Találati lista:
581. cikk / 2175 Jogtalanul elszámolt értékcsökkenés
Kérdés: Társaságunknál az adóhatóság a 2012. évi bevallások utólagos ellenőrzésére irányuló vizsgálatot folytatott. Az ellenőrzés során megállapították, hogy a 2012. évben jogtalanul számoltunk el 58 000 E Ft értékcsökkenést. Az értékcsökkenésnél alkalmazott leírási kulcs a számviteli és a társaságiadó-törvény szerint is 20% volt. A 2016. 12. 22-én kézhez vett határozatban megállapítottak 3000 E Ft adókülönbözetet, továbbá késedelmi pótlékot 100 E Ft összegben. Ezek az összegek 2016-ban előírásra kerültek. Kérdés, az adóhatósági megállapítás szerint a 2012. évben jogtalanul elszámolt 58 000 E Ft értékcsökkenést a 2016. évi könyvelésben kell-e szerepeltetni, és ha igen, akkor hogyan kell könyvelni? A hiba hatása nem jelentős.
582. cikk / 2175 Tőkeemelés kezelése a végelszámolásnál
Kérdés: A kft. az eredménytartalékból emelte 500 E Ft-ról 3000 E Ft-ra a jegyzett tőkét. Ha végelszámolással megszűnik, akkor a kiadott vagyontárgyak, amelyek az 500 E Ft feletti jegyzett tőkerészre jutnak, osztaléknak minősülnek? Olyan, mintha az eredménytartalékot venné ki osztalékként? Amennyiben osztalék, mikor kell a végelszámoláskor osztaléknak tekinteni? Amikor megkapják a tulajdonosok a felosztható vagyont, vagy azt megelőzően, ugyanis adóbevallások is kapcsolódnak hozzá, amit a megszűnésig rendezni kell?
583. cikk / 2175 Konditerem kialakítása, berendezése
Kérdés: Társaságunk tevékenységi körén kívül eső beszerzést tervez. Van egy nemrég felújított irodaépületünk, ahol az egyik üres helyiséget és a hozzá kapcsolódó vizesblokkot úgy alakították át, hogy azt konditeremként lehessen használni. Most szereztünk be gépeket a terembe (szobakerékpár, súlyzók stb.), ezeket a dolgozók térítés nélkül használhatják munkaidőn kívül. Hogyan kell nyilvántartásba venni ezeket az eszközöket? Eddig azt gondoltuk, hogy a tárgyi eszközök között, és – mint béren kívüli juttatás – a számla könyvelésekor megfizetjük az szja-t, az ehót. Helyesen járunk el?
584. cikk / 2175 Visszatérés a naptári évvel azonos üzleti évre
Kérdés: A kft. a naptári évtől eltérő üzleti évvel készíti az éves beszámolóját. Ha vissza kíván térni a naptári évvel megegyező beszámolási időszakra, akkor milyen speciális bejelentési, adóbevallási kötelezettsége van?
585. cikk / 2175 Versenytilalmi megállapodás alapján fizetett díj
Kérdés: A társaság ügyvezetője részére – a munkaviszonya megszűnését követően – versenytilalmi megállapodás alapján egy évig egy meghatározott díjat fizet. Az ügyvezető munkaviszonya a tárgyév decemberében szűnik meg, az említett díj fizetése a tárgyévet követő évben havonta, egyenlő részletekben történik. A versenytilalmi megállapodás alapján fizetendő díj után kell-e céltartalékot képezni? Vagy nem jelentkezik céltartalékképzési kötelezettség, mivel a versenytilalmi megállapodás alapján járó díj a munkaviszony megszűnését követően teljesítendő munkavállalói kötelezettségre tekintettel járó ellenérték, amelynek összege és esedékességének az időpontja egyértelműen meghatározott?
586. cikk / 2175 Magánszemély cikkírói díjáról számla
Kérdés: Adószámos magánszemély cikkeket ír a kiadó részére, és erről számlát állít ki. Ebben az esetben a cikkírói díjat bérköltségként vagy igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni?
587. cikk / 2175 Üzletrész-visszavásárlás, ajándékozás
Kérdés: A társaság jegyzett tőkéje 3 millió Ft. Két tulajdonos volt 2015-ig 1,5-1,5 millió Ft jegyzett tőkével. 2015. decemberben a társaság visszavásárolta az egyik tulajdonos üzletrészét 9,3 millió forintért. A másik tulajdonos a 1,5 millió forintos üzletrészből, amit az ajándékozási szerződésben 10 millió forint értékűnek határoztak meg, a fiának ajándékoz 40%-ot, 600 E Ft értékű üzletrészt (szerzési értéke 4 M Ft). Egyenes ági rokonok ajándékozása után illetéket nem kell fizetni? Mikor, milyen esetben van jelentősége a szerződésben meghatározott értéknek? Az ajándékozónak keletkezik-e jövedelme? Decemberben a társaság bevonja a 1,5 M Ft-os visszavásárolt üzletrészt, és a szabad eredménytartalékból felemeli a jegyzett tőkét ismét 3 M Ft-ra. A két tulajdonos üzletrésze ezáltal a tulajdoni hányaduk (40-60%-ban) arányában fog nőni? Eredményez ez jövedelmet és adófizetési kötelezettséget?
588. cikk / 2175 Üzletrész-értékesítés részletfizetéssel
Kérdés: Egy magánszemély megvásárolja egy másik magánszemély üzletrészét piaci áron. A két magánszemély között nincs kapcsolt viszony. A cégbírósági bejegyzés megtörtént. A fizetés részletekben történik 10 év alatt. Az szja- és az ehofizetési kötelezettség az üzletrész értékesítésekor vagy pedig a részletek fizetésekor keletkezik?
589. cikk / 2175 Hiányzó részvények elszámolása
Kérdés: A társaság a forgóeszközök között 1829 db részvényt mutatott ki 2015. 12. 31-én 8349 E Ft beszerzési áron. A részvényeket kezelő társaság felszámolása elkezdődött. A BEVA elszámolása alapján maximum 6105 E Ft-ot térít. Az 1829 db részvényből 243 db megvan, amelynek a beszerzési ára 1067 E Ft. A társaság a veszteség fedezetére 5868 E Ft-ot már megkapott. Jelenleg a részvények árfolyama 7258 E Ft/db, ha eladja a társaság, kap érte 1764 E Ft-ot, a különbözet árfolyamnyereség? A leírt gazdasági eseményeket hogyan kell könyvelni?
590. cikk / 2175 Fakitermelés jövedelme – magánszemély
Kérdés: Társaságunk erdőgazdálkodási tevékenységet is végez. Az erdőbirtokos magánszeméllyel az erdő művelésére szerződést kötött 2010-ben. 2016-ban az erdőterület gyérítése következtében faanyag kitermelése történt, melyet társaságunk értékesített. Az erdőtulajdonos nem tud számlát adni. A tőle "felvásárolt" fa értéke és a faanyag kitermeléséhez kapcsolódó költségek különbözete a magánszemélyt illeti meg. Hogyan kell ezt helyesen elszámolni?
