Értékpapír-juttatás számviteli elszámolása

Kérdés: 2003-tól az értékpapír-juttatás jogcímét a juttató és a kedvezményezett között fennálló jogviszony határozza meg. Ennek alapján, amennyiben az értékpapír-juttatás kedvezményezettje a munkavállaló, a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell az adófizetési kötelezettség megállapításánál alkalmazni. Hogyan kell ezt a számviteli előírások alapján elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...előírások alapján, mivel a KSH-nak a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatója alapján a munkavállalóknak juttatott értékpapírok értékét nem lehet keresetnek tekinteni, azt a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Részvény értékesítése névérték alatt

Kérdés: Termelőszövetkezetünk 2002. augusztus 30-án rt.-vé alakult. Természetesen a szövetkezeti üzletrészeket részvénnyé alakítottuk. A vagyonnövekményből (tőketartalék, eredménytartalék) is részvényt nevesítettünk. Rt.-nk nehéz gazdasági helyzetbe került. Osztalékot nem fizetett, fizetésemelés nem történt. Részvényeseink egy része el kívánja adni a részvényeit azért, hogy nehéz anyagi helyzetén segítsen. Társaságunk visszavásárolná, a jelenlegi reális 20%-os áron. A 20% – mint vételár – csak a halasztott adó kifizetésére lenne elegendő, a részvényes helyzetén nem segítene. Szja tekintetében milyen kötelezettsége van annak a részvényesnek, aki a részvényét a névérték 20%-áért értékesíti?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelemre vonatkozó előírását kell alkalmaznia. Az Szja-tv. 2004-ben hatályos előírása szerint árfolyamnyereség az értékpapír átruházására tekintettel megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Részvényértékesítés névérték alatt

Kérdés: Termelőszövetkezetünk 2002. augusztus 30-án rt.-vé alakult. Természetesen a szövetkezeti üzletrészeket részvénnyé alakítottuk. Rt.-nk – mint általában a mezőgazdasági üzemek – nehéz gazdasági helyzetbe került. Osztalékot nem fizetett, fizetésemelés nem történt. Részvényeseink egy része el kívánja adni a részvényeit azért, hogy nehéz anyagi helyzetén segítsen. Társaságunk visszavásárolná a jelenlegi reális 20 százalékos áron. A 20 százalék – mint vételár – csak a halasztott adó kifizetésére lenne elegendő, a részvényes helyzetén nem segítene. Milyen szja-kötelezettsége van annak a részvényesnek, aki a részvényét a névérték 20 százalékáért értékesíti?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelemre vonatkozó előírását kell alkalmaznia. Az Szja-tv. 2004-ben hatályos előírása szerint árfolyamnyereség az értékpapír átruházására tekintettel megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Visszavásárolt üzletrész könyvelése

Kérdés: A kft. az egyik üzletrész-tulajdonostól a kft.-ben lévő üzletrészét visszavásárolja a névérték 20 százalékáért. Ezt a visszavásárolt üzletrészt – fél év elteltével – egy másik üzletrész-tulajdonos megvásárolja a visszavásárlási értéken. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kft.-nek az üzletrész visszavásárlását az értékpapír-beszerzés szabályai szerint kell elszámolnia. Könyvelési tétel: T 3731 – K 381, 384, a visszavásárlási értéken, az adott esetben a névérték 20 százalékán.A visszavásárolt üzletrész eladását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Visszatérés az Szt. hatálya alá (eva)

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető bt. evaalanyisága megszűnésekor visszatér az Szt. hatálya alá. Nyitómérlegébe milyen kötelezettségeket vehet fel? Felveheti-e kötelezettségei közé az evás időszak alatt megtermelt jövedelem osztalékkifizetési kötelezettségét? Felvehet-e a taggal szembeni kötelezettséget tagi kölcsönből?
Részlet a válaszából: […] ...leltározás során a bt., a kkt. ténylegesen meglévő eszközeit (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek, részesedések, értékpapírok, pénzeszközök) a leltárban mennyiségben és értékben is, a követeléseket és a kötelezettségeket értékben kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.

Elszámolás kilépő taggal

Kérdés: A kft. tagjai egyben alkalmazottak is. Az egyik tag ki akar lépni a kft.-ből. A kilépő tag 970 ezer forintos névértékű üzletrészét 6 millió forintért kívánja a kft.-nek visszaadni. A saját tőke rá jutó része kb. 3 millió forint. Hogyan kell ezt a kft.-nél könyvelni, milyen adófizetési kötelezettséggel jár? Mi a helyzet akkor, ha a társaság tagjai veszik meg ugyanilyen összegben?
Részlet a válaszából: […] ...névértéken szerezte meg, a visszavásárlási érték és a névérték közötti különbözet összegében a kilépő tag jövedelemhez jut, értékpapír (üzletrész) értékesítéséhez kapcsolódó árfolyamnyereségből származó jövedelemhez, amely után az adó mértéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A Gt. megengedi, hogy ha a társaság nem él a tőkeleszállítás (bevonás) lehetőségével, a "saját üzletrész"-t tagjai között szétoszthatja vagyonarányosan, és így a jegyzett tőke nem változik. Társaságunk a visszavásárolt üzletrészt 1999-ben tagjai között szétosztotta, utána 20 százalék forrásadót fizetett, megnövelte a társaságiadó-alapját. Miért kell még szja-val is terhelni? Mennyiben más tőkeemelés ez, mint a bevonás utáni osztalék visszaforgatása? Szerintünk az szja-fizetési kötelezettség sérti a társasági jog előírásait.
Részlet a válaszából: […] ...lehetőségből valamelyik a társaság, illetve a tulajdonosai számára kedvezőbb lehet.Az Szja-tv. 3. §-ának 34. pontja szerint értékpapírnak minősül a kft.-üzletrész is. Az értékpapír formájában megszerzett értéket az Szja-tv. 77/A. §-a szabályozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: Egy kft. megvásárolta az egyik tulajdonos üzletrészét. A Gt. szerint a megvásárolt üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül el kell idegeníteni, vagy azt a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül át kell adni, illetve a határidő eltelte után a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. A társaság döntése alapján a társaság tulajdonában lévő üzletrészt térítés nélkül a tulajdonosok között felosztják. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni (T 551 – K 3731).Az Szja-tv. 3. §-ának 34. pontja szerint értékpapírnak minősül a kft.-üzletrész is.Az Szja-tv. 77/A §-ának (1) bekezdése alapján a magánszemély által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Jegyzett tőke leszállításának személyi jövedelemadója

Kérdés: Társaságunk a jegyzett tőkéjének leszállítását tervezi, kell-e ez után és hogyan személyi jövedelemadót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét. A vállalkozásból kivont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Cégeladás esetén fizetendő forrásadó

Kérdés: Cégeladás esetén milyen érték után kell forrásadót fizetni? Az eladási ár és a törzstőke közötti különbözet után? Mi az adó alapja akkor, ha a cég fennállása alatt törzstőkét emeltek?
Részlet a válaszából: […] ...kérdez, az pedig az Szja-tv.-hez kapcsolódik, és magánszemélyek által fizetendő.Az Szja-tv. 3. §-ának 34. pontja szerint értékpapír – többek között – a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
1
27
28
29
35