Tárgyi adómentes tevékenység eszközének értékesítése

Kérdés: Fogászattal foglalkozó kft. (adómentes a tevékenység jellegére) megvásárolt 2006. évben 2 db fogászati széket, amelyet 2007-től folyamatosan kölcsönad. Amikor felvette a kölcsönzési tevékenységet, akkor bejelentette az APEH-hez, hogy a gép kölcsönzésére az alanyi adómentességet választja. A fogászati székek beszerzésekor az áfát nem igényelte vissza. A kft. a 2 fogászati széket el kívánja adni. Az eladáskor áfás vagy áfamentes számlát kell kiállítania?
Részlet a válaszából: […] ...és arra a megállapításra jutottunk, hogy a válasznál nem vettük figyelembe az Áfa-tv. 135-136. §-aiban foglaltakat, és így a következtetésünk nem teljesen helytálló, a válasz utolsó mondata korrigálásra szorul.Az Áfa-tv. 136. §-a (1) bekezdésének a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Közhasznú társasági forma megszűnése késedelemmel

Kérdés: 2009. június 30-val a Gt. szerint a közhasznú társaság mint gazdasági forma megszűnt. A közhasznú társaságoknak eddig az időpontig át kellett alakulniuk nonprofit gazdasági társasággá. Az általunk könyvelt közhasznú társaságnál az átalakulásról szóló alapítói határozatot a cégbíróságra beadták. A cégbíróság ügyfelünket hiánypótlásra szólította fel, amit elmulasztott teljesíteni. Emiatt a cégbíróság 2010-ben elrendelte a társaság kényszer-végelszámolását. A határozat nem visszamenőleges, és még nem emelkedett jogerőre. A társaság adószáma alatt jelenleg is két cégnév szerepel a cégnyilvántartásban: egyiknél közhasznú társaság a társasági forma, másiknál nonprofit közhasznú társaság "bejegyzés alatt" megjegyzéssel. A közhasznúsági fokozatot a cégbíróság nem jegyezte be az év végével, így az (gondolom) elveszett a társaság számára. A közhasznú társaság 2009. évi zárásával kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel: A közhasznú társaságot a cégbíróság ugyan eltiltotta a működéstől, de az eltiltó végzés még nem emelkedett jogerőre. Ezek szerint a közhasznú társaság még a mai napig (a végzés jogerőre emelkedése napjáig) működik? Vagy miként kezelendő a társaság életében a 2009. július 1-jétől 2009. 12. 31-ig (vagy a végelszámolás kezdőnapjáig) eltelt időszak? Mi a helyes eljárás ebben az esetben, milyen adóbevallásokat kell a társaságnak beadnia és mikori dátummal? Szükséges/lehetséges 2009. június 30-val zárást készíteni, adót kalkulálni? Meg kell (lehet) különböztetnünk számviteli vagy adózási szempontból a június 30-ig terjedő és az azt követő időszakot? Jól értelmezzük-e a törvényt, hogy a második féléves működése során az általános gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok alkalmazandók? Tehát a 2009. II. félévi adó számításakor már nem vehető figyelembe a Tao-tv. 13. §-a, mivel azt hatályon kívül helyezték. A 13/A. §-a pedig nem vonatkozik a társaságra, mivel az nem közhasznú. Ebben az esetben két beszámolót is közzé kell tenni, avagy csak az év végi beszámolót? Két adóbevallást kell beadni, vagy csak év végével? A 2009-es év végi társasági adó-bevallás elkészítésekor a korábban adómentesen képződött saját tőke összegével meg kell emelni az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] ...más törvényekben is a közhasznú társaság elnevezés alatt nonprofitgazdasági társaságot kell érteni]. Ennek alapján lehetne arra a következtetésreis jutni, hogy 2009. de­cember 31-ével nem kell beszámolót készíteni, és nemkell társasági adót megállapítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Totálkáros gépkocsi átsorolása

