2657 talált állásfoglalás az értékesítés kifejezésre

Kérdés: A kétszemélyes kft. (férj, feleség) az elmúlt évben válás következtében egyszemélyessé vált. A kivált taggal az elszámolás megtörtént, a kft. visszavásárolta a tag 1,5 millió forintos üzletrészét 60 millió forintért (50%). Ha a tagnak ingyenesen átadjuk, akkor a 60 millió forint összevont jövedelemként adózik? Ezt a tag nem tudja vállalni. Ha a kft. bevonja, a saját tőke elbírja, van annak valami adóvonzata a tagnál, illetve a kft.-nél? A tőke- és eredménytartalék 120 millió forint, a lekötött tartalék 60 millió forint, a jegyzett tőke 3 millió forint. Van-e valamilyen más, kedvezőbb megoldás?

Kérdés: A bt. épített egy panziót, amelyet működtetett, az bevételt termelt. Az építés során az áfát visszaigényelte 2004-ben. 2007. 01. 01. napjától alanyi adómentességet választott. 2008-ban a bt. el akarja adni a panziót. Kell-e áfát fizetnie és mi után? A panzió könyv szerinti értéke 25 millió forint, a forgalmi értéke – becsült – 60 millió forint, eladni 50 millió forintért lehet. Mi lesz ez esetben a társasági adó, a különadó alapja? Az egyik tag 30 millió forint összegű tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. Ezzel csökkentheti az eredményét?

Kérdés: Társaságunk egyik tevékenysége építési betonelemek gyártása. Szerződéseink többsége a gyártási tevékenységen túlmenően tartalmazza az elemek szállítását és a helyszíni összeszerelést is. Ennek megfelelően építési-szerelési szerződést kötünk. A szerződés szerinti egyösszegű vállalási ár jelentős részét, kb. 80 százalékát a legyártott betonelemek, a fennmaradó 20 százalékot a szállítás, szerelés tesz ki, szerződéseinkben a betonelemek ára, a szállítás és a szerelés díja nincs egyedileg meghatározva. Az általunk nyújtott szolgáltatás építési hatósági engedélyhez kötött. Véleményünk szerint ez a tevékenység a fordított adózás alá tartozik. Kérdéseink: A fent részletezett munkára kötött szerződés termékértékesítésnek minősülhet-e, tekintettel a 2008. 01. 08-án megjelent APEH-tájékoztatóban foglaltakra? Van-e eltérés az adózás, a számlázás tekintetében, ha a betonelemek értékét, a szállítás díját, a szerelés díját külön-külön határozzuk meg? Építésihatóságiengedély-köteles tevékenységekhez kötött vállalkozási szerződéseknél mi lehet a határ az egyenes és a fordított adózás között?

Kérdés: Számlával egy tekintet alá eső okiratot cégünk 3 esetben készít: – ha meghiúsult a vásárlás (sztornó), – ha téves áru vagy ár számlázása történt, – ha a vevő nem a számára megfelelő árut vett, vagy problémája van az áruval, és azt mi visszavásároljuk. A számlával egy tekintet alá eső okiraton ugyan nem kell feltüntetni a teljesítés időpontját, de a számlázóprogramunk feltünteti, helyesbítéskor az eredeti vásárlás teljesítési időpontját hozza fel. Problémám a könyvelésnél akkor van, ha az eredeti teljesítési időpont az előző hónapban van. Például, ha a 2008. 07. 10. napi teljesítésű számlát 2008. 08. 15-én módosítom. Az árbevétel módosítását 2008. 07. 10. napjával könyvelem. A vevő a helyesbítő számlát 2008. 08. 19-én veszi kézhez, ezen dátummal könyvelem az áfát (negatív előjelű számlahelyesbítés esetén). Ha pozitív előjelű a számlahelyesbítés, akkor azt az eredeti teljesítés időpontjára könyvelem, az áfát önellenőrzéssel helyesbítem. Helyesen gondolom? Visszavásárlás esetén is így kell eljárnom?

Kérdés: Termékértékesítéssel foglalkozunk. Vevőinkkel nincs írásos szerződésünk és megállapodásunk sem. A legtöbb esetben a vásárláskor számlát készítünk. Előfordul, hogy a számla készítése technikai okokból elmarad. Ez esetben szállítólevél készül a teljesítéskor. Ezt követően 15 napon belül vevőnként elkészítjük a számlát, amelyhez 3-4 szállítólevél is tartozhat. Helyesen járunk el akkor, ha a számla teljesítési időpontja megegyezik a fizetési határidővel?

Kérdés: Társaságunk terméket importál Kínából, amelyet Hamburgban vonnak vámkezelés alá, Magyarországon közösségi beszerzésként megfizeti utána az áfát. A kínai cég számlája 2007. 12. 05-én kelt, de az áru 2008. 01. 04-én lett vámkezelve, Magyarországra viszont csak 2008. 01. 07-én érkezett meg. Milyen időponttal kell a kínai partner számláját könyvelni?

Kérdés: A kft. kis értékű eszközöket, gépeket vásárolt, amelyeket a kft. éveken keresztül használni fog. Kell ezekről a tárgyi eszközökről nyilvántartást vezetni? Mikor kötelező? A kft.-nek évek óta nulla nyilvántartási értéken szereplő tárgyi eszközei vannak, amelyeket évek óta nem használ. Hogyan és mikor lehet kivezetni a nyilvántartásból? A tárgyieszköz-nyilvántartást hány évig kell megőrizni? Ha a kft. értékesítette nem használt tárgyi eszközeit, azok nyilvántartásait hány évig kell megőrizni?

Kérdés: Cégünket egyik partnerünk azzal kereste meg, hogy a forintban kiállított számláinkat euróban szeretné kifizetni. Több különböző értékű és fizetési határidejű számláról van szó. Van-e ennek valamilyen törvényi akadálya, illetve milyen árfolyamot kell a kiegyenlítésnél figyelembe venni? Mivel importálunk, esetenként nekünk is szükségünk van a devizára. Megteheti-e a vevő azt, hogy legközelebb devizás számlát kér, amelyet végül forintban egyenlít ki? Ebben az esetben milyen árfolyamon történjen az elszámolás?

Kérdés: Egyik ügyfelünk, egy betéti társaság (családi vállalkozás: szülő és gyerekek), mivel tevékenységet évek óta nem folytat, szeretné a társaságot jogutód nélküli végelszámolással megszüntetni. A bt.-nek 2 beltagja és 1 kültagja van. A bt.-nek tartozása nincs, egyetlen vagyontárgya egy ingatlan (lakás). A törzsbetétek arányában felosztott vagyon (lakás) utáni 25% szja-n kívül van-e egyéb adófizetési kötelezettsége a tagoknak – különös tekintettel az áfára? Amennyiben az ingatlanrészről a tulajdonosok az egyik tulajdonos tag javára lemondanak, milyen adófizetési kötelezettség terheli a lemondó tagokat, és milyen adókat kell fizetni annak a tulajdonosnak, aki a kedvezményezett?

Kérdés: Lakásépítéssel foglalkozó kft. közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett az épülő lakások után. Hogyan könyveljük az átutalt összeget? Hogyan kell azt a társasági adónál számításba venni?