529 talált cikk az étkezés kifejezésre

Kérdés: A közalapítvány főtevékenysége: szociális tevékenység, családsegítés, nevelés, oktatás, különböző rendezvények szervezése (nyári tábor, fesztivál rászoruló gyermekek részére). Ezek során felmerülnek különféle költségek: belépőjegy, a tábor ideje alatt étkeztetési költségek, szegény gyerekek részére gyógyszer stb. Ezeket egyéb személyi jellegű ráfordítások között kell könyvelni? Nem reprezentáció, nem étkezési költség, nem adomány! Van olyan gyerek, akinek a táncos fellépé­séhez vásárolnak ruhát, cipőt, pólót stb. Hol számolandók el?

Kérdés: Önkormányzatunk óvodát tart fenn, amely konyhát is üzemeltet. A konyha értékesítésből származó bevétele meghaladja az 5 millió forintot, így áfaköteles. Az étkezési díjak számlázása manuálisan történik az élelmezésvezető által, és utólag az önkormányzathoz történő beérkezése után rögzítjük a pénzügyi programunkban, amellyel egyúttal az áfaanalitikát is vezetjük. Jelenleg a térítésidíj-számlákat jogcímenkénti bontásban – összesítő bizonylat készítésével – egy összegben visszük be a pénzügyi programba, vételezem be a pénztárba. Ez így megfelel az Áfa-tv. előírásainak, vagy minden, az óvoda élelmezésvezetője által kiállított egyszerűsített számlát egyenként újból kellene rögzíteni? Ha én vagyok a pénztáros, összeférhető-e ezzel az, hogy a készpénzes számlákat a pénztárbizonylatokon én érvényesítem?

Kérdés: Cégünk likviditási problémája miatt az egyik szállítónk befogadott számláját saját váltó kiállításával egyenlítette ki, melyet a beszállító írásbeli nyilatkozatban el is fogadott. A számla értékét ezáltal kiegyenlítettnek tekintettük, és a havi áfabevallásunkban az így kiegyenlített számla áfatartalmát levonásba helyeztük és vissza is igényeltük. Helyesen járunk-e el a fentiekben leírtak alapján, amikor az Áfa-tv. 259. §-ának 15. pontjában leírt pénzhelyettesítő eszközre figyelemmel, a saját váltó mint fizetőeszköz használata alapján az áfa kiutalását kérjük?

Kérdés: Hogyan történik a tőzsdei határidős részvényvásárlás, -eladás könyvelése? A kötésekhez kapcsolódó jutalék elszámolható-e a beszerzési ár részeként? Összevonható-e az egyes kötéseken elért árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség? Vagy kötésenként kell az elért eredményt elszámolni? Mindez hogyan jelentkezik egy kettős könyvvitelt vezető evás cég eredményében és az evaalapjában? Ha lehet, kontírozzák a tételeket!

Kérdés: Helyesen jár-e el a kft., ha év végén (eredményét látva) egyszerre vásárolja meg dolgozóinak a 12 havi melegétkezési utalványt, egyszerre adja át, és a decemberi járulékbevallásában vallja be és fizeti meg a 12 hónap melegétkezési utalvány kedvezményes adóját?

