533 talált cikk az EUR kifejezésre

Kérdés: Az ügyvédi iroda egyik alkalmazottjának feladatát képezi a kelet-európai partnerirodák pénzügyi és számviteli tevékenységének felügyelete. Az alkalmazott tevékenységével kapcsolatos költségeket az ügyvédi iroda továbbszámlázza. A számla összevontan tartalmazza az alkalmazott bérköltségét, ennek járulékterheit, az utazások költségét, a tevékenység egyéb költségeit. A költségek továbbterhelését tartalmazó kimenő számlán feltüntetésre kerül – a szerződésnek megfelelően –, hogy a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja? Kell-e áfát felszámítani a számlában?

Kérdés: A bt. főtevékenysége árufuvarozás és szállítmányozás. A társaság beltagja a férj, aki a tevékenységet végzi. Amikor az árut Magyarországról szállítja, több országon keresztül kell mennie. Az úton autópályadíjat kell fizetnie. Erről nyugtát, tikettet kap, ami csak a dátumot és euróban a pályadíjat tartalmazza. A cég nevére szóló számlát nem lehet kérni. A cég a nevére kiállított nemzetközi fuvarlevéllel tudja bizonyítani, melyik autópályán haladt. Számla hiányában nem számolhatjuk el az autópályadíjat? Az összegyűjtött nyugták, tikettek alapján az euró átszámítása után költségtérítésként fizesse ki a cég a beltag részére az autópályadíjaknak megfelelő összeget?

Kérdés: Nyugat-európai autógyáraknak szállítunk alkatrészeket. Előfordul, hogy a szerződésben vállalt ütemezést nem tudjuk tartani, késve szállítunk. Partnerünk emiatt – többletköltségei megtérítése címén – a következő fizetésnél levonást eszközöl, amelyről terhelési értesítést küld. Hogyan könyveljük a levonást?

Kérdés: Belföldi fuvarozást végző egyéni vállalkozó – szerződés alapján – a fuvardíjat euróban kapja meg devizaszámlájára. Milyen árfolyamon kell a bevételt elszámolni? Milyen árfolyamon kell az ezen devizából kiegyenlített költségeit, ráfordításait kimutatni? Forintra történő átváltáskor az árfolyam-különbözetet bevételként, ráfordításként el kell-e számolni? A kérdésekre az Szja-tv.-ben nem találtam választ.

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető kft. – mint kijelölt erdőgazdálkodó – által igénybe vett, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás 2006. évben elszámolható-e a tőketartalék javára, vagy rendkívüli bevételként kell elszámolni, majd elhatárolni?

Kérdés: Társaságunk tulajdonosai 2006. évben közbenső mérleg alapján osztalékelőleg kifizetését határozták el. Mivel a tulajdonosok külföldi illetőségű cégek, ezért az előleget euróban fizették ki. Az osztalékelőleg devizás összegének meghatározásakor a közbenső mérleg fordulónapján érvényes MNB-árfolyamot használtuk. Év végén kell-e értékelni a devizában kifizetett osztalékelőleget? Szabad-e, illetve össze kell-e vezetni a beszámolóban jóváhagyott osztalékot az év közben kifizetett osztalékelőleggel? Ha igen, akkor az összevezetéskor keletkezik-e árfolyam-különbözet?

Kérdés: Kapcsolódóan a 2469. kérdéshez: cégünk 2005. 12. 01-jén 120 ezer euró hitelt vett fel, amelyet a bank az eurós devizaszámlára utalt át. A banki árfolyam 250 forint. A cég által választott MNB-árfolyam 253,63 Ft. Válaszuk alapján elvégzett kontírozás alapján: T 3862 – K 4525, 120 ezer euró 250 Ft-tal 30 millió Ft; T 8764 – K 4525, 120 ezer euró 253,63-250 = 3,63 Ft-tal 435 600 Ft. Ez azt jelenti, hogy a 2005. évi üzleti eredményt ezzel a veszteséggel csökkenteni kell? A devizaszámlán 250 Ft-tal, a deviza-hitelszámlán 253,63 Ft-tal lesz az euró? Amennyiben a devizahitel beruházási hitel (a hitelt a beruházás üzembe helyezése előtt folyósították), akkor ezen árfolyam-különbözet a beruházás bekerülési értékét is növeli?

Kérdés: Az Szt. 95. §-ának (6) bekezdése rendelkezik arról, hogy az üzleti jelentésben be kell mutatni a pénzügyi instrumentumok hasznosítását, a kockázatkezelési politikát és a fedezeti ügyletpolitikát, az ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash flow-kockázatot, számszerűsítve is. Ezen bemutatásokat a valós értékelést nem alkalmazó vállalkozásoknak is el kell végeznie? Ha igen, akkor milyen szakirodalom áll rendelkezésre?

Kérdés: Belföldi partner felé euróban történő számlázáskor melyik napi árfolyamon kell a forintértéket meghatározni, ha a teljesítési napon nincs MNB-árfolyam? (Mert például a teljesítési nap munkaszüneti napra esik). A teljesítést megelőző vagy követő nap MNB-árfolyamát kell figyelembe venni?

Kérdés: Cégünk 2005. június 24-én árfolyamhoz kötött betétet helyezett el 1 évre. Az árfolyamsáv 239,90-282,0 között volt. Ha a forint a sávon belül marad, a kamat 12,5 százalék. 2005. december 31-én az ügyletet úgy értékeltük, hogy semmilyen kockázat nincs, és lekönyveltük a kamat 2005. évre eső részét. 2006. június 23-án, a lejárat előtt 2 nappal az euró árfolyama meghaladta a 282 forintot. Így a kamatot elveszítettük. Helyes volt-e a 2005. évi kamatelszámolás? Most mi a teendő? Önellenőrzést készítsünk, vagy a 2005. évi kamatbevétel 2006. évi kamatveszteség lesz?