Kérdés: A 4112. kérdésre adott válaszukból levonható-e az a következtetés, hogy a biztosító által totálkárosnak minősített személygépkocsit minden esetben át kell sorolni a készletek közé? Akkor is, ha javítás után rendeltetésének megfelelően használható, forgalmi engedélyét nem vonták be?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 197. számában a 4112. kérdésre adottválasz első mondata: "Ha a biztosító szerint totálkáros a személygépkocsi,akkor – feltételezhetően – rendeltetésszerűen már nem használható."A hivatkozott válasz gondolatjel közötti része (-feltételezhetően -) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.

Melegétkezési utalvány 12 hónapra

Kérdés: Helyesen jár-e el a kft., ha év végén (eredményét látva) egyszerre vásárolja meg dolgozóinak a 12 havi melegétkezési utalványt, egyszerre adja át, és a decemberi járulékbevallásában vallja be és fizeti meg a 12 hónap melegétkezési utalvány kedvezményes adóját?
Részlet a válaszából: […] ...válaszhoz az Szja-tv. 70. §-a (2) bekezdésének b) pontjaelőírásából kell kiindulni. Kedvezményesen adózik a "melegétkeztetés formájábanjuttatott bevételből a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdetthónapjára (utólag is) havi 18 000 forintot meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.

Ételek, italok tesztelése

Kérdés: Ügyfelünk olyan internetes portált üzemeltet, amelyen különböző egységek ételeinek, italainak minőségét, illetve a hely hangulatát és a kiszolgálást minősítik. Emellett – megrendelésre – hasonló témájú cikkek írásával, szerkesztésével is foglalkozik. Az internetes portálon való hirdetési felületek értékesítésével és cikkírással áfás bevétele keletkezik. Ahhoz, hogy a minősítés megtörténhessen, ügyfelünk ún. étteremtesztelőket küld a vendéglátóegységekbe. A tesztelők fogyasztási korláttal rendelkeznek. Külön munkatárs foglalkozik a tesztek dokumentálásával. A dokumentációba bekerül, hogy mely tesztelő, mely éttermet, mikor látogatja meg, mit fogyasztott, és a hozott számlára is történik hivatkozás. Véleményünk szerint az étteremtesztek az ügyfél tevékenységét szolgáló, áfás bevételt keletkeztető tevékenység érdekében felmerült kiadások, így költségként mint igénybe vett szolgáltatás és nem mint reprezentációs költség elszámolhatók, az áfája pedig levonható! Helyesen gondoljuk? Fenti tartalmú nyilvántartás elegendő-e az étteremteszt költségeinek az igénybe vett szolgáltatások költségei közötti elszámolásához?
Részlet a válaszából: […] ...a vendéglátóegység számlázza. Ez nem kóstolás, mintavétel(amelyért általában nem kell fizetni), hanem a tesztelő magánszemélymelegétkeztetésének a költsége, amelyet ha az ügyfél megtérít (a tesztelőkelszámolásra előleget kapnak), akkor azt az áfát is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Kerekítés a számlán

Kérdés: Megfelel-e a jogszabályoknak az olyan, belföldi által, de devizában kiállított számla, ahol a devizaérték kerekítetten van feltüntetve az összesítő részben? Például nettó 777 euró, áfa 194 euró, bruttó 971 euró. Egyre több partnerünk tér át ilyen számlázásra. Jogszabályi rendelkezés hiányában nem tudjuk visszaküldeni, pedig a kerekítés az áfaérték forintban kifejezett összegére is hatással van. Nem beszélve arról, hogy a könyvelőprogramok többsége nem képes kezelni a számszaki "összefüggéstelenséget". Kérem tanácsukat!
Részlet a válaszából: […] ...leírt gyakorlat.A kérdésben azt írják, hogy a kerekítés kihatással van azáfaérték forintban kifizetett összegére is. Ez téves következtetés, mivel afizetendő, illetve a levonható áfaértéket nem a számlán euróban feltüntetettáfaérték forintra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Beolvasztó társaság tulajdonosainak vagyonszerzése

