Mikrogazdálkodói beszámoló – maradványérték

Kérdés: Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választása esetén a vállalkozó nem kötelezett számviteli politika készítésére, ezzel mentesül a kötelezően elkészítendő szabályzat elkészítése alól is? Ezen típusú beszámoló választása esetén az eszközök értékcsökkenésének elszámolásakor maradványérték nem állapítható meg. Hogyan kell eljárni a már az előző években megállapított maradványértékek kezelésében? A választott leírási kulcsok továbbra is alkalmazhatók, vagy át kell térni a társasági adó szerinti kulcsokra?
Részlet a válaszából: […] A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról a 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend.) rendelkezik.A Korm. rend. 3. §-ának (3) bekezdése szerint a mikrogazdálkodó számviteli politikát nem készít. Mivel az Szt. 14. §-ának (5) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Közzétett beszámoló módosítása

Kérdés: A társaság beszámolója közzététele során a kapcsolt követeléseket és kötelezettségeket nem szerepeltette külön soron, bár az aláírt beszámolóban ez a kiemelés megtörtént. Szükséges-e a közzétett beszámolót módosítani az IRM honlapján? Ha igen, mi ennek a menete?
Részlet a válaszából: […] A közzétett beszámolót az Szt. 154. §-ának (5) bekezdése alapján ismételten közzé kell tenni, ha az a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát tartalmaz. A követelések, kötelezettségek részletes bemutatásának elmaradása nem minősül az Szt. 3. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Beszámoló közzététele könyvvizsgálati záradék nélkül

Kérdés: A könyvvizsgálatra kötelezett kft. 2011. évi mérlegét határidőben közzétette, de könyvvizsgálói záradék nélkül. A könyvvizsgálati záradék csak 2012 augusztusában készült el. Az elkészült záradékot hogyan lehet közzétenni úgy, hogy az elfogadásra kerüljön? Megoldás-e a mérleg záradékkal együtt való ismételt közzététele?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt pontosítás! Nem a mérleget kell közzétenni, letétbe helyezni, hanem a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, amely mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Fióktelep kötelező könyvvizsgálata

Kérdés: A Számviteli Levelek 249. számában az 5116. számú kérdésre adott válasz szerint a fióktelep az Szt. 155. §-a alapján könyvvizsgálatra kötelezett. A válasz nem foglalkozik az Szt. 154/A. §-ának ettől eltérő rendelkezésével, amely kimondja, hogy az EU-tagállamban lévő vállalkozás mentesül a 155. §-ban előírt könyvvizsgálati kötelezettség alól. Mi a helyes válasz a szlovák székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetében?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a kérdezőnek igaza van. Ezúton is elnézést kérünk olvasóinktól. Az 5116. számú kérdésre adott válasznál csak a kérdésben lévő értékadatokra koncentráltunk, és nem vettük figyelembe az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal együtt járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Közhasznúsági fokozat megtartása

Kérdés: Alapítvány közhasznúsági fokozatának megtartásában kérném a segítségüket. A 2011. évi CLXXV. törvény 32. §-a (4) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy abban az esetben tarthatja meg a civilszervezet (alapítvány) a közhasznúsági státuszát, ha a két év egybeszámított adózott eredménye nem negatív. Az adózott eredménybe csak a vállalkozási tevékenység eredményét kell érteni, vagy bele kell számítani az alapítványi eredményt is? Ha nincs az alapítványnak vállalkozási tevékenysége, és esetleg az alapítványi eredmény két éven keresztül negatív lesz, megtarthatja-e az alapítvány a közhasznúsági fokozatát?
Részlet a válaszából: […] Az alapítvány kérdéseire a választ valójában a törvénynek, de legalább a törvény indokolásának kellene megadnia. Ott azonban nincsen válasz. Ezért más oldalról kell közelíteni.A kérdésben hivatkozott törvény 32. §-a alapján a közhasznú szervezetté minősítés egyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Könyvelői felelősség

Kérdés: A kft. 2008. 12. 01-jével könyvelőt váltott, aki vállalta a társaság teljes körű könyvelését. Írásbeli szerződés nem készült. Az előző könyvelő a rendelkezésére bocsátotta a könyvelőváltást megelőző bizonylatokat, kimutatásokat. Az új könyvelőnek ezekkel kapcsolatosan kifogása nem volt. Az új könyvelő könyvelte a decemberi számlákat, elkészítette a bérszámfejtést, a hozzákapcsolódó bevallásokat, az áfabevallást benyújtotta, de mérleget, társaságiadó-bevallást 2008. évre nem adott, nem ígérte meg, hogy beszámolót is készít. Lehetséges ez? 2009-ben is egész évben ő könyvelt, nála volt az összes dokumentum, bizonylat, de mérleget, helyiadó- és társaságiadó-bevallást ismételten nem készített, arra hivatkozva, hogy egy nagy értékű készpénzes ingatlanvásárlásra nem volt meg a cégben a pénzügyi fedezet, és nem kapott erre vonatkozóan információt, bizonylatot (pl. a tagi kölcsönről). Jogos-e a könyvelő hivatkozása?
Részlet a válaszából: […]  Csaknem teljes terjedelmében idéztük a kérdést, mert sokszorvisszatérő problémára hívja fel a figyelmet. (Megjegyezzük, hogy nem értjük,miért most kérdez a kft.)Sokszor hangsúlyoztuk, hogy a könyvviteli szolgáltatást iscsak érvényes szerződés birtokában szabad, lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.

