2191 talált cikk az eva kifejezésre

Kérdés: Ügyfelünk autópályák, gyorsforgalmi utak létesítéséhez, felújításához kapcsolódóan hírközlési rendszerek építését, létesítését végzi. Ehhez nagy sávszélességű optikai kábelekből álló hálózat kiépítésére van szükség. A hálózathoz tartozó kábeleket az út mellett, a föld alatt kell elvezetni. A munkákhoz a cég geodéziai szolgáltatást köteles igénybe venni. A geodéta összeállítja a kötelezően elkészítendő dokumentációt, illetve kijelöli a lefektetendő kábelek nyomvonalát. A dokumentáció birtokában ügyfelünk, illetve alvállalkozói kiássák az árkokat és lefektetik a kábeleket. A geodéta által számlázott összeg alvállalkozói teljesítésnek minősül-e, azt figyelembe vehetjük-e az iparűzésiadó-bevallás összeállításakor?

Kérdés: Ügyfelem egy kft. ügyvezetője nyugdíj mellett, kiegészítő tevékenységgel látja el a feladatait. 2014. évben a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a NAV felé bevallotta és befizette a 10%-os egészségügyi szolgáltatási járulékot, melynek mértéke 2014. adóévben 6810 Ft/hó összeg volt. Ugyanakkor ez az összeg nem szerepelt az adózó 2014. évi könyvelésében, 2016. 01. 31-én könyvelték. A Tao-tv. nem jelentős összegű hiba önellenőrzés keretén belül történő feltárása esetén választást ad a társaságnak. A hiba feltárásának következményeként vagy önellenőrzi a 2014. évi társaságiadó-bevallását, vagy annak költséghatását a 2016. évi társasági adóban veszi figyelembe. Erre a Tao-tv. 8. § (8) pontja teremti meg a lehetőséget. A társaság élt a választási lehetőséggel, és a 2014. évi egészségügyi szolgáltatási járulékot 2016-ban számolta el költségként. Az iparűzésiadó-alap megosztásának számítása során ezt az összeget a társaság 2014. évben vagy 2016. évben veheti figyelembe személyi jellegű ráfordításként?

Kérdés: A 2014-ben előírt, eddig még ki nem fizetett osztalékot hogyan kell a könyveinkben szerepeltetni 2016-ban? Ha 2018. évben szeretnénk azt felvenni, hogyan tehetjük meg? A 2015. évben az adózott eredmény terhére jóváhagyott, de 2016. évben még ki nem fizetett osztalékot vissza kell rendezni. Ezt könyvelni is kell? A Tao-tv. szerinti bevallással is egyeznie kell az eredménytartaléknak?

Kérdés: a) Az a megbízási díj, amely nem éri el a minimálbér 30%-át, tekinthető-e kivaalapnak, vagy az nem tekinthető járulékalapnak?
b) Ha a kivás kft. egyszemélyi tagja máshol 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll, és a kivás cégben nem vesz fel tagi jövedelmet, akkor a kivás kft.-ben kell kivaalapot képezni utána, vagy 0 összegű kivaelőleg is bevallható? Ekkor a kivás cég nem fizet sem kivát, sem más nyereségadót a bevételei után?
c) A kivatörvény szerinti új beruházás kizárólag gyári új termékek megvásárlásával valósulhat meg, vagy használt termékek megvásárlásával is?
d) Bérelt ingatlanon történő felújítás értelmezhető-e a kivatörvény szerinti új beruházásnak?
e) Kivás társaság akkor is választhatja-e a helyi iparűzési adó számításánál a kivaalap 120%-át mint adóalapot, ha így csak az iparűzési adó töredékét fizeti, mint a másik két számítási móddal?

Kérdés: A leltárkészlet módosítja-e az egyéni vállalkozó egyéni bevallását?

Kérdés: Szövetkezetünk tagja társasági viszonyát megszüntette, és kérte vagyoni hozzájárulásának (befektetői részjegyének) kifizetését. A részjegy névértéke 1240 E Ft, visszavásárlási értéke 6340 E Ft. A kifizetés 8 év alatt részletekben történik. A felosztható vagyonrész (saját tőke mínusz lekötött tartalék) 61 000 E Ft, amelyből a jegyzett tőke 12 000 E Ft, a tőketartalék 47 000 E Ft, az eredménytartalék 2000 E Ft. A tőketartalékban a korábbi években beruházásokhoz kapcsolódóan kapott támogatások szerepelnek, amelyeknek a tőketartalékba helyezéséről jogszabály rendelkezett. A támogatásokat feltételekhez kötötten folyósították, melyeket a szövetkezet teljesített, így a tőketartalékban nyilvántartott összeget nem terheli visszafizetési kötelezettség.

Kérdés: Önkormányzat tárgyieszköz-nyilvántartó rendszerében hogyan kell aktiválni a szennyvízátemelőbe mint építménybe újonnan beleépített szivattyút, mely elvileg az építményről bármikor leválasztható, és máshova áthelyezhető, de e nélkül maga az építmény nem működik?

Kérdés: Társaságunk intézmények, nagyvállalatok számára több magyarországi településen értékesít földgázt, villamos energiát energiakereskedőként. E tevékenységét 2017-ben kezdte, korábban, 2016-ban más profillal működött. Az energiakereskedelmi tevékenység elősegítése érdekében 2017-ben a székhelyén, Budapesten kívül egy vidéki városban is nyitott irodát. A kérdés az, hogy társaságunk mely településen válik adókötelessé, és mely településen kell adóelőleget fizetnie.

Kérdés: A kft. egyik kilépő tagjától visszavásárolta üzletrészét a névérték kétszereséért (a különbözet adóját a vásárláskor levonta, bevallotta, megfizette). A megvásárolt üzletrészt egy éven belül szeretnék eladni, amelyet a bent maradó tagok vásárolnának meg – a terv szerint – névértéken. A társaság saját tőkéje jelenleg a jegyzett tőke háromszorosa. Az üzletrész fenti értékek melletti eladása a vevőknél milyen adóköteles jövedelmet keletkeztet, és azt milyen adó- és járulékkötelezettségek terhelik? Az eladáskor szükséges-e közbenső mérleget készíteni? Az eladás következtében keletkezett veszteség a társaságiadó-alap tekintetében miként viselkedik?

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?