774 talált cikk az értékelés kifejezésre

Kérdés: Operatív lízinggel foglalkozó cég vagyunk. Az idei forintleértékelődésből adódóan óriási nem realizált árfolyamveszteséggel kalkulálunk a devizahitelek, illetve a devizaalapú hitelek átértékelése eredményeként. Lehetőség van-e ezen árfolyamveszteség elhatárolására vagy más módon történő kompenzálására (például a devizaalapú bérleti díjak nem realizált árfolyamnyereségének az elszámolásával)?

Kérdés: Társaságunk Pénzpiaci Alap befektetési jegyet vásárolt. A letéti igazoláson szereplő adatok: piaci érték (ennyiért vettük): 34 400 000 Ft; kibocsátáskori érték 20 000 000 (20 000 000 db); piaci ár 1,72 Ft/db. A bank által visszaigazolt december 31-ei piaci ár: 1,82 Ft/db. A befektetési jegyet hogyan könyveljük és szerepeltessük a mérlegben?

Kérdés: 1993-ban alakult kft. (2 főtulajdonos, 3 E Ft törzstőke) 19 800 E Ft eredménytartalékot halmozott fel. Tulajdonosi kivét esetén milyen adók és közterhek terhelik?

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, csak akkor vehető ki a házipénztár 10 százalékos adókulccsal, ha a 2006. évi adózott eredményt is kivesszük. Én ezt nem olvasom ki a törvényből, csak azt, hogy a 2006. év osztalékát külön kell kezelni. Elég-e az adózott eredmény egy részének osztalékként való felvételéről rendelkezni? A 10 százalékos osztalékrészre eho-t nem kell fizetni?

Kérdés: Ha egy bt.-t 2005. december 31-ei hatállyal "kiraknak" az evából, akkor milyen dátummal kell a nyitó mérleget elkészíteni? Ezt a leltárral alátámasztott nyitó mérleget, miután ellenjegyezte a könyvvizsgáló, közzé kell-e tenni, letétbe kell-e helyezni? Vagy csak a bt.-nél kell megőrizni? Az eva előtti időszakról a jegyzett tőkén kívül semmi egyéb nem fog a nyitó mérlegben szerepelni? Az utolsó evás év bevétele sem? Ha lehet, akkor gyakorlatiasabban kérem részletezni a vonatkozó törvényt!

Kérdés: Társaságunk eddig meglévő eurószámlája mellé egy másik bankban is nyitott eurószámlát. A devizakészletek csökkenésénél átlagárfolyamot használunk. E két eurószámlán lévő devizakészletről külön-külön vagy összevontan kell az átlagárfolyamot meghatározni?

Kérdés: A cégcsoport egyik tagja kezességet vállalt a cégcsoport másik tagja által felvett folyószámlahitel biztosítékaként. A folyószámlahitel lejáratát követően az adós a hitel összegét nem tudta visszafizetni. Év közben felszámolási eljárás indult az adós ellen. A hitelintézet a felszámolási eljárást megelőzően értesítette a kezességet vállaló céget, hogy kezesi kötelezettsége esedékessé vált. A hitelintézet a felszámolási eljárás megindulásakor a felszámoló felé is bejelentette a folyószámlahitel-követelését. Hogyan kell kimutatnia a kezességet vállaló cégnek a bank értesítése alapján érvényben lévő kezességvállalási kötelezettséget, mivel azt a hitelintézet a mérleg fordulónapja előtt már érvényesíteni kívánta? Figyelembe kell-e venni azt a tényt, hogy az adós felszámolása december 31-én már folyamatban volt, és a hitelintézet a felszámoló felé is benyújtotta hitelezői igényét erre az összegre, amelyet a felszámoló visszaigazolt?

Kérdés: A vevőktől kapott előlegek 2005. 12. 31-ei mérlegértékét hogyan kell megállapítani, tekintettel az áfa 25 százalékáról 20 százalékra való csökkenésére? 2005-ben az előlegek után 25 százalék áfa került bevallásra, ezzel szemben 2006-ban, amikor a tényleges teljesítéssel a felek elszámolnak, a nettó értékbe a 2005-ben befolyt nettó előleget lehet csak beszámítani. (Feltételezem, hogy a felek nettó + áfa összegben határozták meg az ügylet ellenértékét!)

Kérdés: Az ingatlanforgalmazó cég megbízást adott az építőipari társaságnak a közművesítési feladatok elvégzésére. A terület közművesítése után a megrendelő a közművesítést nem veszi át, mert annak ellenértékét nem tudja kifizetni. A hosszú és költséges pereskedés elkerülése érdekében el lehet-e járni az alábbiak szerint? A kivitelező a szerződést felbontja, majd az elkészült közművesítést késztermékként vagy áruként készletre veszi, megállapítja az egy-egy telekre jutó közműráfordítás összegét és árát, megpróbálja közvetlenül értékesíteni a telektulajdonosoknak. A ráfordításoknál az áfa levonásra került, az értékesítések esetén pedig az áfa megfizetésre kerül. Ha a közművesítést csak bekerülési érték alatt tudja a kivitelező értékesíteni, adható-e utólagos árengedmény? Az árukészlet leértékelhető-e a keresleti ár szintjére?

Kérdés: A 2488. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan további, az építőipari gyakorlatban előforduló esetekre szeretnék választ kapni. Ilyen eset, hogy a megrendelő az elvégzett munkáról a számlát befogadja, a szerződés mennyiségi és minőségi átvételét igazolja. A fizetési határidőben viszont felszólítás ellenére sem fizetett, likviditási problémáira hivatkozik, évekig elhúzza a fizetést, előfordulhat az, hogy közben felszámolásra is sor kerül. Véleményem szerint ilyen esetben jogos az árbevételkénti elszámolás.