Követelés vásárlása és értékesítése

Kérdés: Ha egy társaság követelést vásárolt 500 ezer forintért, majd eladja azt 550 ezer forintért, hogyan kell a tranzakciót könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A vásárolt követelést az egyéb követelések között kell állományba venni a vételáron (könyvelési tétel: T 365 – K 384, 381). Ha ezt a követelést értékesítik, a vásárolt követelés eladási ára és a könyv szerinti értéke közötti – nyereség jellegű –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Lakásberuházások elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni év közben a lakásberuházáshoz beszerzett telek értékét, a kivitelezők által számlázott vállalkozói díjakat, a társaság által beszerzett és a külső kivitelező által felhasznált építési anyagok értékét? Mi a helyzet év végén?A kft. használatbavételi engedélyek birtokában értékesíti a lakásokat. Első értékesítésnek minősül-e? A lakások elkészülte után a társaság úgy dönt, hogy egy lakást saját tulajdonban tart, és azt bérbeadás útján hasznosítja. Milyen módszerrel lehet az egy lakásra jutó beszerzési árat meghatározni? Hogyan kell kimutatni a saját tulajdonban maradó lakás értékét? Helyi iparűzési adó alapjánál mit kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé besorolni. Az értékesítési céllal beszerzett eszközök (ideértve a telket és az épületet is), az ezen eszközökértékét növelő ráfordítások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Árbevétel: lakásingatlanok értékesítése

Kérdés: Külkereskedelmi cég, amely ingatlanforgalmazással is foglalkozik, lakásingatlanokat értékesít. Ezek eladási árát árbevételként vagy egyéb bevételként kell elszámolni? Esetükben amortizáció elszámolható-e?
Részlet a válaszából: […] ...használatba vettek, üzembe helyeztek. Ha az ilyen lakásingatlant értékesítik, akkor az eladási ár, mint a tárgyi eszköz közvetlen értékesítésének bevétele, az egyéb bevételek között számolandó el.Az ingatlanforgalmazással is foglalkozó cégnél azonban nem ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Eladásra vásárolt ingatlan felújítása

Kérdés: Ingatlanforgalmazó cég az eladásra vásárolt ingatlan esetleges felújítási költségeit hogyan könyveli, ha a továbbértékesítésre szánt ingatlant áruként tartja nyilván, és azt a beszerzés évében nem tudja értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...azt ténylegesen nem vette (nem veszi) rendeltetésszerűen használatba, akkor valóban az áruk között kell kimutatni mindaddig, amíg a továbbértékesítés meg nem történt.Mivel az áruk között nyilvántartott ingatlanok értékét növelik a pótlólagos beruházás, a felújítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Szövetkezeti üzletrész és részvény cseréje

Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?
Részlet a válaszából: […] ...a szövetkezetnek elszámolnia. [Könyvelési tételek: a szövetkezeti üzletrész visszavásárlása: T 3731 – K 4792; részvények értékesítése: T 366 – K 9751; részvények bekerülési értéke: T 8751 – K 3712; az árfolyamveszteség megállapítása: T 9751 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Nonprofit szövetkezet eredményének visszaosztása

Kérdés: Alakult egy új típusú, nonprofit mezőgazdasági szövetkezet, mely a tagok által megtermelt szőlőt felvásárolja, feldolgozza és értékesíti. A gazdálkodási évben keletkezett eredményt felvásárlási jegyen mint felárat juttatja vissza a tagoknak. A 2000. év végén keletkezett adózatlan eredmény visszaosztásával nem volt gondunk, mert 2001 januárjában volt pénze a szövetkezetnek. Kiállította a felvásárlási jegyeket, amelyekből a felárat 2000. évre – időbeli elhatárolásként –, az áfát 2001. január havi visszaigényelendő tételként könyveltük le. Most viszont az a probléma, hogy nem lesz pénze a 2002. év első felében, nem tud felvásárlási jegyet kiállítani a mérleg leadásának határidejéig. Nem tudjuk, milyen formában van lehetősége a 2001. évben keletkezett eredmény visszaosztására a tagoknak a felvásárlási jegy helyett.
Részlet a válaszából: […] ...jól értjük, az adott szövetkezet tevékenysége a tagok által megtermelt termékek felvásárlása és értékesítése. Nem törekszik nyereségre, s a felvásárlási ár részeként felárat fizet a tagoknak. A felvásárlási jegyet attól függetlenül ki kell állítani, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Ingatlancsere elszámolása

