391 talált állásfoglalás az értékvesztés kifejezésre

Kérdés: Cégünknek egy felszámolás alatti kereskedelmi társaság tartozik. Követelésünk teljes összegére az előző évben már értékvesztést számoltunk el. A bíróságtól megérkezett a végzés, hogy az adós gazdálkodó szervezetet megszünteti, a felszámolási eljárást egyszerűsített módon befejezi, a hitelezői igények kielégítésére nincs fedezet. Hogyan kell ez esetben helyesen könyvelni? Vissza kell-e írni az elszámolt értékvesztést, és kell-e hitelezési veszteséget elszámolni?

Kérdés: Kérem, mutassák be, hogyan kell (lehet) módosítani a társaságiadó-alapot a devizaárfolyam-különbözettel!

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?

Kérdés: Társaságunk tulajdonosi döntés alapján cégformát vált, részvénytársaságból kft.-vé alakul át. Az átalakulás jogutódlással, könyv szerinti értéken történik, nem változnak a tulajdonosok, a tevékenységi kör és a vagyon sem. Nem történik felértékelés. Önök a Számviteli Levelek 1772. kérdésre adott válaszukban nem tértek ki arra, hogy mely átalakulási esetekben kell záró adóbevallást és beszámolót készíteni. Ugyanakkor a 2003. évi előírásokra hivatkoznak. A 2004. évi jogszabályok szerint, könyv szerinti értéken történő, cégformaváltással járó átalakulás esetén kell-e (kellett-e) a cégbejegyzés napjával adóbevallásokat és beszámolót készíteni? Milyen egyéb teendőink vannak?

Kérdés: 2004. május 1-jétől kiegészült az Áfa-tv. 16. §-a – többek között – azzal, ha a szolgáltatás ellenértékét a hatóság (bíróság) határozattal állapítja meg, a teljesítés időpontja a határozat jogerőre emelkedésének napja. Hogyan érinti ez a peresített követelés elszámolására vonatkozó előírásokat? Várható-e egyéb változás a követelésekhez kapcsolódóan?

Kérdés: Több lejárt követelést mutatunk ki, néhány közülük több éve fennáll. A többszöri fizetési felszólításokra az adósok nem válaszoltak. Tudjuk, hogy néhány cég azóta megszűnt, átalakult, illetve működése kétes. Ügyvezetőnk nem látja értelmét behajtócég igénybevételének, szeretné minél előbb leírni ezen követeléseket. Leírhatjuk-e ezeket a követeléseket anélkül, hogy az ügyvédi vagy a behajtócég álláspontja a kezünkben lenne? Ha igen, mi legyen a könyvelés bizonylata?

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető bt. evaalanyisága megszűnésekor visszatér az Szt. hatálya alá. Nyitómérlegébe milyen kötelezettségeket vehet fel? Felveheti-e kötelezettségei közé az evás időszak alatt megtermelt jövedelem osztalékkifizetési kötelezettségét? Felvehet-e a taggal szembeni kötelezettséget tagi kölcsönből?

Kérdés: A Számviteli Levelek 83. számában az 1710. számú kérdésre adott válasz – véleményünk szerint – hibás értelmezésen alapul. Az értelmezés ellentétes a számviteli logikával, a Tao-tv. alapelveivel. Az értékvesztés évközi visszaírását nem zárja ki az Szt. logikája. Indokolt az értelmezés felülvizsgálata.

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető evaalanynak 2001-ről behajthatatlan követelése van. Leírhatja-e vagy be kell fizetnie utána a 15%-os adót?

Kérdés: Az "A" és "B" kft. összeolvadásával "C" rt. jön létre. A "B" társaság tulajdonosánál ("X") milyen tételeket kell ezzel kapcsolatosan könyvelni? Az "X" tulajdonos a "B" társaságban 30 százalékkal részesedett, amelynek a bekerülési értéke 30 millió forint. Az átalakulás során a vagyonokat felértékelték. "B" társaságnál a felértékelés után a végleges vagyonmérleg szerinti saját tőke 1600 millió forint, amelynek a 30 százaléka 480 millió forint. "X" tulajdonos részesedése a jogutód "C" rt.-ben 15 százalék, ahol a jegyzett tőke 1200 millió forint, a saját tőke 1900 millió forint. Mit kell könyvelni "X" tulajdonosnál?