529 talált cikk az étkezés kifejezésre

Kérdés: Ha minden dolgozó egyenlően havi 5000 Ft összegben kap munkahelyi étkezést, viszont néhányan a munkavégzés jellegéből adódóan nem tudják ezt felhasználni, ez az összeg utólag átcsoportosítható-e Erzsébet-utalványra, ha már úgyis adóztunk utána?

Kérdés: 2012. 01. 01-jétől jelentősen megváltozott a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó szabályozás. Ehhez kapcsolódóan kérném a termékdíj könyvelését (kontírozással) és annak időpontját ismertetni.

Kérdés: A szerződés eltérő értelmezéséből adódóan partnerünk nem ismeri el a teljesítést, visszaküldte a számlát. Perre megyünk. A Számviteli Levelekben azt olvastuk, hogy ilyen esetben sztornírozni kell a számlát, és a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napja lesz a teljesítés időpontja. Egy áfaelőadáson viszont az előadó azt válaszolta, hogy szerinte az Áfa-tv. 55. §-a alapján az áfát be kell vallani/fizetni az eredeti teljesítés időpontjában. Hogyan tudjuk feloldani az Szt. és az Áfa-tv. közötti ellentmondást?

Kérdés: Az egyik általunk könyvelt kft. végelszámolással szeretné megszüntetni a tevékenységét. 1994-ben alakult meg 4 M Ft törzstőkével, és tőkén felüli apportként az alapító házaspár ingatlana is a cég tulajdonába került, 30 M Ft értékben, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. Most, a cég megszűnésekor, a cég vagyonának a felosztásakor az ingatlan visszakerül az eredeti tulajdonoshoz. Kell-e illetéket fizetni, és ha igen, hány százalékot? Az ügyvéd szerint nem kell, mert eredetileg is az alapító tagoké volt az ingatlan.

Kérdés: Minősülhet-e a 12 500 forint összegű béren kívüli juttatásra jogosító munkahelyi étkezésnek, ha a munkáltató zárt ebédlőjében ételfutártól megrendelt ételt mikrohullámú sütőben felmelegítve fogyasztják a dolgozók?

Kérdés: Az 5271. számú kérdésre adott válasz újabb kérdéseket vet fel. Az elhatárolások kapcsán mi a teendő azon időszaki szolgáltatásokkal, ahol az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése alapján a számlakibocsátó nem tud elkésni a számla kiállításával, hiszen a teljesítési időpont mindig a számlakiállítást követő esemény (a fizetési határidő)?

Kérdés: Rendezvényszervezéssel foglalkozó kft. az általa rendezett szakmai kongresszuson a meghívott külföldi, illetve belföldi előadók alábbi költségeit a kft. nevére szóló számlák alapján elszámolja: szállásköltség, utazási költség (repülőjegy, taxi), kongresszuson biztosított ellátás (étkezés, kulturális program). Az előadók felsorolt költségei után terheli-e, és milyen mértékű szja-, járulék- vagy egyéb adófizetési kötelezettség a rendezvényszervező kft.-t? A költségek a társasági adó szerint elszámolható költségnek minősülnek-e, milyen dokumentáció szükséges a költségek szabályos elszámolásához?

Kérdés: A kft. átvállalta dolgozója temetésének költségeit. A temetés számlával alátámasztott összes költsége 443 000 Ft volt. Az áfát a kft. nem vonta le. Bizonytalanok vagyunk a helyes könyvviteli számlaszámban és abban, hogy ennek a tételnek milyen adó- vagy járulékvonzata van. Mi a 86. számlacsoportban szeretnénk elszámolni, és megfizetni a 10%-os társasági adót. Helyesen járnánk-e el?

Kérdés: Egy társaság a következő feltételekkel kötött biztosítást:
Megnevezése: Teljes életre szóló folyamatos díjfizetésű kockázati életbiztosítás, kiegészítve baleseti halálra és baleseti rokkantságra szóló biztosítással. Szerződő: Társaság. Biztosított: magánszemély, a társaság alkalmazottja. Kedvezményezett: a magánszemély gyermekei. Lejárat: a biztosított halálakor vagy a baleseti rokkantság bekövetkezésekor.
A szerződő fél felmondás alkalmazása mellett választhat a visszavásárlási összeg kifizetése és a szerződés díjmentesítése között. Ezekkel a feltételekkel elszámolható-e az éves biztosítási díj személyi jellegű ráfordításként?

Kérdés: Egyik ügyfelünk vendéglátó-ipari tevékenységet folytat, ennek keretében pékárutermékeket is értékesít, amelyet helyben sütnek. A pék­árut a vállalkozó papírzacskóban adja át a vevőknek, akik vagy elviszik, vagy a vendéglátó-ipari egységben lehetőséget kapnak a helyben fogyasztásra, igénybe véve a helyiségben lévő asztalt, széket, esetleg mosdót stb. Kérdésünk az, hogy ez utóbbi esetben – amikor helyben fogyasztják el a terméket – milyen áfamértéket kell alkalmazni: 18 vagy 25%-osat?