2215 talált cikk az eva kifejezésre

Kérdés: Az áfabevallás 27. sorában kiemelendő a tárgyieszköz-beszerzés alap- és áfaösszege. Ebben a sorban csak a már aktivált tárgyi eszközök alapját és áfáját lehet kiemelni, vagy a folyamatban lévő, a még nem aktivált beruházásét is? A problémánk alapvetően abból adódik, hogy a tehergépjármű beszerzése például a III. negyedévben történt, aktiválni viszont csak a IV. negyedévben lehet. Így az egyik időszakban még nem, a másik időszakban pedig már nem vagyunk jogosultak az áfa visszaigénylésére.

Kérdés: Részteljesítés után kiállított számla részteljesítésre jutó visszaigényelhető áfáját a tárgyhavi bevallásba beállíthatjuk-e, függetlenül attól, hogy nem az egész számla van kiegyenlítve?

Kérdés: Betéti társaságunk 2001. évben személygépkocsit vásárolt, amelynek áfáját nem igényelhette vissza. A társaság 2003. január 1-jével áttért az evára, az eva szerinti bevételi nyilvántartás mellett 2003-ban értékesíteni kívánjuk a személygépkocsit. Ebben az esetben az eva terheli az értékesítést, vagy visszajár az áfa az Áfa-tv. szerint?

Kérdés: Az eva szerint adózó egyéni vállalkozó társult vállalkozásnak számláz. Az adó számításakor csak az adóalapot kell megnövelnie a számla szerinti összeggel, vagy a 15 millió forintos határba is beleszámít a társult vállalkozásnak számlázott összeg kétszerese?

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető betéti társaság építési-szerelési tevékenységet végez. A kimenő számlákban feltünteti a szerződés szerinti 5 százalékos garanciális visszatartást. A vevő a számlát részletekben fizette ki. A betéti társaság a még ki nem fizetett összeget az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjától számított 60, illetve 30 napon belül az áfabevallásba beállította. Az 1 év elteltével a vevő a garanciális visszatartási 5 százalékot megfizette. Mikor kell a garanciális visszatartást árbevételként elszámolni? Mikor kell a társasági adónál figyelembe venni, illetve az áfabevallásba beállítani?

Kérdés: 1986-ban munkaadómtól bérlakást kaptam, melyet 1999-ben részemre eladott. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan forgalmi értéke 1414 E forint, a vételár 424 E forint, tekintettel arra, hogy lakott állapotban került sor az ingatlan eladására. Az eladás után az illetékhivatal 30 280 forint illetéket állapított meg, melyet befizettem. 2002-ben a lakást értékesítettem, vidékre költöztem. A lakás szerződés szerinti eladási ára 6500 E forint volt, a csereként vett ingatlan ugyancsak 6500 E forintba került, azonban az csak felerészben tulajdonom, társtulajdonos a fiam. Mi tekinthető szerzéskori értéknek? A forgalmi érték, mely nem a piaci árat takarja, esetleg a ténylegesen megfizetett vételár? Milyen lakásszerzési kedvezmény érvényesíthető? Bentlakásom alatt számos értéknövelő beruházást végeztem, a számlákat nem őriztem meg, csupán az eladással kapcsolatos hirdetések számlái és a befizetett illeték igazolása áll rendelkezésemre.

Kérdés: Mikor mentesülhet az adóalany a távközlési szolgáltatás levonási korlátja alól? Mikor, milyen feltételek mellett lehet a távközlési szolgáltatás áfáját teljes összegében levonni?

Kérdés: Az Eva-tv. csak azokat zárja ki az eva alá bejelentkezésből, akik korábban mint egyéni vállalkozók, az egyéni vállalkozás keretében választották az Áfa-tv. XIII. fejezete szerinti különleges jogállást, azaz a kompenzációs felár igénybevételét? Aki egyéni vállalkozóként az eva hatálya alá bejelentkezett, az megkaphatja őstermelőként a teljesen elkülönülten végzett mezőgazdasági tevékenység alapján a kompenzációs felárat? Csak a mezőgazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végző evaalanyokat kívánja ebből kizárni a 118/2002. PM-APEH iránymutatás?

Kérdés: A magánszemély éves bevallott jövedelmének megállapításánál az eva hatálya alá tartozó vállalkozásból származó jövedelmet figyelembe kell-e venni az adójóváírásnál?

Kérdés: Az evát választva már nem érvényesíthető az állami kamattámogatású lakáshoz jutási hitel törlesztése után járó szja-levonási lehetőség?