Találati lista:
261. cikk / 347 Saját ingatlan bérleti díja (eva)
Kérdés: Egy bt. tevékenységét evaalanyként végzi. A társaság egy fő beltagból és egy fő kültagból áll. A beltag és házastársa 50-50%-os tulajdonában álló ingatlanban végzi tevékenységét a társaság. Az ingatlan 50%-ban a bt. irodája, 50%-ban pedig lakás. A bt. bérleti díjat nem fizet a tulajdonosoknak, hiszen a beltag és a bérelt ingatlan egyik tulajdonosa azonos személy. A bt.-nek evaalapot képez-e a bérleti díj szokásos piaci ára, mint ingyenesen juttatott szolgáltatás?
262. cikk / 347 Határidős leszállítási ügyletek elszámolása
Kérdés: A társaság az árutőzsdén leszállításos, fizikai teljesítésű vételi és eladási ügyleteket köt. Hogyan kell az árutőzsdei ügyleteket elszámolni? Ha az ügylet a mérlegkészítés időpontjáig nem zárul le, a kötési ár és az elszámolóár közötti árkülönbözet időarányos veszteségét vagy nyereségét el kell-e határolni? Van-e eltérés a számviteli elszámolásban annak függvényében, hogy az ügylet zárásakor a tényleges adásvétel megtörténik-e vagy sem?
263. cikk / 347 Elismert piac
Kérdés: Elismert (szabályozott) piacnak minősül-e a tőzsdén kívül más piac is, és az itt elért nyereségre is érvényesíthető-e az 50 százalékos adózás előtti eredménycsökkentés? Véleményem szerint az elsődleges forgalmazórendszer keretei között értékpapírhoz jutók és azt forgalmazók (MÁK, bankok) is megfelelnek a tőkepiaci törvényben az elismert piacra adott meghatározásnak.
264. cikk / 347 Értékpapírok értékvesztése
Kérdés: Befektetési célú vagy forgatási célú értékpapír értékvesztése – felszámolás miatt – növeli-e a társasági adó alapját 2004-ben, illetve 2003-ban?
265. cikk / 347 Osztalék adózása
Kérdés: 2004-től a kifizetett osztalék adóját terheli-e még a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás? Ha az osztalékot tőkeemelésre fordítjuk, az osztalékadó mértéke valóban 20 százalék (más nem terheli)?
266. cikk / 347 Cash flow-kimutatás
Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.
267. cikk / 347 Visszavásárolt üzletrész bevonása, térítés nélküli átadása
Kérdés: A kft. 10 000 E Ft értékben visszavásárolja egyik tagjától az 5000 E Ft névértékű üzletrészét, majd 2004-ben a Gt. szerint ezen üzletrészt a jegyzett tőke leszállításával bevonja, illetve térítés nélkül a tagok között szétosztja. A kft. bevonás előtti jegyzett tőkéje 15 000 E Ft, a saját tőke pedig 90 000 E Ft. Milyen adókat és kinek kell fizetnie ez esetben? Mi a helyzet akkor, ha a kft. az üzletrész bevonását 2004-ben elhatározta, de azt a cégbíróság csak 2005-ben jegyezte be? A bevonás miatti veszteség elszámolható-e passzív időbeli elhatárolásként 2004. évben?
268. cikk / 347 Társaságiadó-alap módosítása
Kérdés: Kérem, mutassák be, hogyan kell (lehet) módosítani a társaságiadó-alapot a devizaárfolyam-különbözettel!
269. cikk / 347 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
270. cikk / 347 Értékpapír részletekben történő értékesítése
Kérdés: Ha több részletben kerül kifizetésre a vételár, akkor a 2005. évtől hatályos új szabályok szerint az adott részletfizetések időpontjában, az adott részösszeg tekintetében kell az adót megfizetni? Ha feltételtől függő a vételár teljes összegének teljesítése, akkor a teljes – még kifizetésre nem került részt is beleértve – összeg után kell az adót megfizetni? (Az adófizetés megelőzi az adott jövedelemrész tényleges kézhezvétele időpontját?)