Külföldi vállalkozó magyarországi telephelye

Kérdés: Az Art. 44. §-ának (3) bekezdése alapján a külföldi vállalkozó magyarországi telephelye – bár közvetlenül nem tartozik az Szt. hatálya alá – a könyveit, nyilvántartásait a számviteli törvény elő­írásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozóra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti. Alkalmazhat-e a telephely euróban történő könyvelést, figyelembe véve, hogy az eurós könyvelés számviteli törvényben rögzített előfeltételei ebben az esetben – véleményünk szerint – nem értelmezhetők?
Részlet a válaszából: […]  Az Art. hivatkozott rendelkezése alapvetően a könyvek, anyilvántartások vezetésére, az abban foglalt adatok bizonylati alátámasztására,az adók alapja meghatározására, az ellenőrzés lehetőségének biztosításáravonatkozik, függetlenül attól, hogy az adóalanynak kell-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Evából visszatért bt. egyszerűsített éves beszámolója

Kérdés: A 2010. év végéig bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság az evából kilépett, és visszatért a társasági adó hatálya alá. Ez a társaság választhatja-e az Szt. 98/A. §-a szerinti sajátos egyszerűsített éves beszámolót? A társaság könyvvizsgálatra nem kötelezett, az Szt. 9. §-a (6) bekezdésében foglalt mutató értékeket nem éri el.
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy igen.A bevételi nyilvántartást vezető bt. amikor az Eva-tv.hatálya alól kikerül, visszakerül az Szt. hatálya alá. Ezt követően aszámviteli törvényben foglaltak szerint köteles eljárni, és ha a törvényválasztási lehetőséget kínál, azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Pénzügyi szervezetek különadójának könyvelése

Kérdés: Szövetkezeti hitelintézet (a 2006. évi LIX. tv. 4/A. §-a alapján számított) különadója: 9814 E Ft, amit a 8624. számlára könyvelt a 4615. számlával szemben. A hitelintézetnek 4960 E Ft vesztesége keletkezett, aminek 30%-át, 1488 E Ft-ot mint adó-visszatérítést könyvelt. Így az adózás előtti eredmény: 17 179 E Ft, a 8624. számlán pedig 8326 E Ft. A 4/B. § szerinti hitelintézeti különadó: 17 179+8326 = 25 505x0,3 = 7652 E Ft. Vizsgálni kellett, hogy ez az összeg több vagy kevesebb, mint a pénzügyi szervezetek különadója. Kevesebb, ezért a könyvelése: T 896 – K 4611. A 4/A. § (7) bekezdése alapján a hitelintézeti különadót csökkenti a pénzügyi szervezetek különadója (8326-7652) = 674 E Ft, amit ténylegesen meg kell fizetni. Ezt a csökkentést kell-e könyvelni, mert ha igen, megváltoztatja az adózás előtti eredményt? A hitelintézeti különadót a társasági adóval együtt kell kimutatni, az nem csökkenti az adózás előtti eredményt. A társasági adó számításánál az adózás előtti eredményt csökkenti a hitelintézeti külön­adó üzleti évre fizetendő összege. A visszakönyvelés utáni adózás előtti eredmény: 24 831 E Ft, ebből levonva 7652 E Ft-ot, az 17 179 E Ft, amelynek a 10%-a 1718 E Ft. A hitelintézeti különadó és a társasági adó együttes összege, mint fizetendő adó: 1718+7652 = 9370 E Ft, az adózott eredmény: 24 831-9370 = 15 461 E Ft.
Helyesen számítottuk ki a fentiek szerinti három adót, és helyesen könyveltük?
Részlet a válaszából: […]  Hosszabban idéztük a kérdést, hogy az olvasó számára isegyértelmű legyen rövid válaszunk, az, hogy nem helyesen számoltak és nemhelyesen könyveltek, mert rossz volt a kiindulás.Már a kiindulásnál probléma van a számításba vett 4960 E Ftveszteség 30%-ával. A 2006. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Kifizetett prémium elszámolása

Kérdés: 2011. évtől a pénzintézeteknek az ügyvezetők teljesítménybérezésére vonatkozó szabályokat a 131/2011. kormányrendelet alapján rögzíteniük kell a javadalmazási politikájukban. Ez alapján az ügyvezetők teljesítményjavadalmazásának formája a prémium. A teljesítményjavadalmazás megállapításakor legalább három év teljesítménymutatóit kell figyelembe venni, ezen belül 2011-ben egy év, 2012-ben két év mutatóit. A teljesítményértékelés időpontja a tárgyévet követő május 31-ig, kifizetése 30 napon belül. A 2011. év teljesítménymutatóinak értékelése alapján 2012 júniusában kifizetett prémium 2012. évi költségnek számít vagy 2011. évre kell időbeli elhatárolással elszámolni? Jövőre, amikor már 2 év teljesítménymutatóit kell figyelembe venni, akkor a 2013 júniusában kifizetett prémium melyik év költségét terheli?
Részlet a válaszából: […]  A válasz előtt a feltételek pontosítása szükséges. A kérdésszerint a teljesítményértékelésnek május 31-ig meg kell történnie. Május 31-e aszámviteli beszámoló, az adóbevallások leadásának a határideje is. Azösszemérés számviteli alapelv követelménye valójában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.
1
19
20
21
35