Kérdés: Egy társaság őstermelőkkel termeltetési szerződést kötött termények felvásárlására 2009. évre vonatkozóan 2009 márciusában. A szerződés alapján felvásárlásra került a termény. A teljesítéstől számított 15 napon belül kiállításra került a 3 dátumos felvásárlási jegy, ahol a teljesítés időpontja az átvétel napja, a kiállítás napja a teljesítéstől számított 15 napon belül, fizetési határidő a szerződés alapesetét figyelembe véve a teljesítéstől számított 75 nap. A szerződés szerint a fizetési határidő alapesete azt jelenti, hogy amennyiben a társaság megkapja a továbbértékesített termény ellenértékét határidőre, úgy 75 napon belül kifizeti az őstermelőket. További kitétel a szerződésben a fizetési feltételek között, hogy abban az esetben, ha a továbbértékesített termény ellenértékét nem kapja meg a társaság határidőre, azaz késve fizetik ki az ellenértéket, úgy a társaság az ellenérték bankszámlájára érkezését követő 5. banki napon belül köteles kifizetni az őstermelőknek a felvásárlási jegyek ellenértékét. A továbbértékesített termények ellenértéke nem került megfizetésre határidőre a társaság részére, ezért a társaság és az őstermelők megállapodást kötöttek követeléselengedésre. Ez azt jelenti, hogy az őstermelő elengedi a társasággal szemben fennálló bruttó követelésének 2,68%-át, és ennek fejében a társaság saját pénzeszközeiből kiegyenlíti a felvásárlási jegyek értékét a határidő lejárta előtt. Számokkal alátámasztva: a termény nettó értéke 100 egység, a kompenzációs felár 12, a felvásárlási jegy bruttó összege 112. Az elengedett követelés 3. A fennmaradó 109 kifizetésre került pénztárból, bankból, összevezető levéllel. Kérdéseim: Az Áfa-tv. 204. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében helyesen gondolom-e, hogy a felvásárlási jegy így teljes mértékben kifizetettnek minősül, és az áfabevallásban levonásba helyezhető a 12 egység kompenzációs felár? A 0908-as bevalláson az őstermelőnek kifizetett összeg jelentésekor a fenti összegek közül melyiket kell bevallani? A 112-t vagy a 109-et? Az őstermelő szempontjából a fenti számok alapján mi számít bevételnek? A 109 vagy a 112? Az őstermelők esetében értelmezhető-e a követeléselengedés?

Kérdés: A számviteli törvény hatálya alá tartozó evás cég üzletrészt vásárolt egy kft.-ben. A vételár és az üzletrész értéke közötti különbözet evaalapot képez? A különbözet árfolyamnyereségként került a könyvekbe cégünknél.

Kérdés: Az üzemi ingatlan tűzkárt szenvedett, 35%-os kár érte. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz, vagy előfordulhat felújítási rész is, mivel a helyreállítás költsége meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 35%-át? A biztosító egy mai helyreállítást térít, és nem a több évvel ezelőtti nyilvántartási értéket. Időbeli elhatárolás szóba jöhet-e a felújításra eső értékcsökkenéssel szemben, a biztosító kártérítésének elhatárolásával? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást (értékelési tartalék van az ingatlanra)?

Kérdés: "A" építőipari cég az eredetileg visszatartott 10%-ot megkapta a vevőitől, mert bankgaranciákat kötött rá. Tehát vevői követelésállománya nincs, viszont x évig, ha szükséges, a garanciális javításokat el kell végezze (ha nem tenné, vevői lehívhatnák a bankgaranciákat). Ezt akarja tőle átvállalni "B" cég. Megállapodásukból: "a garanciális javítási kötelezettség keretében esetlegesen felmerülő javítási munkák átvállalása. Az ezzel kapcsolatos rendelkezésre állás díja: Y E Ft." Mivel az eredeti munkák hatóságiengedély-kötelesek, a kiállított számla is fordított adózású lesz. Jól gondolkoznak-e a felek áfa szempontjából, és hogy kell könyvelni a két félnél?

Kérdés: Gépbérbeadással foglalkozó gazdasági társaság a következő számlákat bocsátja ki. Első számla: teljesítés 2010. 01. 31.; fizetési határidő 2010. 01. 31.; számla kiállítása 2010. 01. 10.; szolgáltatás 2009. 12. hó 1-31. közötti gépbérbeadás. Második számla: teljesítés 2010. 01. 10.; fizetési határidő 2010. 01. 10.; számla kiállítása 2009. 12. 20.; szolgáltatás 2009. 12. hó 1-15. közötti gépbérbe­adás. Kérem bemutatni a számlák helyes számviteli és áfaelszámolását a számlakibocsátó és a számlafogadó oldaláról!