Főzőfesztiválon nyújtott szolgáltatások minősítése

Kérdés: Egy gazdasági tevékenységet végző kereskedelmi kft. a lakosság, a közösség széles körét érintő (kb. 3000 fő), nem zárt körű, egységes részvételi feltételekkel szervezett főzőfesztiválon a helyben nyújtott ingyenes szolgáltatásokat (pl. dekoráció, fellépők díja, hirdetés, bérleti díj, színpadtechnika, szemétszállítás, elsősegélynyújtó hely stb.) hogyan kell elszámolni? Adózni kell utána? A fesztivál lebonyolításához az önkormányzat is nyújt a kft.-nek vissza nem térítendő támogatást, mivel a rendezvény sok turistát és vendéget is vonz a városba, városmarketing-értéke van. A fesztiválon a kft. által forgalmazott, reklámozott termékekből készülnek az ételek, a főzőcsapatoknak bérleti díjat (áfásan) kell fizetni a főzéshez kapcsolódó szolgáltatásokért, anyagokért (pl. padok, asztalok, tűzifa, műanyag evőeszközök). Megfelelő-e, ha ennek a rendezvénynek a költségeit reklám-, marketingköltségként számolja el a kft., vagy egyes meghatározott juttatásként kell elszámolnia azokat, és annak megfelelően kell adóznia?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint megfelelő, ha a rendezvény költségeit reklám-, marketingköltségként számolja el a kft. A kérdésben felsorolt ingyenes szolgáltatások (pl. dekoráció, fellépők díja, hirdetés, bérleti díj, színpadtechnika, szemétszállítás, elsősegélynyújtó hely,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Önkormányzat facsemetéket ad polgárainak

Kérdés: Önkormányzatunk tervezi, hogy a település polgárainak ingyen facsemetéket ad. Ezt csekély értékű ajándékként kell kezelni a könyvelésben, vagy reprezentációs kiadásként is elszámolható? Milyen nyilvántartást kell vezetni az átadásról?
Részlet a válaszából: […] Ha az önkormányzat a település polgárainak ingyen facsemetéket adna, akkor azt csekély értékű ajándékként kellene kezelni. Az Szja-tv. 70. § (6) bekezdése szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül az évi egy alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 9.

Könyvvizsgálat járulékos költségei

Kérdés: A könyvvizsgáló céggel kötött megállapodásunk értelmében kötelesek vagyunk a könyvvizsgálati díjon felül megfizetni a kapcsolódó járulékos költségeket is – szállás, utazás, étkezés. A számlán ezeket "Járulékos költségek" megnevezéssel, a főtevékenység áfakulcsával számlázza felénk a könyvvizsgáló. Adóvizsgálat során az ellenőrök bekérették ezen költségek részletezését – korábban ezt a könyvvizsgáló nem mellékelte a számlához, mi sem kértük, ő egy Excel-táblázatban vezette – és az étkezésre jutó részt természetbeni juttatásnak minősítve adóhiányt szándékoznak megállapítani. Véleményünk szerint jelen esetben az étkezés elvesztette önálló tevékenység jellegét; mi nem étkezést rendeltünk meg és biztosítottunk a magánszemélyek számára. A szerződés tartalma a könyvvizsgálatról szólt, a járulékos költségeket is könyvvizsgálati díjként kezeltük és könyveltük. Cégünk sem munkáltatóként, sem kifizetőként nem áll kapcsolatban az étkezési szolgáltatást igénybe vevő magánszemélyekkel. Az Art. szerint ugyan kifizető az is, aki nem közvetlenül, hanem megbízottja útján nyújtja az adóköteles szolgáltatást, de ott megbízottként a postát és hitelintézetet nevesíti a törvény. Mi étkezési szolgáltatást nem rendeltünk meg, és nem "bíztuk meg" ennek megrendelésével a könyvvizsgálót sem. Szakmai véleményüket szeretnénk kérni a fenti ügyben: adóköteles természetbeni juttatást fizettünk, vagy könyvvizsgálati díjat?
Részlet a válaszából: […] Helyesen gondolják azt, hogy az ügylet megítéléséhez azt kell tisztázni, hogy mely szereplő kinek milyen szolgáltatást nyújtott. A kérdésben leírtak szerint Önök könyvvizsgálati szolgáltatást rendeltek meg, a partner cég pedig könyvvizsgálati szolgáltatást nyújtott Önök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Reprezentáció az egyetemen

Kérdés: Egyetemünk egyházi támogatású felsőoktatási intézmény. Rendezvényeinken rendszeresen felmerül akár oktatói, akár hallgatói oldalról a catering (kávé, tea, sütemény, hidegszendvics, pólóosztás stb.). A kérdés az, hogy az egyetemünk ebben az egyházi támogatású szerepkörben hogyan kezelheti a reprezentáció kérdését (mikor az és mikor nem) és annak adóvonzatát?
Részlet a válaszából: […] A reprezentáció adókötelezettsége a kifizetőhöz kapcsolódik, függetlenül attól, hogy a tevékenységének forrásai honnan származnak.A hatályos Szja-tv. 3. § 26. pontja rögzíti a reprezentáció fogalmát: "a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Bérbe adott étterem reggeliszolgáltatásának áfája

