2215 talált cikk az eva kifejezésre

Kérdés: Könyvvizsgáló vagyok, pénztárkönyvet vezetek. Áttértem az evára. A megbízók a könyvvizsgálói díjat a megbízási szerződés szerint részletekben fizetik, az utolsó részlet a 2002. évi beszámoló auditálásának időpontjában esedékes, döntően 2003. 03-05. hóban. Készpénzes számlát állítok ki. A 2002. évi egyéni vállalkozói adóbevallásban emelni kellett ezekkel a tételekkel a bevételt, vagy pedig a megbízási szerződés szerint kell eljárni?

Kérdés: A 2003. évben evát választó rendelkezik lakossági folyószámlával. Kell-e vállalkozói bankszámlát nyitnia ugyanazon pénzintézetnél az évi várhatóan nyolcszori szja-eü-hozzájárulás átutalása miatt, és azt pluszköltséggel fenntartani? Ugyanakkor az Art. ismeri a "bankszámla nyitására nem kötelezett adózót", aki postai úton is teljesítheti kötelezettségét. Kik ők?

Kérdés: A Számviteli Levelek 55. számában az 1136. kérdésre adott válaszhoz szeretnék észrevételt tenni. A válasz szerint az osztalékjövedelem utáni adót a 20 százalék és további 35 százalékos szabály szerint kell megállapítani, és ha az Art. 5. számú mellékletében leírt igazolásokkal rendelkezik, akkor a különbözetet az APEH-hel szemben kell érvényesíteni. Véleményem szerint az Szja-tv. 66. §-ának (9) bekezdése szerint a külföldi magánszemély részére fizetett osztalékjövedelem ("külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem") után az osztalékadó egységesen 20 százalék. Ha a magánszemély nem hoz igazolást a külföldi adóhatóságtól, akkor nem számol el a különbözettel, ha van az Art. 5. számú melléklete szerinti igazolása, akkor később elszámol a különbözettel.

Kérdés: Van egy egyéni ügyvéd (feleség), aki a 2003. adóévre az eva hatálya alá tartozik (bevételi nyilvántartást választott). Közös háztartásban lévő férje szintén egyéni vállalkozó (ingatlanforgalmazó), azonban nem választotta az evát a 2003. adóévre. A kérdésem az, ha a férj számlázza a feleségének a munkadíjat, az növeli-e az eva alapját? Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e?

Kérdés: 2004. január 1-je után az ügyvédi iroda készíthet-e egyszeres könyvvitellel alátámasztott egyszerűsített beszámolót, vagy rá is vonatkozik az Szt. azon előírása, hogy 2004. január 1-jétől csak kettős könyvvitellel alátámasztott éves (egyszerűsített éves) beszámolót készíthet?

Kérdés: Sokszor előforduló kérdés, melyik cég kivel áll kapcsolt vállalkozási viszonyban, ha a tulajdonosi szerkezet a következő: Tulajdonos/cég "A" "B" "C" X magánszemély 33% 3,3% 34% Y magánszemély 34% 3,4% 33% "C" cég 33% "A" cég 93,3% Z magánszemély 33% A magánszemélyek nem állnak rokoni kapcsolatban, tehát nem közeli hozzátartozók.

Kérdés: Ha egy bt. a kettős könyvvitelt választotta, mint evaalany, akkor pl. 2004-ben hogyan lehet osztalékot fizetni?Példa: jegyzett tőke: 500 E Ft, 2000. eredménytartalék: 200 E Ft, 2001. eredménytartalék: 600 E Ft, 2002. eredménytartalék: 1500 E Ft, 2003. evás év is eredményes: 2000 E Ft.Az osztalékfizetésnél a sorrendiséget figyelembe kell venni (először a 2000. és így tovább), és ezeknek az előző évek eredményének milyen szja- és más vonzata van?

Kérdés: A Számviteli Levelek 48. számában olvastam, hogy a reprezentáció utáni adót meg kell fizetni az evásoknak is. Eddig úgy értelmeztem az evát, hogy nem kell számlát gyűjteni a költségekről, a bevétel 15 százalékával letudott az adó. Az adózott eredményből annyit reprezentálhat, amennyit akar – gondoltam én eddig. Pont a reprezentációról kell mégis számla, vagy mi lesz az adó alapja?

Kérdés: Ingatlan-bérbeadással is foglalkozó, kettős könyvvitelt vezető kft. 2003. január 1-jével az evát választotta. A társaság a közüzemi díjakat – szerződés szerint – továbbhárítja a bérlőire közvetített szolgáltatásként. A december havi gáz-, villamosenergia-, víz- és csatornadíjak számláit 2003. január havi teljesítéssel – folyamatosan teljesített szolgáltatások – januárban kaptuk meg, és számláztuk tovább a bérlőknek evaalanyként. A fenti közüzemi díjakat időbeli elhatárolással számoltuk el 2002. évre bevételként, illetve ráfordításként. Kérdés, hogy a közüzemi díjakat, illetve azok továbbszámlázott összegét áfával vagy áfa nélkül kell időbelileg elhatárolni, mivel 2003-ban a társaság az áfa levonására nem jogosult? Ha az áfával növelt összeget határoljuk el, akkor a probléma az, hogy a fizetendő áfát bevételként, a levonható áfát ráfordításként kell kimutatni, holott a társaság az Áfa-tv. alanya. Ha az áfa nélküli összeget, akkor viszont 2003-ban a felszámított fizetendő áfa után is evát kell fizetni. Melyik a helyes?

Kérdés: Cégünk egy nagy értékű szoftvert rendelt egy amerikai cégtől. A szoftvert CD-lemezen küldték meg, amit a VPOP elvámolt, és kivetette az áfát, de csak az adathordozó csekély értéke után. A szoftvervásárlás tekinthető-e olyan szolgáltatásvásárlásnak, amely az Áfa-tv. 15. §-a (5) bekezdésének b) pontja alá tartozik? És mint ilyennél, ha a teljesítés helye belföld, akkor a vevőnek kell az áfát megfizetnie?