2657 talált állásfoglalás az értékesítés kifejezésre

Kérdés: A magánszemély eladja ingatlanát egy lízingcégnek, annak érdekében, hogy azt a saját cégén (kft.) keresztül ugyanezen lízingcégtől visszabérelje (a cégben 50%-os tulajdonos). Az induló lízingdíjat – az ingatlan 20 százalékát – a saját kft. nem pénzmozgással egyenlíti ki, hanem a lízingcég, a lízingbe vevő saját kft. és a volt tulajdonos magánszemély beszámítási megállapodása alapján az eladó magánszemélynek járó vételárból beszámítja a cég önerős fizetési kötelezettségébe. Felmerülhet itt az ajándékozás esete? Valamilyen szempontból aggályos lehet-e az ügylet? Hogyan kell nyilvántartani ezt az ügyletet, ami egyébként valós piaci áron realizálódott?

Kérdés: Egyéni vállalkozónál a tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételt figyelembe kell-e venni az iparűzési adó számításánál?

Kérdés: Cégünk működését végelszámolással szeretné lezárni. Tartozásunk, követelésünk nincs. A cégben lévő (nullára leírt, kis összegű eszközök, illetve még le nem írt) eszközök elszámolására, illetve a meglévő pénzállomány cégből történő kivételére milyen legális lehetőség van? Végelszámolás esetén az adóhatóság folytat-e visszamenőleges ellenőrzést? Mire kell még odafigyelni a végelszámolás során?

Kérdés: Társaságunk ingatlanértékesítéssel is foglalkozik. Egyik vevőnk felbontotta előszerződését, így 18,5 millió forintot vissza kellett fizetnünk. Vevőnknek 12 millió forint összegű tartozása volt egyik szállítója felé, amelyet úgy kívánt rendezni, hogy írásos nyilatkozatot adott felénk, hogy követeléséből a szállítóját egyenlítsük ki, és részére csak a különbözetet utaljuk át. Társaságunk e megállapodás birtokában egyezséget kötött a vevő szállítójával, mely szerint azonnal és egy összegben fizet az eredeti adós helyett, és ezért a szállító eredeti 12 millió forint összegű követeléséből 1 millió forint engedményt ad. Az így kapott engedményt terheli illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés: A társaság 2007 decemberében kiválással alakult. A kiválás során egy használatbavételi engedéllyel rendelkező, nem lakás céljára szolgáló ingatlan került a társaság tulajdonába a tőketartalékkal szemben. A kiválás célja ezen ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása, 2009. évtől. Előtte 2008. október 1-jétől az ingatlant felújítják. A társaságnak a bérbeadásig nem lesz bevétele, az adóköteles bérbeadás alá nem jelentkezett be, illetve nem választotta az új Áfa-tv. szabályainak alkalmazását. A társaság tevékenységei között szerepel az ingatlan-bérbeadás. 2008-ban az ingatlanfelújítás áfája visszaigényelhető? A gondot az okozza, hogy két, 2006. évi APEH-állásfoglalás nem azonos módon ítéli meg a fenti esetet.

Kérdés: Térítés nélkül átadunk egy silót partnerünknek. A megállapodásban kikötöttük, hogy ezért egy évig havi x tonnát tőlünk kell vásárolnia. Mi a helyes elszámolás a számvitelben, az áfában?

Kérdés: Megvalósult egy 200 millió Ft összegű beruházás, 2008. évben fejeződött be és került aktiválásra. A beruházás több külső vállalkozó igénybevételével valósult meg. Mintegy 20 millió Ft értékben az anyagot a társaság vásárolta meg, amelyet nem számlázott ki a hitelezőnek. A felhasznált, beépítésre átadott anyagot mint saját teljesítményt számolta el a társaság a számviteli előírások szerint. Kérdés, hogy ez valóban saját rezsis beruházás az Áfa-tv. szerint? És az épület aktivált értéke képezi a fizetendő áfa alapját? A létesítményben egy szinten uszoda, szauna és konditerem is van, amely nem a vállalkozási tevékenységet szolgálja. Mikor és milyen formában kell az áfa megosztását elvégezni, mikor kell megfizetni az uszodai szintre jutó visszaigényelt áfa összegét? Az uszodai szint épületrészhez bevételszerző tevékenység nem kapcsolódik, az a tulajdonosok és az alkalmazottak pihenését, kikapcsolódását szolgálja majd.

Kérdés: 2007. november 14-én kötött vállalkozási szerződésben – építésiengedély-köteles – biogáztermelő blokk elkészítésére vállalkoztunk. 2008. 02. hóban befogadott tervezői számlát továbbszámláztuk a normál adózás szerint. A megrendelő 05. hóban az Áfa-tv. 142. §-ra hivatkozva visszaküldte számlánkat, szerinte a szerződést egyben kell értelmezni, és az egész mű elkészítése fordított adózás alá esik. Kérjük állásfoglalásukat, hogy jelen esetben a tervezést az egész részeként, vagy önállóan kell-e értelmezni az Áfa szempontjából!

Kérdés: 2007-ben 100 fő részére szervezett 2 napos konferenciával kapcsolatos szállás és éttermi szolgáltatás (étel, ital) áfája visszaigényelhető-e?

Kérdés: Pályázati úton elnyertük egy nagy projekt megvalósítását. A projekt egyrészt építésiengedély-köteles, másrészt építési engedélyt nem igénylő munkákból áll. A megrendelővel kötött szerződés fix összegű, a pénzügyi teljesítésnél részszámla-kibocsátási lehetőségünk van a műszaki tartalmak, készültségi fokok teljesítése szerint, bizonyos időközönként. A részszámlákat, illetve a végszámlát teljes egészében fordított áfásan állíthatjuk ki annak ellenére, hogy a szerződés tárgya tartalmaz építési engedélyt nem igénylő részelemeket is?