Kérdés: Cégünk tulajdonában lévő hotelünk éttermét bérbe adtuk. A hotelszoba ára magában foglalja a reggeli költségét is, ezt a szolgáltatást is az éttermet bérlő cég biztosítja. A reggeli költségét havonta két alkalommal, összesítve kiszámlázza részünkre. Az éttermet üzemeltető cég milyen áfakulccsal számlázhatja ki a reggeli költségét a hotel részére, illetve a hotel milyen áfakulccsal számlázhatja ki ezt a szállóvendégek felé?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt esetben a szálloda nem maga üzemeltet melegkonyhás éttermet, hanem azt üzemeltetésbe (bérbe) adja egy másik adóalanynak. Ilyenkor nem az Áfa-tv. 3/A. számú mellékletének II. rész 4. pontja szerinti étkez ő helyi vendéglátás teljesül, ennek a besorolásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Étkezési szolgáltatás kedvezményes adómértékkel

Kérdés: Milyen feltételek mellett alkalmazható az étkeztetési (vendéglátó) szolgáltatások nyújtása során a 18%-os kedvezményes adómérték 2017. január 1-jétől? [Áfa-tv. 3/A. számú melléklet II. rész 4. pont, 82. § (3) bekezdés, 305. § (2) bekezdés.] Ügyfelem 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátást végez. Rendszerint rendezvényeken (falunap, karácsonyi vásár stb.) helyben, a szabadban sütött ételeket árul. Az étel elfogyasztásához székeket, asztalokat, padokat, szalvétát, evőeszközt biztosít. Tehát igazából szolgáltatást nyújt, viszont ha az áfatörvényt nézem, ezen szolgáltatás nem tartozik a 2017. évi kedvezményes 18%-os áfakulcs alá. Jól értelmezem ezt?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 82. § (3) bekezdése, illetve a 3/A. számú mellékletének szolgáltatásokra vonatkozó II. része szerint 2017. január 1-től 18%-os adómérték alá tartozik az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (SZJ 55.30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Futóverseny kiosztott csomaggal

Kérdés: Cégünk futóversenyek szervezésével és lebonyolításával foglalkozik. A rendezvényen részt vevő magánszemélyek kapnak egy csomagot, ami tartalmaz emblémázott pólót, csokit, italt stb. Szeretném a tájékoztatásukat kérni a kiosztott csomagok adózásáról és számviteli elszámolásáról abban az esetben, ha ezért a magánszemélyek nevezési díjat fizetnek, és az tartalmazza a csomagot, illetve ha nem fizetnek nevezési díjat, és térítés nélkül kapják a rendezvényen ezeket a csomagokat.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 2014. január 1-jétől hatályos 1. számú melléklet 8.7. pontjában lévő új rendelkezés szerint adómentes: "az a szolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott vagy használt sportlétesítményben szervezett sportrendezvényen nyújt (kivéve az utazást, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.

Erzsébet-utalvány elszámolása egyéni vállalkozásnál

Kérdés: Mi az Erzsébet-utalvány és SZÉP kártya helyes elszámolása egyéni vállalkozó esetében?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó, mint munkáltató, a munkavállalónak juttathat:– Erzsébet-utalványt a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 ezer forintot meg nem haladóan (az adóéven belül utólagosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Munkahelyi étkezés átcsoportosítása

Kérdés: Ha minden dolgozó egyenlően havi 5000 Ft összegben kap munkahelyi étkezést, viszont néhányan a munkavégzés jellegéből adódóan nem tudják ezt felhasználni, ez az összeg utólag átcsoportosítható-e Erzsébet-utalványra, ha már úgyis adóztunk utána?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkahelyi étkezésre pénzben adnak havi 5000 Ft-ot, akkor az a dolgozó munkaviszonyára tekintettel adott, munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, még akkor is, ha minden dolgozónak egyenlően ugyanazt az összeget adják. Az ilyen juttatásnak nincs köze a munkahelyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Rendezvényen felszolgált étel-ital elszámolása

Kérdés: Egy szakmai szervezet nemzetközi konferenciát rendez a brüsszeli szakmai szövetséggel közösen Budapesten. A belföldi és külföldi résztvevők részvételi díjat fizetnek. A szervezet által kiállított számlán a részvételi díjtól elkülönítetten szerepel a konferencia ideje alatti vendéglátás – étel-ital – értéke. Mivel a teljesítés helye belföld, az Áfa-tv. 15. §-ának (4) bekezdése alapján a társaság 2005-ben 25 százalékos mértékű áfával számolt. Levonásba helyezheti-e a szervezet a konferencián történő vendéglátás érdekében beszerzett étkezési számlákon felszámított áfát, mivel az étkezési költségeket továbbszámlázza? A szervezet a felmerült reprezentáció teljes értékét egységesen számlázza tovább, mivel nem állapítható meg a személyes fogyasztás mennyisége és értéke. Ez esetben lesz-e az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás a társaságnál, terheli-e adó- és járulékfizetési kötelezettség a rendezvényt szervező céget? A brüsszeli szövetség a felmerült költségekre utólagos elszámolási kötelezettséggel meghatározott összeget átutal. Kell-e erről a pénzmozgást megelőzően számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésre a következőket lehetválaszolni:Az Áfa-tv. 33. §-a (2) bekezdésének c) és d) pontja alapjánnem vonható le az előzetesen felszámított áfa az élelmiszerek és italokbeszerzése, az éttermi, cukrászati és egyéb nyílt árusítású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 10.
1
2