Kérdés: A 3 millió forint jegyzett tőkéjű "A" kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van, 50-50 százalékos arányban. A kft. 10 millió Ft eredménytartalékkal rendelkezik. Az "A" kft. 100 százalékban tulajdonosa a 30 millió Ft jegyzett tőkéjű "B" kft.-nek. A "B" kft. beolvad az "A" kft.-be, ahol a tulajdonosi arány nem változik. A végleges vagyonmérlegben a különbözetek oszlopban "A" kft. jegyzett tőkéjét 3 millió forintról 20 millió forintra növelték. A jegyzett tőke növelése következtében keletkezik-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Ha igen, milyen összegben? Milyen törvényi előírás alapján?
Részlet a válaszából: […] ...nem nőhetett, tehát csak maximum 10 millióforinttal lehetett volna a vagyonmérleg-tervezetben is növelni a jegyzetttőkét. Ezt a következtetést támasztja alá az is, hogy a kérdésben nincsinformáció arra, "B" kft.-nél a saját tőke eltér-e a jegyzett tőkétől,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Étkezési utalvány áfája

Kérdés: A 2904. kérdés értelmében az eladott étkezési utalványokat csak kötelezettségként kell kimutatni. A válasz az áfáról nem szól. További kérdésem, a külső cégnek eladott étkezési utalványokra, amelyeket a munkavállalók megkapnak, és az eladást követően váltanak be társaságunk konyháján, vonatkozik-e az Áfa-tv. 59. §-a?
Részlet a válaszából: […] ...és az árbevételt terhelőfizetendő áfaként elszámolni. De nem minősül az Áfa-tv. 59. §-a szerintielőlegnek sem, mivel az étkeztetést nem az étkezési utalványokat megvásárlóveszi igénybe (sőt a munkavállaló sem biztos, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.

Alapítványi szakiskola étkezési és szállásszolgáltatása

Kérdés: Alapítvány által fenntartott szakiskola OKJ-s képzést is végez, amelynek keretében igény szerint szállást és étkezést is biztosít a résztvevőknek a kollégiumban. A szállás és az étkezés áfamentes? A szállás és étkezés bevétele vállalkozásból származó bevételnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szempontjábólkizárólag csak a kollégiumi szállásra (illetve annak díjára) vonatkozik, alegutóbb említett jogszabályhely "az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejébenjáró ellenérték külön térítendő meg" fordulata miatt ugyanis a kollégiumiétkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.

Üzletrész visszavásárlása, térítésmentes átadása

Kérdés: Saját üzletrész visszavásárlása, majd térítésmentes átadása kérdésében kérnék segítséget. A kft.-nek két tulajdonosa van, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal, a jegyzett tőke 2x1,5 M Ft, a saját tőke 60 M Ft, így egy üzletrész könyv szerinti értéke 30 M Ft. A kft. az egyik üzletrészt visszavásárolja 30 M Ft-os értéken, az eladó magánszemély tulajdonost terhelő, az ügylettel kapcsolatos adókat, a 1,5 millió forint beszámításával, a kft. rendezi. A kft.-nek a visszavásárolt üzletrészt térítésmentesen át kell adnia a másik tulajdonosnak, aki azonban ezáltal egy fillérrel sem gyarapodik, de a térítésmentes átvétel miatt adófizetésre kötelezett. Hogyan lehetséges, hogy a maradó tulajdonosra jutó saját tőke ugyanannyi, mint a kivásárlás előtt, és mégis adóznia kell? Vagy a gondolatmenetünk sántít?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kezdjük, hogy a levezetés is, akövetkeztetés is helyes.A Gt. 135. §-ának (5) bekezdése alapján a visszavásároltüzletrészt – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – avásárlástól számított egy éven belül a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.
1
12
13
14
24