott, a vállalkozó működését szolgáló befektetett és forgóeszközöket – a bérbe vett eszközök kivételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

Listázási díjak elszámolása

Kérdés: A 2004. január 1-je után megkötendő beszállítói szerződések alapján a forgalmazó részére a beszállító által – új termék bevezetése kapcsán – fizetett listázási díjak elhatárolhatók-e a társaság döntése alapján 10 évre? Jelenleg a társaság ezen díjakat 5 évre határolja el, de a tapasztalati számok alapján 5 év alatt nem térülnek meg. A beszállító társaság folyamatosan növeli forgalmát, és egyre több új termék bevezetését tervezi. Így nem mindegy, hogy milyen döntést hoz a társaság.
Részlet a válaszából: […] A tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelv alapján a gazdasági eseményeket, ügyleteket tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően – az Szt. alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan – kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

6 millió forint feletti személygépkocsi áfája

Kérdés: Egy kft. 6 millió forint feletti személygépkocsit vásárolt. A Tao-tv. nem ismeri el költségként ennek a személygépkocsinak a javítási, karbantartási költségéből, biztosítási díjából, értékcsökkenési leírásából a 6 millió forintot meghaladó értékkel arányos összeget. Ezt kell alkalmaznunk az áfa visszaigénylésénél is?
Részlet a válaszából: […] A személygépkocsihoz kapcsolódó költségek áfájának levonhatósága kapcsán a Tao-tv. szerinti megítélés nem releváns. Főszabály szerint az áfában minden olyan beszerzés áfája levonható, amely kizárólag gazdasági tevékenységet szolgál. (2004. május 1-jétől ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Használatbavételi díj elszámolása

Kérdés: Magánszemély bérbeadó a bérleti jogviszony kezdetét megelőzően a bérbe adott építményen teljes körű átalakítást és felújítást végzett saját költségén. A bérleti szerződésben a bérleti díjon felül egyszeri, 4 millió forint összegű használati díjat állapítottak meg, amelyből 2 millió forintot 2003. december 15-én, 2 millió forintot 2004. május 15-én kell megfizetni. A bérleti jogviszony kezdete 2004. január 1-je. Bérleti díjként, egyéb szolgáltatásként vagy vagyoni értékű jogként célszerű elszámolni az egyszeri használatbavételi díjat? És milyen teljesítési időponttal? Ha vagyoni értékű jog, mennyi legyen az évenkénti amortizáció összege?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő használatbavételi díj ingatlanhoz kapcsolódik, és mivel a bérleti szerződésben határozták meg, annak megfizetése valójában a bérleti jogviszony létrejöttének feltétele, kezelhető bérleti jog megváltása címén fizetett (fizetendő) összegként is, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Totálkáros gépkocsi elszámolása

Kérdés: Munka közben a tehergépkocsi totálkáros lett. A biztosítóval a kár rendezése folyamatban van. Sem rendőrségi, sem kárszakértői határozat nincs a kárra vonatkozóan. Milyen időponttal vezethető ki a tehergépkocsi a tárgyi eszközök közül, és milyen értéken? (A balesetet követően a tehergépkocsit a forgalomból kivonták.)
Részlet a válaszából: […] A totálkáros tehergépkocsit azzal a nappal kell a tárgyi eszközök közül kivezetni, amely napon a baleset történt. Eddig az időpontig természetesen a terv szerinti értékcsökkenési leírást el kell számolni. A terven felüli értékcsökkenés formájában kivezetendő érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.
1
78
79
80
96