2657 talált állásfoglalás az értékesítés kifejezésre

Kérdés: Társaságunknál pénzbeli megtérítés történik garanciális elszámolásra hivatkozással, ahol az anyagok nettó beszerzési árát, előre meghatározott óradíjjal munkadíjat és a nettó anyagár százalékában anyagkezelési díjat küldenek. Ezt a bevételt hogyan kell értelmezni, könyvelni? Értékesítés nettó árbevétele vagy egyéb bevétel? Felfogható-e utólag adott, pénzügyileg rendezett engedménynek?

Kérdés: Nem látjuk egyértelműnek az adott támogatások számviteli besorolását. Az Szt. 2005. 01. 01-jétől alkalmazandó szabályokhoz kapcsolódó indokolása szerint: "A törvény pontosítja és egyértelművé teszi az előírásokat a tekintetben, hogy a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, illetve adott támogatást, véglegesen átvett-átadott pénzeszközt mikor kell az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között, mikor kell a rendkívüli bevételek, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolni, és ez utóbbiak esetében mikor kell azokat időbelileg elhatárolni." Mi azonban nem látunk egyértelmű helyzetet. Nem kapunk arra iránymutatást, hogy egy támogatást minek a mentén kell megítélni. Egy olyan támogatás, amelyet a vállalkozás egy közhasznú alapítványnak működése során először és utoljára ad, az a rendkívüli ráfordítások fogalmának legalább annyira megfelel, mint az egyéb ráfordítások fogalmának (az az értékesítés nettó árbevételéhez se közvetlenül, se közvetetten nem kapcsolódik). Véleményünk szerint a jogalkotó nem rendezte a kérdést, holott a kiegészítő mellékletben történő bemutatás szempontjából nem mindegy, hogy egyéb ráfordítás, illetve rendkívüli ráfordítás.

Kérdés: Nem értékvesztett követelés könyv szerinti érték alatti engedményezése (értékesítése) minősülhet-e elengedett követelésnek, vagy a nem ésszerű gazdálkodás miatti adóalap-növelőnek?

Kérdés: A társaság hibridkukorica-vetőmag értékesítésével foglalkozik. 2005-ben egy kht. által kiírt pályázaton államilag minősített hibridkukoricavetőmag-értékesítést végzett. Adásvételi szerződés alapján az értékesítés visszavásárlási kötelezettség mellett történt. Az áru a kht. központi raktárába betárolásra került, annak áfával növelt ellenértékét társaságunk számlája alapján a kht. 2005-ben kiegyenlítette. Az adásvételi szerződés mellékletét képezi a szerződéses értéknek a 150 százalékával megegyező saját, nem forgatható fedezeti váltó. A vetőmag 2006-ban visszavásárlásra került. A kht. számlázta felénk a vetőmag ellenértékét, plusz felárat, plusz áfát. 2005-ben ki kell-e mutatni a vetőmag ellenértékét árbevételként? A visszavásárlási kötelezettség miatt el kell-e határolni? Adóalapot képez-e a bevétel 2005-ben? Hogyan kell könyvelni, és hol kell kimutatni a 150 százalékos váltókötelezettséget? Hogyan kell könyvelni a visszavásárlást?

Kérdés: A bt. még evás kora előtt egy irodát vásárolt, mely után visszaigényelte a 25% áfát. A tavalyi év során az irodát átminősítette lakássá. Most, 2006-ban csak az értékesítés miatti 15% evát kell fizetnie, vagy esetleg az átminősítés időpontjára nézve kell megfizetnie a korábban visszaigényelt 25% áfát, és ebben az esetben a lakásról szóló számlát TAM-ként kell kiállítania?

Kérdés: Egy kft. szerszámgépeket gyárt. A termékek egy részét uniós országokban értékesíti. A készárut a kft. saját tehergépkocsijával szállítja az uniós vevő telephelyére. Az országból történő kiszállításnál milyen igazolás (bizonylat) kell ahhoz, hogy az uniós országba történő szerszámgép-értékesítésről áfa nélküli számlát állíthasson ki (a kiszállítás tényét tudja igazolni) a kft.?

Kérdés: Kereskedelmi cég terméket értékesít, erről számlát állít ki. A vevő elvitte az árut, majd egy későbbi időpontban visszahozta azt, mert meggondolta magát. Ebben az esetben helyesbítő számlát állítunk ki. Kérdés: mi a teljesítés időpontja?

Kérdés: Magyarországi cég közösségi adószám birtokában Ausztriában értékesít terméket, vevői között vannak, akik nem rendelkeznek közösségi azonosítóval. Azért, hogy az ilyen értékesítés után ne kelljen 15 százalék áfát fizetni, a cég Ausztriában is kért és kapott osztrák közösségi adószámot. Szabályos-e, hogy egy termékértékesítésről két számlát állítunk ki úgy, hogy az első számlát az eladó magyarországi cég közösségi adószámmal számlázza az ausztriai cégének 29/A szerinti adómentességgel, majd az ausztriai cég osztrák közösségi számmal értékesít az osztrák vevők felé 10 százalék áfával? A CMR és a szállítólevél kiállítása az első számlához kapcsolódik. Kiállíthatjuk-e mindkét számlát olyan bizonylattal, amelyet magyar nyomtatványboltban vettünk? A második számlára milyen teljesítési időpontot kell feltüntetni?

Kérdés: Magyarországi székhellyel rendelkező betéti társaság EU-tagállamból akar tehergépjárművet vásárolni magyarországi értékesítésre. Milyen kötelezettségek merülnek fel, kell-e a bt. beltagjának a tevékenységben személyesen eljárni? Mi a teendő akkor, ha a bt. az EU-tagállamból megvásárolt tehergépjárművet nem belföldön, hanem más tagállamban, vagy esetleg Unión kívül kívánja értékesíteni?

Kérdés: Kereskedelemmel foglalkozó cég árucsomagot állít össze, amelyben van 5 százalékos és 20 százalékos áfatartalmú termék, valamint adójegyes dohánytermék is. Hány százalék áfával kell értékesíteni a "csomagot", és mi lesz az adójegyes termékkel?