Kérdés: Társaságunk vásárolt egy lakóingatlant 10 millió forint értékben. 2 nap múlva elcseréltük a cég telephelye mellett fekvő belterületi ingatlanért. A csereszerződés tárgyát képező ingatlanok azonos értékűek. Mi a helyes könyvelés?
Részlet a válaszából: […] ...az áfa.)Az adott esetben a vásárolt lakóingatlant a vételkor beruházásként kell elszámolni (T 161 – K 455). A cserekor a lakóingatlant értékesítésként (T 311 – K 961 és T 861 – K 161), a belterületi ingatlant beszerzésként (T 161 – K 455) kell kimutatni. Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Készfizető kezesnél a teljesített fizetés elszámolása

Kérdés: Egy magánvállalkozónak két kft.-je van. "B" kft. mezőgazdasági célú kamattámogatásos hitelt vett fel, a hitel és kamatainak a megfizetésére az "A" kft. a hitelszerződésben készfizető kezességet vállalt. Mivel a "B" kft. nem fizette a hitelt, a bank az "A" kft. számlájáról emelte le a hiteltörlesztés esedékes részét és kamatait. Az "A" kft. hogyan könyvelje a "B" kft. által kifizetett összeget? Helyes-e, ha azt az "A" kft. kiszámlázza a "B" kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...választ az utolsó kérdés megválaszolásával kezdjük: számlát a szerződés szerint teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról lehet kiállítani. [Ez következik az Szt. 72. §-a (1)–(2) bekezdésének, továbbá az Áfa-tv. 43....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Ingatlan tulajdnjogának, haszonélvezeti jogának értékesítése

Kérdés: A társaság áfamentes ingatlant értékesít két vevő részére. Az egyik vevő (a cég) az ingatlan tulajdonjogát veszi meg a vételár 70 százalékáért, a másik vevő (a magánszemély) az ingatlan – holtáig tartó – haszonélvezeti jogát vásárolja meg a vételár 30 százalékáért. Az eladó társaság a vevő cég részére a teljes vételár hány százalékáról állítsa ki a számlát? Milyen értéken könyveli és aktiválja a cég a beszerzést? Ki kell-e mutatnia a haszonélvezeti jogot? A haszonélvezeti jog jelent-e osztalékfizetési korlátot?
Részlet a válaszából: […] ...válaszolunk a konkrét kérdésekre.Az eladó társaság külön-külön számlát állítson ki a vevő cég nevére az ingatlan tulajdonjogának értékesítéséről, a vételár 70 százalékáról; illetve a magánszemély nevére az ingatlan haszonélvezeti jogának értékesítéséről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Ajándéksorsolás

Kérdés: Nyereményakció keretében a kft. tárgyi eszközt szeretne nyereményként kisorsolni. A kibocsátott sorsjegyek helyett a kft. termékeinek vonalkódját kell visszaküldeni. A nyeremények között nagy összegű tárgyi eszközök szerepelnek (pl. számítógép, mobiltelefon). Ebben az esetben a kft.-nek van-e személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége, illetve a tárgyieszköz-nyereményeket miképpen számolhatja el?
Részlet a válaszából: […] ...eset az Szr-tv. 23. §-a szerinti ajándéksorsolás. E rendelkezés szerint ugyanis, aki rendszeresen, saját nevében áruk, szolgáltatások értékesítését végzi, engedély nélkül rendezhet és bonyolíthat le vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.
1
230
231
232
251