Egyszerűsített éves beszámoló anyavállalatnál

Kérdés: Az Szt. 9. §-a (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő – eddig éves beszámolót készítő – konszolidált beszámoló készítésére nem kötelezett anyavállalatnak minősülő kft. készíthet-e a 2015. január 1-jével kezdődő üzleti évtől egyszerűsített éves beszámolót? Az Szt. 9. §-ának (3) bekezdéséből ugyan az olvasható ki, hogy a konszolidált beszámoló készítésére nem kötelezett anyavállalat sem készíthet egyszerűsített éves beszámolót. Ez azt eredményezi, hogy egy 3 millió forint mérlegfőösszegű, 500 ezer forint árbevétellel rendelkező mikrogazdálkodó társaság sem készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha egy másik társaságban 50 százalékot meghaladó tulajdoni részesedése van. Logikus az lenne, ha az Szt. 9. §-ának (3) bekezdésében megfogalmazott korlátozó rendelkezés csak a konszolidált beszámoló készítésére kötelezett anyavállalatra vonatkozna.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Számviteli Levelek szerkesztői, válaszadói nem jogalkotók, jogszabály-módosítás előterjesztésére nincs lehetőségük. Csak annyit tehetünk, hogy a kérdést közzétesszük azzal, hogy valóban indokolt lenne mentesíteni az éves beszámoló és üzleti jelentés készítése alól...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Kiegészítő melléklettel kapcsolatos változások 2016-tól

Kérdés: Olvastam a 2015. évi CI. törvényt, amely az uniós joghoz kapcsolódó változások, új előírások magyar gyakorlatba való átültetéséről szól. Nem igazán értem a módosításokat, különösen az egyszerűsített éves beszámolót készítők kiegészítő melléklete vonatkozásában.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kiegészítő melléklettel kapcsolatos előírásokat az irányelv alaposan átrendezte. A számviteli törvény módosítása, kiegészítése jellemzően csak a nagyobb vállalkozásoknál (amelyek éves beszámolót készítenek) jelent többletkötelezettséget. A kis- és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 24.

Kiegészítő melléklet az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél

Kérdés: A számviteli törvényt módosító 2015. évi CI. törvény az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletére vonatkozóan a paragrafushivatkozások halmazát tartalmazza. Eddig azt, hogy mit nem kell, most pedig – ha jól értem – azt, hogy mit kell tartalmaznia?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz előtt utalunk arra, hogy a hazai jogrendbe átültetésre kerülő irányelvi rendelkezések az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél (jellemzően a kis- és középvállalkozásoknál) egyszerűsítést kívánt elérni azzal, hogy a korábbi minimumharmonizáció helyett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 24.

Vadásztársaság végelszámolása

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető vadásztársaság elhatározta végelszámolással történő megszüntetését. A végelszámolási eljárás 2014. 12. 04-ével indult el. A Civil Portálon csak a rendes éves számviteli beszámolónak van nyomtatványa, az elektronikus benyújtáshoz. Hogyan kell benyújtani és milyen nyomtatványon a 2014. 12. 03-i fordulónapra készített tevékenységet lezáró egyszerűsített beszámolót, a végelszámolási eljárás 2014. 12. 04-i fordulónapra készített nyitó mérlegét, és a 2014. 12. 31-i végelszámolás alatti egyszerűsített beszámolót?
Részlet az állásfoglalásából: […] A vadásztársaság beszámolóira és végelszámolására elsősorban a civil törvény (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény) rendelkezései szerint kerül sor. Az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Nehezen behajtható követelések üzletszerű felvásárlása

Kérdés: Pénzügyi vállalkozás által üzletszerűen folytatott work-out faktoringtevékenységből származó nyereség (veszteség) jellegű különbözetet kamatjellegű bevételként (ráfordításként), vagy egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeként (ráfordításaként) kell az éves beszámoló eredménykimutatásában szerepeltetni? A pénzügyi vállalkozás a work-out faktoringtevékenység egyedi ügyletenkénti számviteli elszámolását a következőképpen végzi: amennyiben a követelés behajtásából származó bevétel meghaladja a követelés beszerzési áron számított értékét, a különbözetként jelentkező nyereséget a pénzügyi vállalkozás kamatjellegű bevételként számolja el; amennyiben a követelés behajtásából származó bevétel alacsonyabb a követelés beszerzési áron számított értékénél, a különbözetet kamatjellegű ráfordításként számolja el, mindkét esetben hivatkozva a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 10. §-ának (3) bekezdésére. A kérdező szerint a különbözet elszámolására alkalmazható a 10. § (10) bekezdése is, mely szerint a nyereségjellegű különbözetet az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei közé, a veszteségjellegű különbözetet az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai közé kell sorolni. Melyik elszámolási módszer a helyes? Esetleg bármelyik?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy a második variáció közelít a helyes elszámolási módszerhez, de nem teljesen azonos azzal.A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 3. §-a (1) be­kezdésének l) pontja alapján pénzügyi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. május 14.
Kapcsolódó címke:

Ügyvédi iroda könyvvezetése

Kérdés: Ügyvédi irodának kötelező-e kettős könyvvitelt vezetnie, vagy vezethet egyszeres könyvvitelt 2015. január 1-jével? Milyen speciális szabályok vonatkoznak az ügyvédi irodára?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz röviden az, hogy a számviteli előírásokban nincs változás!Az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 4. pontja alapján az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda egyéb szervezet. Az egyéb szervezetek beszámolókészítési és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. április 16.
Kapcsolódó címke:

Beszámoló kivaalanyiság megszűnésekor

Kérdés: Egy kft. kivaalanyisága 2014. év közben megszűnik NAV-határozat alapján átalakulás miatt, mivel egy másik gazdasági társaság beleolvad. Kell-e a megmaradó (befogadó) kft.-nek a kiva­alanyiság megszűnése miatt éves beszámolót készíteni január 1-jétől a kivaalanyiság megszűnése időpontjáig, illetve majd egy másik beszámolót az azt követő naptól 12. 31-ig szóló időszakra, ha egyébként ő naptári évtől eltérő üzleti évet nem választott?
Részlet az állásfoglalásából: […] A beszámolókészítési kötelezettség szempontjából figyelembe kell venni a kivatörvény rendelkezését, azaz a kivaalanyiság megszűnése napjával lezárul egy üzleti év, és e napot mérlegfordulónapnak tekintve kell beszámolót készteni, függetlenül attól, hogy az Szt. 11....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. március 26.
Kapcsolódó címke:

Euróhitelhez kapcsolódó egyéb költség

Kérdés: A magyarországi kft. külföldi tulajdonosának ausztriai cége adott kölcsönt a magyar kft.-nek úgy, hogy ehhez az osztrák bankból vett fel 90 000 euró kölcsönt. Az osztrák cég az év végével kiszámlázta a kamatot. A számlán azonban feltüntettek még egyéb költség címen 300 000 forint értéket. Azt mondták, hogy ez a felvétellel járó pluszkiadások fedezete. Mi a helyes kamatszázalék? Euróban nyújtott kölcsön esetében az év végi árfolyamon kell átszámítani? Az egyéb költséget miként kell elszámolni? Uniós szolgáltatás, áfabevallásba, összesítőbe nem kerül be? A magyar kft. mikrogazdálkodói beszámolót készít. Az osztrák és a magyar cég tevékenysége is dísznövénytermesztés, kereskedelem. Egyik sem folytat pénzügyi tevékenységet.
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ a kérdés végén leírtakhoz kapcsolódóan kezdjük. Ha a dísznövénytermesztéssel foglalkozó cég esetenként (nem üzletszerűen) nyújt kölcsönt, az valóban nem minősül pénzintézeti tevékenységnek. Ez azonban nem mentesíti sem a kölcsönadót, sem a kölcsönt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. március 12.

Áttérés a kettős könyvvitelre

Kérdés: Ha egy egyszeres könyvvezetést végző kamara 2015-től szeretne a kettős könyvvitelre áttérni, mert olyan tevékenységet is fog végezni, ami nem konkrétan a kamarai tevékenységhez kötődik, és ami áfás lesz, milyen bejelentési kötelezettsége van az áttéréskor? Van-e bármilyen adózási kérdés, ami az áttérés kapcsán felmerül? Milyen pluszteendői vannak, ha kettős könyvvitelt választ? Áttérés kapcsán mire kell figyelni a beszámoló elkészítésekor?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésre a rövid válaszok:Az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttéréssel kapcsolatosan külön bejelentési kötelezettség nem terheli a kérdező kamarát. Bejelentési kötelezettsége lehet a kamarának a tevékenysége változásával, illetve az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. január 15.

Társasházi beszámoló elkészítésének elmulasztása

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető társasház közös képviselője sorozatosan nem készíti el a társasház egyszerűsített éves beszámolóját, így a társasház közgyűlése annak adatait nem ismeri, és nem hagyja jóvá. Ez esetben egy külső (könyvszakértői) ellenőrzésnél beszélhetünk-e a társasház vagyoni helyzete áttekintésének meghiúsulásáról?
Részlet az állásfoglalásából: […] A társasház ugyan a számviteli törvény hatálya alá tartozik, azonban a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet sajátos előírásait is figyelembe kell venni. A társasháznak is beszámolót kell készítenie, amelyet a kormányrendeletben előírt könyvvezetéssel kell alátámasztani. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. január 15.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
18
19
20
…
38