Találati lista:
311. cikk / 382 Összeolvadás könyvelése a tulajdonosnál
Kérdés: Az "A" és "B" kft. összeolvadásával "C" rt. jön létre. A "B" társaság tulajdonosánál ("X") milyen tételeket kell ezzel kapcsolatosan könyvelni? Az "X" tulajdonos a "B" társaságban 30 százalékkal részesedett, amelynek a bekerülési értéke 30 millió forint. Az átalakulás során a vagyonokat felértékelték. "B" társaságnál a felértékelés után a végleges vagyonmérleg szerinti saját tőke 1600 millió forint, amelynek a 30 százaléka 480 millió forint. "X" tulajdonos részesedése a jogutód "C" rt.-ben 15 százalék, ahol a jegyzett tőke 1200 millió forint, a saját tőke 1900 millió forint. Mit kell könyvelni "X" tulajdonosnál?
312. cikk / 382 Értékvesztés elszámolása és visszaírása
Kérdés: A kft. 2 millió Ft összegű vevői követelésére értékvesztést számolt el a számvitelben 2002-ben 200 E Ft-ot, 2003-ban még 300 E Ft-ot, összesen 500 E Ft-ot. Helyesek-e az alábbi adóalap-korrekciók, ha a vevő 2002. év végén 120 napos késedelemben volt? Adóalap-korrekció 2002-ben: + 200 – 40 E Ft; 2003-ban: + 300 + 40 E Ft – 300 E Ft vagy – 500 E Ft? Ha mindig feloldanánk az elszámolt értékvesztést és újraképeznénk, akkor az adóalap-csökkentés 500 E Ft lenne.
313. cikk / 382 Értékvesztés visszaírása engedményezéskor
Kérdés: A kft. a könyveiben kimutatott követelései jelentős hányadát 2003-ban értékesítette azok bekerülési értékének 60 százalékáért. Ezen követeléseknél az adós minősítése alapján 2002-ben, illetve azt megelőzően már értékvesztést számolt el, a követelések eredeti értéke 50 százalékának megfelelő összegben. Azt hallottam, hogy ilyen esetben a korábban elszámolt értékvesztést nem lehet visszaírni, annak összegével nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni. A vonatkozó törvények milyen előírásából következik ez?
314. cikk / 382 Értékvesztés visszaírása, ha a vevő többet fizet
Kérdés: A kft. az egyik vevőjével szembeni, 5 millió Ft összegű követelésénél 2002-ben 1 millió Ft összegben értékvesztést számolt el, amelynek összegével az adózás előtti eredményt növelte. A vevő 2003-ban a követelés teljes összegét (5 millió forintot) átutalta. Mivel a követelés teljes összege ténylegesen megtérült, a korábban elszámolt értékvesztést visszaírtuk, az adózás előtti eredményt pedig csökkentettük. Helyesen jártunk el?
315. cikk / 382 Követelés értékesítése (faktorálása)
Kérdés: A Számviteli Levelek 44. számában, a 876. kérdésre adott válaszban foglalkoznak a faktoring elszámolásával az ügyfélnél. Társaságunk a vevői számlát kívánja faktorálni. Mi ennek a számviteli elszámolása?
316. cikk / 382 Behajthatatlan követelés leírása
Kérdés: Felszámolás alatti társasággal szembeni követelésünk teljes összegére az előző évben értékvesztést számoltunk el. A bíróságtól megérkezett a végzés, hogy az adós gazdálkodó szervezetet megszünteti, a felszámolási eljárást egyszerűsített módon befejezi, a hitelezői igények kielégítésére vagyoni fedezet nincs. Hogyan kell ez esetben könyvelni?
317. cikk / 382 Visszatérés számviteli feladatai (eva)
Kérdés: Nem az Szt. hatálya alá tartozó, evát választó bt. már 2003-ban kénytelen megszüntetni tevékenységét, egyszerűsített végelszámolással. Hogyan kell ez esetben az Szt. hatálya alá való visszatérés szabályait alkalmazni? Hogyan kell a végelszámolást számviteli és adózási szempontból lebonyolítani? Kell-e könyvvizsgálóval értékeltetni az eszközöket?
318. cikk / 382 Kedvezményezett eszközátruházás
Kérdés: Kereskedelmi tevékenységet végző nagyvállalkozás kedvezményezett eszközátruházás keretében kívánja megszerezni egy másik társaság áruházát. Kérdés, hogyan kell ezt elszámolni az átruházó társaságnál és az átvevő társaságnál, ha az ellenértéket visszavásárolt saját részvénnyel, illetve ha új kibocsátású részvénnyel egyenlítjük ki? Hogyan kell megállapítani az eszközátruházás miatt az átadó és az átvevő társaságnak a társasági adó alapját?
319. cikk / 382 Követelésre elszámolt értékvesztés visszaírása
Kérdés: Lehetséges-e értékvesztés-visszaírás, ha a követelés behajthatatlanná válik? Ha nem lehet visszaírni az értékvesztést, az hogyan tűnik el a könyvekből? Jó-e az a gyakorlat, ha a behajthatatlanná válás miatti leírás előtt, a követelés értékéig visszaírjuk az értékvesztést, és majd a teljes összeget számoljuk el behajthatatlan követelésként?
320. cikk / 382 Készletnyilvántartás hiányában a selejtezés elszámolása
Kérdés: Cégünk éves beszámoló készítésére kötelezett. Készletvezetési kötelezettségünk nincs. Milyen módon kell a selejtezés értékét meghatározni az év közben beszerzett és megsemmisült készletekre vonatkozóan? Úgy gondolom, mivel nincs nyilvántartási kötelezettségünk, a selejtezett készlet bekerülési (beszerzési) értéke a költségek között számolandó el.
