Találati lista:
1941 Ingatlanforgalmazás: első értékesítő
Kérdés: Egy ingatlanforgalmazó társaság lakóingatlant értékesített egy másik ingatlanforgalmazó társaságnak. Mivel az ügylet az építés befejezését követő első értékesítésnek minősült, ezért az értékesítő társaság felszámolta az áfát. A vevő ingatlanforgalmazó társaság a lakóingatlant továbbértékesítési céllal vette meg, ezért a rá áthárított adót levonásba helyezte. Helyesen járt-e el a beszerző? Általánosságban: milyen esetekre kell alkalmazni az áfatörvény 33. § (2) bekezdés j) pontjában foglalt áfalevonási tiltást?
1942 Adó megállapítása becsléssel
Kérdés: Egyéni vállalkozónál bevallások utólagos ellenőrzésére vonatkozó vizsgálatot rendelt el az APEH 2003. és 2004. évekre. A határozat szerint adóhiányt állapított meg azért, mert a leltár szerinti nyitókészlet és a beszerzés csökkentve az értékesítéssel, valamint a zárókészlet nem egyezett egyik évben sem. A revízió az értékesítéseket korrigálta oly módon, hogy a 12, illetve 15%-os áfatartalommal könyvelt tételeket és a 25%-os tételeket átrendezte, azaz a fizetendő áfát növelte, emiatt áfahiányt és szja-hiányt állapított meg. Kérdésem, hogy helyesen járt-e el az APEH, illetve miként lehet elkerülni a hasonló helyzeteket?
1943 Import Közösségen belüli továbbértékesítése
Kérdés: Három társaság (japán, német és magyar) a következőkben állapodtak meg: a japán társaság terméket (gépsort) értékesít Magyarországra, itt vámolás alá helyezik, mivel a gépet belföldön használják, a számlázás a magyar cég felé történik. Azonban megállapodásuk alapján a gép tulajdonosa a német partner lesz, így a magyarnak egy számlát kell kiállítani az értékesítésről. A termék nem lépi át már a határt, hiszen több ezer tonnás gépről van szó, de a beruházás német könyvekben való kimutatása miatt a számlát a magyarnak ki kell állítani. A magyar adóalany ebben az esetben 20% áfát kell hogy felszámítson? Ahhoz, hogy ebből adómentes termékértékesítés(ek) legyen(ek), a gépet meg kell járatni először Németországba, majd vissza kell hozni Magyarországra? Abban az esetben, ha a német partner részére kerülne rögtön kiállításra a japán számla, akkor a németnek be kellene jelentkeznie Magyarországon regisztrált adóalanynak, hogy a vámáfát bevallja, és tárgyieszköz-beszerzés jogcímen vissza is igényelje?
1944 Az ötös számlaosztály számláinak zárása
Kérdés: Az év végi zárásban az 5. számlaosztály számláit össze kell vezetni a 8. számlaosztály megfelelő számláival. Az aktivált saját teljesítmények értéke számla melyik 8. számlaosztály számlára kerül átvezetésre?
1945 Adásvétel birtokba adás nélkül
Kérdés: 2006-ban ingatlanértékesítés történik olyan ingatlan esetében, amelyet a vevő már korábban engedéllyel használt, területre lépési engedélyt kapott, ezért a birtokba adási eljárás lefolytatásától a felek eltekintenek. Mi legyen a számlán a teljesítés dátuma? A földhivatali bejegyzés 2006-ban lesz. Helyes-e a számlán a 20 százalékos áfa feltüntetése? Mi a helyzet akkor, ha a bérlő veszi meg az ingatlant?
1946 Telekvásárláshoz adott támogatás elhatárolása
Kérdés: Vállalkozásunk orvosi betéti társaság, amelyik az OEP-től szerződés alapján ingatlantámogatást kap hitelből vásárolt orvosi rendelő ellenértékének törlesztésére. Az időbelileg elhatárolt támogatás összegéből a telekre jutó részt hogyan kell visszaírni, mivel a telekre nem lehet értékcsökkenési leírást elszámolni?
1947 Ingatlanértékesítés használati jog kikötésével
Kérdés: Az ingatlantulajdonos eladó használati jog 10 évre történő fenntartása mellett értékesíti ingatlanát. Az adásvételi szerződésben a felek a tehermentes ingatlan piaci értékét 15 millió Ft-ban, a használati jog értékét 7,5 millió Ft-ban rögzítik, az eladási árat 7,5 millió Ft-ban határozzák meg. Az ügylet számlázása és számviteli elszámolása bruttó módon vagy nettó módon történjen?
1948 Követelés faktorálása
Kérdés: Cégünk a követeléseit visszterhes faktoringügylet során faktorálja. Egy adott időpontban faktorkövetelésként mutatjuk ki annak a számlának a végösszegét, amelyet benyújtottunk a faktorcéghez, és kötelezettségként mutatjuk ki a faktorcég által átutalt előleget. Az összevezetésre csak akkor kerül sor, amikor a faktorcég sikeresen hozzájutott az eredeti vevőnktől a pénzhez. Az elszámolás során a követelésértékesítést nem számoljuk el egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként, hanem azt folyószámlán könyveljük, mint ahogyan azt egy szakmai folyóirat javasolta. Év végén a faktorcéggel kapcsolatosan kimutatott követelést és kötelezettséget nem vonjuk össze, azt külön-külön mutatjuk ki. Helyes ez így? Helyes az egyéb bevétel, egyéb ráfordítás számlák mellőzése?
1949 Kiszerelés minősítése
Kérdés: Fűszer-kereskedelemmel foglalkozó belföldi társaság nagy mennyiségű zsákos fűszert szerez be EU-tagállamból. A több kg-os fűszereket kis zacskóba csomagoltatják bérmunka keretében. A zsákban érkezett fűszer könyvelhető-e elábéként? Lehet-e saját termelésű készlet címén állományba venni a csomagolt fűszereket?
1950 Naponta kiszállítás, hetenkénti számlázás
Kérdés: A pékség naponta szállítja a pékárut az üzletekbe. A számlázás heti rendszerességgel történik. A számlákat készpénzzel egyenlítik ki. A teljesítés tényét milyen dokumentumokkal, milyen részletezettségben kell alátámasztani készpénzes és átutalásos fizetés esetén?
