Elsődleges költséghely-költségviselő költségelszámolás: könyvelés a 6-7. számlaosztályban

Kérdés: Hogyan könyveljük a termelés, a tevékenység költségeit, ha elsődlegesen a 6-7. számlaosztályban könyvelünk?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 160. §-ának (4) bekezdése szerint a vállalkozó döntésének megfelelően használható a 6-7. számlaosztály.A 6. Költséghelyek, általános költségek számlaosztály – általában – a költséghelyen felmerült költségek, továbbá a közvetlen költségnek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Szoftver értékcsökkenésének megváltoztatása

Kérdés: Megváltoztatható-e az értékcsökkenési leírása egy szoftvernek akkor, ha az új modullal bővül?
Részlet a válaszából: […] A már meglévő szoftverbe beépülő, attól elkülönítetten rendeltetésszerűen nem használható, pótlólag vásárolt szoftverkomponensek (modulok) bekerülési értéke az alapszoftver bekerülési értékét növeli abban az esetben, ha az alapszoftver felhasználási területe a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Használt épület bontása és újraépítése

Kérdés: Társaságunk egyszeresen könyvel. Olyan telket vásároltunk, amelyen a tulajdoni lapon lakóház és udvar van. A lakóházat már használatba vettük. Ezt az épületet (40 m2) lebontanánk a nem megfelelő állaga és rossz elhelyezése miatt, és egy 60 m2 alapterületű telephelyet építenénk. Helyesen járunk-e el, ha az új épület 60 m2-éből 20 m2-t beruházásként, 40 m2-t pedig ráfordításként könyvelünk? Úgy gondoljuk, az új Szt. 105. §-ának (5) bekezdése lehetőséget biztosít erre.
Részlet a válaszából: […] Bár a kérdésre a válasz egyértelműen az, hogy nem járnak el helyesen, a kérdésben leírt eset azonban nem egyedi, ezért a válaszban annak indokaira részletesen ki kell térni.A kérdésben arról van szó, hogy a lakóházat használatba vették, amelyet különböző okok miatt most...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Tenyészbaromfi értékcsökkenése

Kérdés: Egy társaság (bt.) évek óta tyúktojás előállításával és értékesítésével foglalkozik. Az Szt. 26. §-a alapján a vásárolt jércéket (ha az állomány termelési kapacitása megfelelő), amelyeket tojó tyúkká nevelnek, néhány hónappal tovább tartanak, mint egy év. A jércék bekerülési értéke 820 Ft/db. A tyúkokat 10-18 hónapos tartás után értékesítik. A 10 hónapos tojatás alatt az elhullás 8-10 százalék, 18 hónapos tartás esetén újabb 10-15 százalék. Kérdés, az értékcsökkenést darabonként egy összegben azonnal el lehet-e számolni, vagy csoportos beszerzésként 10-18 hónapra kell elosztani azt úgy, hogy megfeleljen az Szt. és a Tao-tv. előírásainak is?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt az értékcsökkenés elszámolására rátérnénk, szükségesnek tartjuk néhány – a nyilvántartással kapcsolatos – kérdés tisztázását. Az egyik ilyen szabály, amely kizárólag a tenyészállatokra vonatkozik, hogy a tenyészállat tárgyi eszközként történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye: ingatlan bérbeadása

Kérdés: A könyvvizsgáló tevékenységi körében ingatlan-bérbeadás is szerepel. A kft. 2001-ben új lakóingatlant vásárolt, amelyet bérbe ad. A kft. mikrovállalkozásnak minősül. Élhet-e a kft. az adóalap-csökkentés lehetőségével, illetve a vásárláshoz felvett hitel kamata után az adókedvezménnyel? Nem kell-e az ingatlant üzemkörön kívüli ingatlannak minősíteni, mivel a főtevékenység nem a bérbeadás? Lehet-e az adóalap-kedvezmény mellett értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a kft. tevékenységi körében a bérbeadás is szerepel, ha a bérbeadás összeegyeztethető a könyvvizsgálói tevékenységgel, akkor az ingatlan nem minősül üzemkörön kívülinek, így – egyéb törvényi feltételek teljesülése esetén – az adózás előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Önellenőrzés: tulajdonjog bejegyzésének elmaradása

Kérdés: A kft. 1999-ben vásárolt egy ingatlant (telek + épület), amelyre a kirótt illetéket, majd építményadót megfizette, az értékcsökkenési leírást elszámolta. 2001 júliusában a földhivatal által küldött határozat szerint a tulajdonjogot nem jegyzik be az ingatlan-nyilvántartásba, mivel a terület nincs belterületté nyilvánítva, így jogi személy nem szerezhet tulajdonjogot termőföldre. Hogyan kell ez esetben eljárni?
Részlet a válaszából: […] Az ellenőrzés megállapításainak könyvelésével részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 20. számában a 394. kérdésre adott válaszban. Itt csak a konkrét kérdéshez kapcsolódóan válaszolunk.A már közzétett beszámoló (1999., 2000. évre vonatkozóan) adatai nem felelnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Kizárólag a K+F tevékenységet szolgáló eszközök amortizációja

Kérdés: Kizárólagosan K+F tevékenységet folytató, egyszeres könyvvitelt vezető bt. a közvetlen K+F tevékenységet szolgáló gépek, berendezések, felszerelések amortizációját közvetlen költségként figyelembe veheti-e az adózás előtti eredményt csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] A közvetlen önköltség tartalmát az új Szt. 51. §-a határozza meg. Ennek részét képezik azok a költségek, amelyek a K+F tevékenység végzése, teljesítése során közvetlenül felmerültek, amelyek a K+F tevékenység végzésével, teljesítésével szoros kapcsolatban voltak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Vagyoni értékű jogok: ingatlanhoz kapcsolódóan

Kérdés: Mely esetekben kell az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat a tárgyi eszközök között kimutatni? A korábban szerzett jogokat át kell-e sorolni?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az új Szt. 26. §-ának (3) bekezdése pontosan fogalmaz, bár nem ad teljes körű felsorolást. Erre utal a különösen szó is, hiszen az idetartozó vagyoni értékű jogok köre változhat. A hangsúly azon van, hogy ezen jogok az ingatlanok (a földterületek, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Visszatérítendő támogatás átminősítése vissza nem térítendő támogatássá

Kérdés: A társaság 1996-97-ben visszatérítendő kamatmentes, illetve vissza nem térítendő támogatásban részesült (50-50 százalékban). A társaság kérésére 2001-ben a visszatérítendő támogatás egy része vissza nem térítendő támogatásra módosult. A tárgyi eszközöket 1996-97-ben aktiválták, a vissza nem térítendő támogatást időbelileg elhatárolták, az értékcsökkenési leírás elszámolását megkezdték, a vissza nem térítendő támogatással arányos értékcsökkenési leírásnak megfelelő összegben az időbeli elhatárolás megszüntetését elvégezték. Kérdés, hogyan kell eljárni a visszatérítendő támogatás (kötelezettség) részbeni elengedésével kapott végleges támogatásnál?
Részlet a válaszából: […] A támogatást adó – általában – jogosult dönteni abban a kérdésben, hogy a támogatást visszatérítendő összegben, de kamatmentesen adja (ez a támogatott vállalkozásnál valójában olyan, mint egy kamatmentes kölcsön, ezért kölcsönként is kell elszámolni), illetve vissza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Adományok elszámolása, áfája, társasági adója

Kérdés: Értelmi fogyatékosoknak lakóotthont építő közhasznú egyesület ingyenes szolgáltatásként adományt kap. Hogyan kell könyvelni az adományt az adónál, illetve a kapónál? A szolgáltatás földmunka, amelynek 50 százalékát az adományozó ingyenesen adja, 50 százalékáról pedig számlát küld.
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 86. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerint a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni a térítés nélkül végzett szolgáltatás felmerült költségeit, a közvetlenül elszámolható munkabért és járulékait, a munkavégzéshez használt eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.
1
86
87
88
93